Székely írás és identitás

A tavaszi félévben „Rovásírásos emlékeink mint nyelvemlékek” címmel tudományos előadássorozatot szervez az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, valamint az ELTE Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Műhelye és Diákműhelye. Az előadások szerdán délutánonként vannak a bölcsészkaron, minden érdeklődőt várnak.

A magyar nyelv története során többször feledésbe merült, majd újjáéledt rovásírás, illetőleg az ezzel az írástípussal lejegyzett (különösen korai) nyelvemlékeink diszciplináris tekintetben a magyar nyelvtörténet, általánosságban véve pedig a magyar örökség részét képezik. Az előadássorozat a hazai kutatók eredményeit, véleményét, megfontolásait kívánja az egyetemi hallgatóság, illetve a téma iránt érdeklő szélesebb közönség elé tárni. A 13 előadásból álló sorozat előadói olyan szakemberek, akik tudományos módszertannal közelítve érdemben foglalkoztak a rovásírásos emlékek nyelvi, néprajzi, régészeti és történelmi összefüggéseivel.

A sorozat hatodik előadását 2014. április 2-án Sándor Klára, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense tartja „Székely írás és identitás” címmel. A környezetben használttól eltérő ábécék ugyanúgy alkalmasak identitás jelzésére, mint bármely csoportra jellemző szimbólum. A székely írás ma ismert legkorábbi emlékeinek születése idején a magyar nyelv lejegyzésére már a latin ábécét alkalmazták, és úgy tűnik, a székely írás használata már ebben a korai időszakban is identitásjelzés, vagy identitásjelzés is volt. A későbbi korokban is mindvégig megmaradt, sőt erősödött a székely írásnak ez a funkciója, de a jelölt identitások közben módosultak. Az előadás ezeket a szimbólumérték-változásokat mutatja be.

Időpont: 2014. április 2. 15:45–17:15
Helyszín: ELTE BTK (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A 336.)