Hírek, rendezvények    
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
.: Eötvös Loránd Tudományegyetem :.
.:Új Magyarország :.
2014. július 26. szombat
home
» Az Egyetemről   » Hírek, rendezvények  
   
Világunk határairól

2013. február 22–24. között „Világunk határai” címmel először rendezett hallgatói konferenciát az Eötvös József Collegium Filozófia Műhelye.

Tóth Olivér Istvántól, a Filozófia Műhely titkára, a konferencia szervezője elmondta, hogy a konferencia előzménye Takó Ferenc műhelydolgozata volt, ami a kínai filozófia európai recepciójáról szólt. „Az Eötvös Collegium Filozófia Műhelyében egy hosszabb vita alakult ki arról, hogy a Takó Ferenc által képviselt kultúrrelativista álláspont mennyire tartható (különösen a különböző nyelvű filozófiai tradíciók összebékítése kapcsán), ami után tartottunk a témában egy vitaestet is a Collegiumban. Ennek nyomán alakult ki bennünk az a meggyőződés, hogy ez egy olyan fontos téma, amelyet interdiszciplinárisan, de az elméleti vonatkozások figyelembevételével még nem tárgyaltak Magyarországon” – idézte fel a konferencia szervezője. „Szerettük volna megszólítani mindazokat a kutatókat, oktatókat és hallgatókat, akik ebben a témában végeztek kutatást, vagy volt mondanivalójuk a kérdésről”. A szervezők nagyon fontosnak tartották, hogy megmaradjon az interdiszciplinaritás, ezért átfogó elméleteket bemutató filozófusokat, kultúratudósokat, valamint szakterületi vetülettel foglalkozó, esettanulmányokat bemutató tudósokat is meghívtak. Minden szekcióban arra törekedtek, hogy a szekcióvezető átfogóbb témával foglalkozó kutató, a plenáris előadó pedig szaktudós legyen.

A konferencia címválasztása is tudatos volt. „A »világunk határai« kifejezés egyrészt rezonál Wittgenstein közhellyé vált bonmot-jára (»nyelvem határai világom határai«), ugyanakkor jelzi azt is, hogy nem tesszük kritikátlanul magunkévá Wittgenstein szemléletét”. A kiindulópont az volt, hogy a mai világot egyszerre jellemzi egy erőteljes globalizációs tendencia, és erre némiképp reakcióként egy határozott lokalizációs tendencia is. A konferencia öt szekciója ennek a kettősségnek az öt aspektusát vizsgálta meg. A "Nyelvünkben hordozott kultúra és társadalmi kultúra" szekció a nyelv(használat), a kultúra és a társadalom összefüggéseit tárgyalta, a "Nyelv és igazság" szekció arra próbált meg választ adni, hogy a tudomány igazságai mennyiben függnek a nyelvi, kulturális és társadalmi meghatározottságoktól, egyetemes-e a tudomány, vagy lokális tudományok látszólagos összhangjaként írható le a tudományos nyilvánosság. A "Nyelv és kultúra" elnevezésű blokk a nyelvészet, a nyelvi formák kulturális jelenségekhez való viszonyát taglalta. A "Globális és lokális politika" című részben elsősorban a kortárs politikai kihívásokra kérdeztek rá: vannak-e univerzálisan használható politológiai fogalmak, vannak-e univerzális politikai szimbólumok, egyértelmű-e az integráció mérlege, lehet-e még nemzetállami politizálásról beszélni? A "Kultúra és történelem" szekció a történelmi tudat nyelvi és társadalmi feltételeit tárta fel.

A hallgatói konferencián számos ismert egyetemi oktató is tartott előadást. Tatár György a bibliai Bábel nyelvfelfogása kapcsán arról beszélt, hogy milyen viszonya van a nyelvnek és a nemzeti identitásnak, és ebben a kérdésben az egység vagy a sokféleség az elsődleges – amennyiben az egység, az hogyan tapasztalható meg mégis a nyelvi sokféleségben. Peremiczky Szilvia a hispániai (szefárd) zsidóság kiűzetés utáni kulturális sokszínűségét mutatta be, amely egy kiváló példa volt arra, amikor egy közösség nyelvét és kultúráját annak eredeti hazájától messze is megőrzi és fejleszti. Laki János a tudományos forradalmak kuhni elméletéből kibontakozó relativista felfogással szemben amellett érvelt, hogy igenis tartható állítás az, hogy egyetlen egyetemes tudomány van, azonban ez a nyugat tudománya, amelyet hatalmi és szociológiai tényezők tesznek uralkodóvá.

Nádasdy Ádám arra tért ki, hogy a nyelvész miért nem nyilatkozik kulturális kérdésekről, milyen bizonyítékok szólnak amellett, hogy a nyelv belső fejlődése semmilyen viszonyban nem áll a kultúra fejlődésével és a nyelv használatával, miközben természetesen elismeri, hogy a nyelv használta kulturálisan determinált. Csuday Csaba a mágikus realista és fantasztikus irodalom az alapvető emberi állapothoz való viszonyát tárgyalta, és hogy az hogyan képes beszélni egy partikuláris kultúrán keresztül egyetemes problémákról. Salát Gergely a kínai történelmi politikai alakulatokat és azok a külvilághoz való viszonyát mutatta be, megfogalmazva, hogy a kulturizmus fogalma által leírható kínai politikai identitásra a nyugati politikai fogalmak nem applikálhatók.

Gyáni Gábor a történelemtudomány kultúratudományként való felfogásáról beszélt, amennyiben ütköztette a történelem historista és Jacob Burckhardt nevéhez köthető felfogását. Várnai András a konferencia egésze alapján a kínai és nyugati világ párbeszédéről beszélt, és amellett érvelt, hogy Fukuyama felfogásával szemben Huntington elképzelése a gyümölcsözőbb, miszerint minden kultúrának le kell mondania az egyetemességigényéről, hogy egymás mellett élhessenek.

Horváth László, az Eötvös Collegium igazgatója hangsúlyozta: az ehhez hasonló műhelykonferenciákat igen fontos terepgyakorlatnak tekintik, hiszen ezek kiváló teret adnak a hallgatóknak ahhoz, hogy kipróbálhassák magukat és a készségeiket. Hozzátette: megtiszteltetés a Collegium számára, hogy ebben neves szakemberek segítik őket.

Eseménynaptár   
2014. július
H K Sz Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
.: News :.
Mi derül ki a ponthatárokból?
A tavalyinál is többen kezdhetnek tanulni az ELTE-n
Hangverseny az Aula Magnában
Az év tudományos rendezvényei a hallgatók szerint
Értékes leleteket találtak régész hallgatóink
Kovács Kriszta a Velencei Bizottság szakértői tanácsában
Jól boldogulnak az ELTE-s diplomások
Az ELTE a legjobb egyetemek közt a CWUR rangsorában
.:     •     •  Utolsó módosítás: 2013.03.04.   :.
 T e r v e z t e :: .: I I G  W G . I W D G :.
   
  © 2 0 0 7 - 2 0 1 4   E Ö T V Ö S   L O R Á N D   T U D O M Á N Y E G Y E T E M    M i n d e n  j o g  f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.   •   Telefon :: +36 1 411 6500 • +36 1 411 6700 • +36 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!