„A tehetségek viszik előre az országot”

Tarczay György, a Természettudományi Kar Szervetlen Kémiai Tanszékének adjunktusa aktív résztvevője a tehetséggondozó programoknak, segíti a kémiából diákolimpiára készülő csapat felkészülését, illetve a kémiát különböző előadásokon is népszerűsíti. Az adjunktus munkáját „Kiváló tehetséggondozó tanár” oklevéllel ismerték el 2011. május 12-én, a hagyományos Eötvös-napon. Tarczay Györgyöt a kutatóegyetemi projektben végzett kutatásairól és a tehetséggondozás jelentőségéről is kérdeztük.

Kiváló tehetséggondozó tanár elismerést kapott az Eötvös-napon. Miért tartja fontosnak a tehetséggondozást?
Azok viszik előre az országot, akik tehetségükkel valami újat alkotnak. Azt szeretném, ha munkájukban itthon és nem külföldön látnának perspektívát a tehetségek. Fontos az is, hogy a természettudományok iránt érdeklődők tudják, nemcsak a közgazdaság vagy az idegenforgalom területén lehet boldogulni és pénzt keresni.

Az egyetem tanáraként és kutatójaként milyen tehetséggondozási feladatokat lát el?
A kémiai diákolimpiai csapat felkészítésében általában másodhegedűs vagyok, jelenleg viszont Magyarfalvi Gábor kollégám külföldi tartózkodása miatt én látom el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ezen felül a kémiai OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) szervezésében segítek. A diákolimpiai tevékenységem révén több középiskolás diákkal jó kapcsolatot ápolok: sokan közülük az egyetemre bekerülve is érdeklődnek kutatásaim iránt. Az Egyetemen különleges, emelt szintű csoportot indítottunk néhány tantárgyból, itt a kémiával foglalkozó kurzussal foglalkozom. Hallgatóim rendszeresen szerepelnek a Tudományos Diákköri Konferencián, volt olyan tanítványom, aki országos második helyezést ért el. Jelenleg három doktoranduszom tanulmányait, kutatásait segítem.

Az egyetemi oktatásba már bekerült hallgatók mentorálása kiemelt feladat, Ön azonban a kémia népszerűsítésében is tevékenyen részt vesz, gondoljunk csak az Alkímia ma kémiai ismeretterjesztő sorozatra, vagy a Kutatók Éjszakája rendezvényre. Miért tartja fontosnak a hasonló programokat?
Legszívesebben az Alkímia ma című sorozattal foglalkozom. Jelenleg nyári szünetet tart az évente 13 előadást magában foglaló program, mely jövőre az ötödik évét kezdi. Célunk, hogy ennek keretében közérthető nyelven mutassuk be a Természettudományi Kar Kémiai Intézetében folytatott kutatásokat. A sorozat egyes alkalmain háromnegyed órás előadást követően kísérleteket mutatunk be, ezek kivitelezésében egyetemi hallgatók segítenek. Az iskolai oktatásból gyakran kimarad ez a tevékenység, a fiatalok érdeklődésének felkeltésében azonban elengedhetetlen. Hasonló programokat szervezünk a Kutatók Éjszakáján, ahol az egyetem emelt szintű csoportjainak önkéntesei segítenek a programok lebonyolításában.

Ön részt vesz a kutatóegyetemi projekt Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások alprojektjében. Mivel foglalkoznak a kutatócsoportban?

Molekulaspektroszkópiai kutatásokkal foglalkozunk. Több témám közül a kis biomolekulák térszerkezetének spektroszkópiás módszerekkel történő kutatása kapcsolódik ehhez a projekthez. Megfigyeljük, hogy a molekulán belül miként helyezkednek el és kapcsolódnak egymáshoz az atomok. Azt is vizsgáljuk, milyen térszerkezetet, geometriai alakzatot vesznek fel a kisebb építőelemek. Kutatási eredményeim a speciális kollégiumokban építhetők be, például Lézerek a kémiában címmel indítottam kurzust, miután hazatértem külföldről, ahol lézerspektroszkópiával foglalkoztam.

A kutatóegyetemi projekt egy év múlva véget ér. Mit terveznek ezt követően?

Kutatási témánk nem változott a kutatóegyetemi támogatással, így azzal a jövőben is foglalkozni fogunk. Emellett épp most indítunk egy lézerspektroszkópiai és kinetikai kutatólabort: a Természettudományi Kar csaknem százharmincmillió forinttal támogatta a projektet, a lézerek a napokban érkeztek meg. Több más projekt megvalósítására is pályázunk, például egy raman optikai aktivitás spektrométer beszerzésére teszünk kísérletet, amellyel a biokémiában és a gyógyszerkémiában jelentős szerepet betöltő, úgynevezett optikailag aktív molekulákat vizsgálhatnánk. Ez olyan kivételes kutatási lehetőséget nyújtana, ami Közép-Európában csak Prágában adott.

Mit gondol, milyen lehetőségei vannak itthon és külföldön egy természettudományokban kiemelkedően tehetséges diáknak?

Itthon nagyon kell akarni ahhoz valamit, hogy sikerüljön. A lézerlabor megvalósításán például egy évtizede dolgozom, a terv sokáig tűnt reménytelennek, most végre valóra válik. A fiatalok előtt viszont egyre több lehetőség nyílik meg, fontos a Lendület-program, amely számos fiatal kutatót hívott és hív haza.

ELTE Kutatóegyetem

2011.06.09.