Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás
09/12

2019. szeptember 12. 17:00

ELTE TTK Északi tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, fszt. 0.83.)

09/12

2019. szeptember 12. 17:00 -

ELTE TTK Északi tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, fszt. 0.83.)


Jánosi Imre egyetemi tanár előadásával kezdődik "Az atomoktól a csillagokig" tudománynépszerűsítő sorozat 15. (jubileumi) éve. 

Másfél évtizede Jánosi Imre előadásával indult el az ELTE fizikusainak tudományos ismeretterjesztő sorozata, "Az atomoktól a csillagokig". A gyorsan népszerűvé vált sorozat az idei tanévben 15. évadát kezdi meg, s a jubileumi év első előadását újra a Természettudományi Kar kutatója tartja, 2005-ös előadására visszatekintve.

A globális klímaváltozás nem állt le, töretlen erőfeszítéssel folyik a kutatás, sőt, a problémakör mára a nemzetközi politika egyik vezető kérdésévé nőtte ki magát. Ideje áttekinteni, milyen új ismeretanyag került napvilágra, mi az, amit a korábban nyitott kérdésekből sikerült megválaszolnunk, mennyit haladt a  tudományos megértés az elmúlt 14 évben? Nos, nem sokat – állítja a professzor. Bármennyire lelombozóan hangzik ez a sommás értékelés, tény, hogy egyre több részfolyamat látszólagos megértése után az összkép nemigen lett világosabb. A földi klímát kialakító folyamatok hihetetlenül komplex rendszert alkotnak, a helyzet tökéletesen leírható a közhelyes megfogalmazással, mely szerint minden mindennel összefügg. Ráadásul a klímaváltozással kapcsolatos tények és ismeretek folyamatosan összekeverednek egyéb globális problémákkal, mint például a túlnépesedés, a fenyegető élelmiszerhiány, a környezetszennyezés, az energiahordozó források kimerülése. Az előadásból kiderül, mit jelentene a globális klímaváltozás tudományos szintű megértése, mik a fő nyitott kérdések tudományos szempontból.

Jánosi Imre az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára. Fizikusi diplomáját 1987-ben szerezte az ELTE TTK-n, ezután a TTK Rétegfizikai Laboratóriumának munkatársaként tevékenykedett, majd az Atomfizikai Tanszéken dolgozott tanársegédként, később adjunktusként. PhD-fokozatát 1995-ben szerezte meg az ELTE-n, 1998-tól tanít a Komplex Rendszerek Fizikája Tanszéken, 2000-ben másoddiplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézetében. 2004-ben habilitált, 2008-ban az MTA doktorává avatták. Vendégkutatóként dolgozott már Németországban, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Dániában is. 1997-ben Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjat, 1999-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 2003-ban Széchenyi István Ösztöndíjat kapott. 2006-ban az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíját, 2007-ben az Eötvös Fizikai Társulat Jánossy Lajos-díját érdemelte ki, 2008-ban pedig az Amerikai Fizikai Társulat Kiváló Bírálója címet szerezte meg. Kutatási területei az önszervező kritikus rendszerek modellezése, a tranziens káosz idősor-analízise, a számítógépes populációdinamika, a granuláris anyagok fizikája, a mikrocsövecskék modellezése, baktérium szuszpenziók hidrodinamikai mintázatainak kísérleti vizsgálata, atmoszférikus paraméterek adatbankjainak statisztikus elemzése, illetve környezeti áramlások laboratóriumi modellezése.

A fennállásának tizenötödik évét ünneplő „Az atomoktól a csillagokig” sorozatban az ELTE TTK Fizikai Intézetében tevékenykedő kutatók, oktatók és vendégek beszélnek a fizika frontvonalába tartozó érdekességekről, újdonságokról elsősorban középiskolásoknak, bemutatva azokat a lehetséges tanulmányi utakat is, amelyet a hazai felsőoktatás nemzetközi elismertségnek örvendő egyeteme kínál az érdeklődő fiataloknak.