Transzmissziós elektronmikroszkóp a Biológiai Intézetben
A kutatóegyetemi projekt tette lehetővé egy világszínvonalú transzmissziós elektronmikroszkóp beszerzését, amely a Nagyműszeres Kari Kutató és Műszer Centrumban működik. Lőw Péterrel, az Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék egyetemi docensével beszélgettünk.
Mit kell tudni a transzmissziós elektronmikroszkópról?
A Jeol JEM 1011-es 100 kV maximális gyorsítófeszültségű transzmissziós elektronmikroszkóp megbízható készülék, melynek segítségével a ma megkívánt színvonalon tudunk biológiai szerkezetvizsgálatokat végezni. Elektronmikroszkópot akkor alkalmazunk, ha az optikai mikroszkópokénál nagyobb felbontást szeretnénk elérni. Az új berendezésnek fontos tulajdonsága a nagy fényerő és kontraszt mellett elérhető nagy felbontás (maximálisan 0,20 nm). A mérés során fókuszált és párhuzamossá tett elektronnyalábbal sugározzuk be a mintát, egy pici fémhálóra, gridre felvitt 40-50 nm vastag metszetet. A metszeteket előzőleg nehézfémsókkal tesszük elektronszóróvá, így az elektronsugár különböző intenzitással tud az egyes területeken átjutni. A kialakuló kép egy cink-szulfid ernyőn jeleníthető meg. A kép rögzítése, a korábbi eszközökkel ellentétben, az új mikroszkópnál már digitális kamerával történik – ez a vizsgálatok költségének jelentős csökkenésével jár.
Milyen kutatásokat végeznek a berendezés segítségével a Tanszéken?
Tanszékünkön a sejtek önemésztő folyamatának, az autofágiának a szabályozását kutatjuk. Nagyon fontos, hogy ne csak mérésekből következtessünk a sejtekben zajló eseményekre, hanem pontosan lássuk is azokat. Elsősorban ecetmuslica-, fonálféreg- és emlős idegszövet-mintákkal foglalkozunk, ezen kívül sejttenyészeteket is vizsgálunk. Sikerült az autofágia és egy másik sejten belüli fehérjelebontó-rendszer, a proteaszóma rendszer közti szabályozási kapcsolatra bizonyítékokat találni. Alapkutatási eredményeink később felhasználhatóak lesznek a különböző autofágiával összefüggő betegségek gyógyításában is. A jövőben szeretném az autofágia és a proteaszóma rendszer közti szabályozási kapcsolatról kapott eredményeinket mielőbb publikálni. Új témaként az ecetmuslicán mint modellállaton az autofágia és a programozott sejtpusztulás, az apoptózis összefüggéseit tervezem vizsgálni.
Kik vesznek részt a kutatásban? Hallgatók is bekapcsolódhatnak?
Tanszékünk szinte minden munkatársának van olyan kutatási részfeladata, amit elektronmikroszkóppal lehet megoldani. Mivel a készülék pontos beállítása, eredményes használata komoly tapasztalatot és gyakorlatot igényel, kutatókon kívül önállóan csak PhD- hallgatók használhatják, de témavezetői segítséggel MSc-hallgatók is dolgozhatnak vele.
Nemsokára véget ér a kutatóegyetemi TÁMOP-projekt. Hogyan értékeli az elmúlt két évet? Milyen eredményeket emelne ki?
A 70 millió forint értékű elektronmikroszkóp beszerzése komoly eredmény a jelen és a jövő kutatási feltételeinek megteremtésében. Az új műszer az elkövetkező kb. 15-20 évben nemcsak a Tanszék, illetve a Biológiai Intézet munkatársait, hanem külső kutatókat is kiszolgálja. A projekt keretében lehetőségünk nyílt új munkatárs felvételére, Kováts Zsófia személyében és konferencia-részvételek támogatására is.
Az eszközzel kapcsolatos további információt itt talál.