Meteorológiai modellek és vitorlázórepülők

Gyöngyösi András Zénó, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa az időjárást jellemző adatok számítógépes modellezésével foglalkozik. A kutatóegyetemi projekt csoportjának eredményeit többek között szélfarmok és a sportrepülők is hasznosítják.

Mivel foglalkoznak a Meteorológiai Tanszéken?
Tanszékünk hagyományos kutatási témái között szerepel a numerikus modellezés, a mikro- meteorológia, vagy a numerikus modellek fejlesztése és alkalmazása. A munka során hallgatóink elsajátíthatják az előrejelzések elkészítésének módját. Csoportunk kutatási programjában több egymáshoz kapcsolódó vizsgálat is folyik az időjárási és terjedési modellekkel, illetve a felszín-bioszféra-légkör kölcsönhatásokkal kapcsolatban. Közvetlen munkatársaimmal az időjárás-előrejelző, számítógépes modellekkel dolgozunk, és annak lehetőségét vizsgáljuk, hogy miként lehet a modellek által szolgáltatott adatokat az időjárás, a légköri szennyezőanyag-terjedés és a szélenergia-hasznosítás kutatásában minél hatékonyabban felhasználni. Több sikeres kísérletet hajtottunk végre ökoszisztéma modellekkel való összekapcsolásra is. Az utóbbi időben lehetőségünk nyílt az ELTE szuperszámítógépén (atlasz) történő modellfuttatásra is.

Milyen eredményekkel rendelkeznek?

A szükséges számítástechnikai hardver- és szoftverháttér megteremtését követően elvégeztük az előrejelzési modellek (WRF, Aladin-Chapeau) telepítését és tesztfuttatásait. Sikeresen összekapcsoltuk egymással a meteorológiai, valamint levegőminőségi- és ökoszisztéma modelleket. Kifejlesztettünk egy olyan utófeldolgozó rendszert is, amely a nyers időjárási adatokból és a származtatott paraméterekből térképeket, grafikonokat készít. A naponta kétszer frissített modell produktumokat valamint kutatási eredményeinket az interneten is közzétesszük. Ez már folyamatosan, évek óta zajlik.

Milyen területen, és hogyan lehet az eredményeket a gyakorlatban hasznosítani?

A szélenergia-számításokat mind egy szélfarm tervezésénél, mind a megvalósítást követő napi üzemeltetés során haszonnal alkalmazhatják a gyakorlatban. Részt vettünk több külföldi projekt előkészítésében – Brazíliában és Olaszországban is – és napi rendszerességgel készítünk szélenergia-előrejelzéseket Mosonmagyaróvár térségére. Az előrejelzéseket – tudomásunk szerint – több szélfarm-üzemeltető is használja, cserébe termelési- és széladatokat kapunk, melyeket az előrejelzések ellenőrzésében, és a módszerfejlesztésben használunk. A városi levegőkörnyezet kutatása és előrejelzése során fontosak lehetnek a modelljeink által szolgáltatott szennyezőanyag-koncentráció adatok, melyek alkalmazását a katasztrófavédelemben, illetve a várostervezésben is el tudjuk képzelni. Szintén gyakorlati haszna van a GPS-adatokból számítható légköri nedvességtartalom becslésének. Továbbá az időjárási modelladatokból származó, speciális repülési előrejelzéseinket több száz sportrepülő napi szinten figyeli és használja. Az év elején egy magassági vitorlázórepülő-rekord meteorológiai biztosításában alkalmazták előrejelzési produktumainkat.

Hallgatók is bekapcsolódhatnak a kutatócsoport munkájába?

A kutatómunka az oktatásban is hasznosul. A különféle részfeladatokat gyakran hallgatókkal közösen hajtjuk végre. Diákjaink már az egyetemi évek alatt is gyakorlati jártasságra tesznek szert a Numerikus Időjárás Modellezésben. Az Országos Meteorológiai Szolgálat is ugyanezeket a modelleket – természetesen nagyobb számítástechnikai és adatháttérrel – alkalmazza a napi operatív időjárás előrejelzések és kutatási, módszertani fejlesztési tevékenysége során. A hallgatóknak lehetőséget biztosítunk, hogy egy speciális kollégium keretében elsajátíthassák a meteorológiai modellezés gyakorlatához szükséges készségeket. Egy most elnyert TÁMOP-pályázat keretében pedig egy digitális jegyzet készítését vállaltuk.

Miként segítette munkáját az „Európai Léptekkel a Tudásért, ELTE” kutatóegyetemi TÁMOP-pályázat?

Lehetőséget nyújtott arra, hogy alkalmazottként folytassam kutatási tevékenységemet a PhD- fokozat megszerzése érdekében. A pályázat keretében rendezett konferencia Dobogókőn alkalmat adott arra, hogy beszámoljunk a munkánkról kollégáinknak, és egy szakmai szempontból „heterogén” összetételű közösségben, magas színvonalon kapjunk visszajelzéseket a hasznos konzultációk során.

Jövő májusban véget ér a kutatóegyetemi TÁMOP-projekt. Milyen tervei vannak a kutatócsoportnak a következő időszakra?

Be kívánjuk fejezni a megkezdett, modellezéssel kapcsolatos fejlesztési folyamatokat: a csatolt időjárási és kémiai modell telepítését és elindítani a Közép-Európa térségre történő napi rendszerességű futtatásait. Továbbá publikálni szeretnénk az első modelleredmények tapasztalatait. Személyes terveim között szerepel a PhD-disszertációm befejezése a hátralévő hónapok alatt.

Kutatói munkája mellett Ön a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség elnöke is. Kutatási eredményei hogyan segítik az MVSZ-ben végzett munkáját?

A munkánk nyomán születő eredményeket közvetlenül képes felhasználni az a sportközösség, amely vezetőjéül választott 2009-ben. Közvetett módon, saját szakmai és sportolói életemben is, a meteorológia és a repülés legalább annyira szorosan összekapcsolódik igen erős kölcsönhatásban egymással, ahogyan a történelem folyamán erősítette az – elsősorban katonai célú – repülés a meteorológia fejlődését. Viszonzásul a meteorológia kiszolgálja az erre igen nagymértékben rászoruló repülést.

ELTE Kutatóegyetem

2011.10.27.