„Nem lehetetlen kijutni a CERN-be”

Sipos Roland, az ELTE Informatikai Karának (IK) programtervező informatikus mesterszakos hallgatója 2011 februárja óta a genfi székhelyű CERN-ben (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) az új rekonstrukciós szoftver fejlesztésével foglalkozik.

„2009-ben kapcsolódtam be a Fülöp Ágnes egyetemi docens és Vesztergombi György professzor által a Komputeralgebra Tanszéken vezetett csoport munkájába, amely az informatika és a kísérleti részecske fizika interdiszciplináris problémáinak megoldásával foglalkozik. Lehetőséget kaptam egy kísérleti gyémánt kaloriméter numerikus modelljének kidolgozására, és az eredményekből megszületett egy TDK-dolgozat, melyet a 2011-es OTDK zsűrije különdíjjal jutalmazott. A megkezdett munkát követően a CERN-i NA61-es kísérletnek, a Magyar Tudományos Akadémia Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének és az ELTE IK-nak köszönhetően nyílt lehetőségem arra, hogy egy évig a CERN kutatómunkájában vegyek részt” – mesélt a kezdetekről Sipos Roland, aki 2012 májusáig marad a kutatóközpontban. A kiutazását illetően elmondta: habár nem lehetetlen, de egyáltalán nem volt könnyű kijutnia Svájcba, saját bevallása szerint makacsságára és akaraterejére is szüksége volt.

Az intézetben az NA61-es CERN-i kísérlet informatikai munkájába kapcsolódott be egy szoftver framework fejlesztési projekt keretein belül. A fő cél egy olyan keretrendszer megalkotása kutatók számára, melynek segítségével egyszerűen és effektíven tudják ellátni a rekonstrukciót, szimulációt és adat-analízist érintő munkálatokat. A projekt egyik legnagyobb célkitűzése az örökölt, elavult kódmennyiség új rendszerbe történő integrálása, mely gátat szab a szoftverminőség romlásának és utat nyit az új rekonstrukciós eljárás fejlesztésének. „Én elsősorban az új rekonstrukciós szoftver fejlesztésében veszek részt, amely rendkívül időigényes feladat, fontos matematikai ismereteket, absztrakt tervezést és körültekintő implementálást igényel” – foglalta össze a hallgató.

Beilleszkedése nem volt zökkenőmentes, számos nehézséggel kellett szembenéznie. Kiemelkedett a problémás feladatok közül egy, mely „igen sok olvasást és tanulmányozást igényelt részemről. Meg kellett ismernem ugyanis a meglévő szoftverrendszer jellegét és logikáját, melyhez elengedhetetlen volt a Fortran nyelv és a különböző részecskefizikai szoftvergyűjtemények megismerése.” Hozzátette: ennek köszönhetően elmélyült tudása a C, C++ és minimális szinten a Fortran nyelvekben. Az auto-build rendszer használatát és a részecskefizikai folyamatok matematikai modellezését illetően is új ismeretekre tett szert.

A központban dolgozó kutatók különböző tudományterületekről érkeztek, mely Sipos Roland szerint ugyanannyi pozitívummal jár, mint negatívummal. „Bizonyos feladatok értelmezéséhez teljesen máshogy fog hozzá egy fizikus, mint egy informatikus, ennek köszönhetően sok helyzetet tudtunk megoldani úgy, hogy kezdetben eltérő véleményen voltunk. Megfelelő kommunikációs készséget, precízebb idegennyelv-használatot sajátíthattam el így, illetve a szemléleti és kutatási különbségeknek köszönhetően alkalmazkodóképességem is fejlődött” – összegezte a fiatal informatikus, aki fiatal kora ellenére is jelentős részt kapott a projektben. „A kollégák kezdettől fogva barátságosak és segítőkészek voltak, így nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Úgy érzem, nem a kor határozza meg az elvégzett munka színvonalát. Sokkal inkább fontos az, hogy pontosan és jól dolgozzon az illető, az eredmény pedig kifogástalan és hatékony legyen” – hangsúlyozta. „Az egyetem nagymértékben hozzájárul sikereimhez, hiszen az ott megszerzett tudás kiemelkedő hátteret biztosít számomra elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. Tökéletes rálátást nyújt a problémák értelmezésére és azokra való hatékony megoldáskeresésre. Mind matematikai és informatikai területen teljes egészében elégedett vagyok és büszke, hogy az ELTE IK diákja lehetek” – emelte ki a fiatal kutató.

Jövőbeli terveivel kapcsolatban elárulta: elsődleges célja a diploma megszerzése, majd felvételizni az ELTE IK Doktori Iskolájába, hogy megkezdhesse PhD tanulmányait és kutatómunkáját. Mint mondta: ide sorolható az új pályarekonstrukciós eljárás fejlesztése és validálása, valamint az eddigi részfeladatok sikeres befejezése és konferencián való bemutatása.