Újra látogatható a Pálmaház
Projektzáró sajtótájékoztatót tartottak a Füvészkertben 2011. szeptember 30-án abból az alkalomból, hogy végre lezárult a kert közel 2 éve tartó felújítása. Az ELTE Füvészkert fennállása óta először részesült olyan nagy összegű támogatásban, amely ezt a nagy ívű és minden területre kiterjedő fejlesztést lehetővé tette.
A műemléki védettségű Pálmaház a kb. 1 évig tartó rekonstrukció során teljesen megújult: új gépészetet, világítást, üvegfelületeket és külső felújítást is kapott úgy, hogy a benne élő, felbecsülhetetlen értékű trópusi és szubtrópusi növényzet nem sérült. A látogatók kényelmét akadálymentesítés is szolgálja, hogy minél többen gyönyörködhessenek az egyedülálló meleg égövi növényzetben. Ezzel az ott élő növények szebb és biztonságosabb környezetben növekedhetnek tovább, a megnövelt terekben jobban meg lehet figyelni őket, és a gyűjtemény fejlesztésére is lehetőség nyílik. A pályázat során kibővítették a trópusi haszonnövények tematikus gyűjteményét, a pálmafélék gyűjteményét és a szubtrópusi tájak tematikus gyűjteményét. A Pálmaház környékén élő mediterrán növényzet köre is bővült.
A felújítással az ex situ növénymegőrzés (azaz a védett növények nem saját élőhelyen történő megőrzése) egyre teljesebben valósulhat meg. Megújult a nagy pesti árvíz egyik utolsó még látható színtere, a ligeterdő, amely bővülő élőhelyet nyújt a város közepén élő mocsári teknős kolóniának, és több más, a Füvészkertben élő rovarnak és madárnak. Éjjeli látogatóként több denevérfaj is megjelent a Füvészkertben, ivóhelyként használva a kis tavat. Megújult az eddig is nagyon népszerű Ázsiai kert, a Sziklakert, bővült a Rosarium is, amely a hazai nemesítésű, méltán világhírű rózsafélék bemutatását is lehetővé teszi. A felújítás megtervezésekor inspirációt jelentett a Füvészkertben 2009-ben lezajlott workshop, amelyen a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói sok izgalmas ötletet és érdekes lehetőséget vetettek fel a kert megújulásáról. Ötleteikből megvalósult például a Kert vizuális megosztása modern és tradicionális kertre, illetve a víz szerepének felértékelése. A Kert növényállományát a látogatók sokféle módon megismerhetik, szinte mindenhol feliratok és információs táblák segítik a tájékozódást. Az audio-vezetés lehetővé teszi, hogy a látogatók személyre szabott „láthatatlan vezetővel” járják körbe a kertet.
A Pálmaház felújítása teljes mértékben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ellenőrzése mellett történt, az építéskori tervrajzokra és leírásokra alapozva. Egyedülálló, hogy a műemléki védettség a legkorszerűbb technikai megoldásokkal párosul. A pályázat lehetővé tette, hogy különleges mediterrán növényekkel is gazdagodjon a Pálmaház, melyeket Szicíliából és Spanyolországból szereznek be. A legkülönlegesebb egy hatalmas méretű növény, mely tréfás nevét (Black Boy, Xanthorhea sp) fekete törzséről és hajcsomóra emlékeztető hajtásairól kapta. Több ritka pálmafélével is gazdagodott a kert, pl. a csodaszép, ezüstös levelű Bismarckia nobilissal.
Az ELTE Füvészkert hosszú távú céljai a veszélyeztetett természeti értékek megóvása, génállomány megőrzése, optimális élettér megteremtése és fejlesztése, az ex situ növényvédelem fenntartása és fejlesztése, valamint az ex situ növényvédelemmel foglalkozó szervezetekkel történő szakmai együttműködés erősítésének elősegítése. Cél továbbá, hogy a botanikus kertek között a térségben meghatározó szerepe legyen, s az európai botanikus kerteket érintő jogalkotási fórumokon szintén meghatározó szerepet kaphasson az ELTE Füvészkertje. Az oktató, ismeretterjesztő funkció mellett a Kert tudatosan vállalja, hogy hidat képez a modern városi élet és a régmúlt kulturális öröksége között. E cél megvalósításához évente több kulturális és közönségrendezvényt tartunk, ahová igen szívesen jönnek a látogatók. Évről-évre növekszik az iskolások szervezett látogatásainak száma, s immár második éve nyári tábornak is helyt ad a kert.
Bővebben a most lezárult pályázatokról
