„Már az egyetemre bekerülő fiataloknál is felismerhető a tehetség”
Rohonczy János még egyetemi évei alatt ismerkedett meg az NMR-spektroszkópiával, azóta foglalkozik a tudományággal. Az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” uniós finanszírozású kutatóegyetemi projektjének köszönhetően a Természettudományi Kar egyedülálló 700 MHz-es NMR spektrométer berendezéssel gazdagodott. Az ELTE Természettudományi Kar Szervetlen Kémia Tanszék egyetemi docensével beszélgettünk.
Hogyan és mikor kötelezte el magát az NMR spektroszkópia iránt?
Egyetemista koromban ismerkedtem meg az NMR alapjaival Sohár Pál professzor úr speciális kollégiumi előadásain. Nyári szakmai gyakorlatomat is nála, az EGIS Gyógyszergyárban töltöttem, ahol részt vehettem az éppen akkor vásárolt 250 MHz-es szupravezető mágneses készülék installációján. Lenyűgözött, hogy az atommagok finom jelenségeinek tanulmányozásához milyen bonyolult, high-tech berendezésre van szükség, és azt hogyan építik fel a helyszínen. A vegyész szak elvégzése után a Chinoin Gyógyszergyárba kerültem, ahol röntgendiffrakcióval és NMR-spektroszkópiával foglalkoztam. Az egyetemen huszonkét évvel ezelőtt rám bízták az ELTE első Fourier-transzformációs berendezésének laborépítését és üzemeltetését. Ezt követte 1995-ben és 2000-ben két másik, immár szupravezető mágneses berendezés laboratóriumának felépítése és a berendezések átvétele, illetve üzemeltetése is. 2010-ben új kihívást jelentett számomra a TÁMOP-pályázatból finanszírozott 700 MHz-es csúcsberendezés beszerzésének műszaki bonyolítása és a laboratórium felépítése.
Milyen eredmények születtek eddig az ELTE kutatóegyetemi TÁMOP-pályázatán belül végzett tudományos munkája során?
Továbbra is a szívemhez közelálló két terület, a dinamikus NMR-spektroszkópia és a szilárd NMR áll kutatásaink középpontjában. A DNMR területén Szalay Zsófia doktoranduszommal nemzetközi érdeklődést keltő eredményeket értünk el, a kutatóegyetemi pályázat támogatásával eredményeinket a cikkeken kívül amerikai konferencián is be tudtuk mutatni. A BSc, illetve MSc-szakdolgozatot készítő diákjaimmal a szilárd NMR-spektroszkópia különböző területein indítottunk témákat, melyek felölelik az új anyagok – foszfátüvegek, polimolibdátok – előállítását és az üveges, kristályos, géles, gumirugalmas vagy éppen nanoszemcsés anyagok multinukleáris NMR-es szerkezetvizsgálatát is. Az utóbbi kutatásban Sinkó Katalinnal, az Analitikai Kémiai Tanszék docensével dolgozunk együtt. A szilárd anyagokban a mágneses kölcsönhatások erősek és irányfüggőek, ezért a spektrumvonalak erősen kiszélesednek. Értelmezésük gyakran csak számítógépes szimulációval és nemlineáris paraméterillesztéssel lehetséges. Ezen a területen is dolgozom az eddig írt számítógépes programok továbbfejlesztésén.
Említett doktoranduszát, Hoffmanné Szalay Zsófiát nemrég avatták kitüntetéses doktorrá. Már az elsőéves hallgatókon észrevehető, hogy ki válhat sikeres kutatóvá?
Már az egyetemre bekerülő fiataloknál is felismerhető a tehetség, a jó középiskolai felkészítés, a megalapozott természettudományos világkép és gondolkodás képessége és nem utolsó sorban a motiváció. Zsófia első éves korában, sikeres szervetlen kémia vizsgáját követően fordult hozzám, hogy szeretné meghallgatni NMR-spektroszkópia speciális kollégiumi előadásom. Mivel a vizsgáján már éreztem korához mérten figyelemre méltó tudását, igent mondtam. Ezzel kezdődött sok éves tudományos együttműködésünk, ami TDK-dolgozatokban, szakdolgozatban, számos közös publikációban és doktori értekezésében vált kifejezhetővé. E nem mindennapi példa is arra indít, hogy már az egyetemre bekerülő fiataloknál figyeljem a tehetség megnyilvánulásait és lehetőségemhez képest támogassam őket.
Hogyan segítette munkáját a kutatóegyetemi projekt?
Az ELTE a kutatóegyetemi projektre nyert források jelentős részét nagy műszerek beszerzésére fordította: ezek között van a már említett 700 MHz-es NMR berendezés is, mely kiépítettsége miatt elsősorban fehérje-NMR vizsgálatra alkalmas. A készülék üzembe helyezésével az ELTE mérési kapacitása jelentősen bővült, így a régebbi 500 MHz-es berendezésen több szilárd mérést tudunk végezni. A kutatóegyetemi projekt jelentős forrásokat biztosít a tudományos eredmények megjelenítésére, így konferenciák rendezésére, konferenciákon való részvételre és szakemberek meghívására. Emellett lehetőséget nyújt doktoranduszok és már PhD-vel rendelkező munkatársak foglalkoztatására is.
Több külföldi tanulmányúton is részt vett a projekt ideje alatt. Milyen tapasztalatokkal gazdagodott?
Kollégáimmal szakterületünk legrangosabb világkonferenciáján, az Experimental Nuclear Magnetic Resonance konferencián Kaliforniában mutattuk be eredményeiket, illetve megismerhettük, hogy milyen eredményeket értek el a kollégáink. Szűkebb szakterületekre koncentrálva rengeteg új ismeretet, ötletet tudtunk meríteni: jómagam a metodikai fejlesztések mellett főleg az új anyagtudományi eredményekre figyeltem. Meglátogattuk a világhírű Berkeley Egyetem NMR-centrumát is, a látottakat saját eszközparkunkkal összevetve különösen büszkék vagyunk új 700 MHz-es berendezésünkre.
Ismét itt a felvételi időszak, mit tanácsolna a szervetlen kémia iránt érdeklődőknek?
A szervetlen kémia tárgyát képező összes kémia elem valamilyen szintű megismerése a vegyész számára olyan feladat, mint a gyereknek a LEGO-készlet kockáinak számbavétele, mielőtt építkezni kezdene. Ezekből az elemekből épül fel egész anyagi világunk és vegyészként is ezekből fognak építkezni, függetlenül attól, hogy a kémia melyik területét fogják művelni. Ma, amikor high-tech-ről, anyagtudományról és nanotechnológiáról beszélünk, szinte minden esetben olyan, nem egyszer ritka, kémiai elem felhasználására bukkanunk, melyeket a szervetlen kémia tárgyalása során ismerünk meg először. A diákoknak azt tanácsolom, hogy törekedjenek minél több kémiai elem viselkedésének megismerésére, mert szakmai munkájuk során a kémia szinte minden területén új megoldásokat találhatnak ezen ismeretek birtokában.
Az NMR-berendezésről bővebben itt olvashat
ELTE Kutatóegyetem
Hogyan és mikor kötelezte el magát az NMR spektroszkópia iránt?Egyetemista koromban ismerkedtem meg az NMR alapjaival Sohár Pál professzor úr speciális kollégiumi előadásain. Nyári szakmai gyakorlatomat is nála, az EGIS Gyógyszergyárban töltöttem, ahol részt vehettem az éppen akkor vásárolt 250 MHz-es szupravezető mágneses készülék installációján. Lenyűgözött, hogy az atommagok finom jelenségeinek tanulmányozásához milyen bonyolult, high-tech berendezésre van szükség, és azt hogyan építik fel a helyszínen. A vegyész szak elvégzése után a Chinoin Gyógyszergyárba kerültem, ahol röntgendiffrakcióval és NMR-spektroszkópiával foglalkoztam. Az egyetemen huszonkét évvel ezelőtt rám bízták az ELTE első Fourier-transzformációs berendezésének laborépítését és üzemeltetését. Ezt követte 1995-ben és 2000-ben két másik, immár szupravezető mágneses berendezés laboratóriumának felépítése és a berendezések átvétele, illetve üzemeltetése is. 2010-ben új kihívást jelentett számomra a TÁMOP-pályázatból finanszírozott 700 MHz-es csúcsberendezés beszerzésének műszaki bonyolítása és a laboratórium felépítése.
Milyen eredmények születtek eddig az ELTE kutatóegyetemi TÁMOP-pályázatán belül végzett tudományos munkája során?
Továbbra is a szívemhez közelálló két terület, a dinamikus NMR-spektroszkópia és a szilárd NMR áll kutatásaink középpontjában. A DNMR területén Szalay Zsófia doktoranduszommal nemzetközi érdeklődést keltő eredményeket értünk el, a kutatóegyetemi pályázat támogatásával eredményeinket a cikkeken kívül amerikai konferencián is be tudtuk mutatni. A BSc, illetve MSc-szakdolgozatot készítő diákjaimmal a szilárd NMR-spektroszkópia különböző területein indítottunk témákat, melyek felölelik az új anyagok – foszfátüvegek, polimolibdátok – előállítását és az üveges, kristályos, géles, gumirugalmas vagy éppen nanoszemcsés anyagok multinukleáris NMR-es szerkezetvizsgálatát is. Az utóbbi kutatásban Sinkó Katalinnal, az Analitikai Kémiai Tanszék docensével dolgozunk együtt. A szilárd anyagokban a mágneses kölcsönhatások erősek és irányfüggőek, ezért a spektrumvonalak erősen kiszélesednek. Értelmezésük gyakran csak számítógépes szimulációval és nemlineáris paraméterillesztéssel lehetséges. Ezen a területen is dolgozom az eddig írt számítógépes programok továbbfejlesztésén.
Említett doktoranduszát, Hoffmanné Szalay Zsófiát nemrég avatták kitüntetéses doktorrá. Már az elsőéves hallgatókon észrevehető, hogy ki válhat sikeres kutatóvá?
Már az egyetemre bekerülő fiataloknál is felismerhető a tehetség, a jó középiskolai felkészítés, a megalapozott természettudományos világkép és gondolkodás képessége és nem utolsó sorban a motiváció. Zsófia első éves korában, sikeres szervetlen kémia vizsgáját követően fordult hozzám, hogy szeretné meghallgatni NMR-spektroszkópia speciális kollégiumi előadásom. Mivel a vizsgáján már éreztem korához mérten figyelemre méltó tudását, igent mondtam. Ezzel kezdődött sok éves tudományos együttműködésünk, ami TDK-dolgozatokban, szakdolgozatban, számos közös publikációban és doktori értekezésében vált kifejezhetővé. E nem mindennapi példa is arra indít, hogy már az egyetemre bekerülő fiataloknál figyeljem a tehetség megnyilvánulásait és lehetőségemhez képest támogassam őket.
Hogyan segítette munkáját a kutatóegyetemi projekt?
Az ELTE a kutatóegyetemi projektre nyert források jelentős részét nagy műszerek beszerzésére fordította: ezek között van a már említett 700 MHz-es NMR berendezés is, mely kiépítettsége miatt elsősorban fehérje-NMR vizsgálatra alkalmas. A készülék üzembe helyezésével az ELTE mérési kapacitása jelentősen bővült, így a régebbi 500 MHz-es berendezésen több szilárd mérést tudunk végezni. A kutatóegyetemi projekt jelentős forrásokat biztosít a tudományos eredmények megjelenítésére, így konferenciák rendezésére, konferenciákon való részvételre és szakemberek meghívására. Emellett lehetőséget nyújt doktoranduszok és már PhD-vel rendelkező munkatársak foglalkoztatására is.
Több külföldi tanulmányúton is részt vett a projekt ideje alatt. Milyen tapasztalatokkal gazdagodott?
Kollégáimmal szakterületünk legrangosabb világkonferenciáján, az Experimental Nuclear Magnetic Resonance konferencián Kaliforniában mutattuk be eredményeiket, illetve megismerhettük, hogy milyen eredményeket értek el a kollégáink. Szűkebb szakterületekre koncentrálva rengeteg új ismeretet, ötletet tudtunk meríteni: jómagam a metodikai fejlesztések mellett főleg az új anyagtudományi eredményekre figyeltem. Meglátogattuk a világhírű Berkeley Egyetem NMR-centrumát is, a látottakat saját eszközparkunkkal összevetve különösen büszkék vagyunk új 700 MHz-es berendezésünkre.
Ismét itt a felvételi időszak, mit tanácsolna a szervetlen kémia iránt érdeklődőknek?
A szervetlen kémia tárgyát képező összes kémia elem valamilyen szintű megismerése a vegyész számára olyan feladat, mint a gyereknek a LEGO-készlet kockáinak számbavétele, mielőtt építkezni kezdene. Ezekből az elemekből épül fel egész anyagi világunk és vegyészként is ezekből fognak építkezni, függetlenül attól, hogy a kémia melyik területét fogják művelni. Ma, amikor high-tech-ről, anyagtudományról és nanotechnológiáról beszélünk, szinte minden esetben olyan, nem egyszer ritka, kémiai elem felhasználására bukkanunk, melyeket a szervetlen kémia tárgyalása során ismerünk meg először. A diákoknak azt tanácsolom, hogy törekedjenek minél több kémiai elem viselkedésének megismerésére, mert szakmai munkájuk során a kémia szinte minden területén új megoldásokat találhatnak ezen ismeretek birtokában.
Az NMR-berendezésről bővebben itt olvashat
ELTE Kutatóegyetem
2012.01.12.