Autizmus és technológia

A „Dialógusok az autizmusról” sorozatban „Az autizmus és a digitális technológiai perspektívák” címmel rendezett konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának Tanszékközi Autizmus Műhelye, valamint Támogató Technológia és Tekintetkövetés Műhelye április 2-án az autizmus világnapja alkalmából. Az előadók arról beszéltek, hogyan segítheti a technológia az autizmussal élőket, hogyan reagálnak a digitális eszközökre és milyen irányba tartanak a fejlesztések.

A rendezvényt a BGGyK dékánja, Zászkaliczky Péter nyitotta meg, aki a megjelent nagyszámú érdeklődőnek elmondta, büszke arra, hogy ezt a kart vezetheti és a tevékenységre, amelyet az elmúlt évek során végeztek. A dékán kijelentette, nagyon fontosnak tartja ezt a rendezvényt, mivel „dialógus nélkül nincsen ember”, a párbeszéd nagyon fontos, főleg az ilyen területeken. A meghívott előadók prezentációikban elsősorban azt ismertették, milyen technológiákat használnak ma az autizmussal élők megsegítésére a mindennapi életben.

Az első előadást az ELTE Informatikai Karának kutatóprofesszora, Lőrincz András tartotta. A szakember arról beszélt, milyen fontos az autizmus esetében, hogy minden lehetséges információt begyűjtsünk, hiszen így hatékonyabban diagnosztizálhatjuk, segíthetjük az autizmussal élőket. A szakember szerint a digitális technológia, a modern eszközök szerepe ebben igen nagy, a modern technika lehetővé teszi ugyanis, hogy olyan hatékony megfigyelést, információgyűjtést, jellemzést végezzünk, amilyenre korábban nem volt példa. A professzor bemutatott különféle eszközöket és szoftvereket, így például tanulóprogramokat, amelyek által mindez lehetővé válik. Azt is kijelentette, hogy ebben a folyamatban „minden szakértő segítségére szükség van, mert az informatika csak technológiát ad, de mindez pedagógiai segítség nélkül nem működik”.

Ezután Győri Miklós, a BGGyK egyetemi docense lépett a mikrofonhoz, aki „Autizmus és digitális technológiák: evidenciák, realitások és perspektívák” címmel megtartott előadásában arról beszélt, hogy milyen hatalmas segítséget jelent az autizmussal élő személyek számára a digitális technológia. Győri Miklós szerint a fogyatékosjogi mozgalmak mellett elsősorban az internetnek köszönhető, hogy mára létrejöttek az autizmussal élők közösségei. A technológia azonban csak mostanra vált annyira fejletté, hogy a gyakorlatban is alkalmazni lehessen. „Azért csak most beszélünk erről, mert a technológia most érhető el mindenki számára, mostanra vált a hétköznapi életben releváns kérdéssé” – jelentette ki a szakember. Az autizmussal élők számára biztonságérzetet ad a digitális környezet, mert a digitális eszközök következetes és megjósolható módon működnek, a cselekvések visszavonhatóak vagy megismételhetőek, a működés sebessége kontrollálható, ahogyan a környezet komplexitása is. Nagy előnyt jelent a mobilitás is, mivel a pszichológusok, a gyógypedagógusok és más szakemberek segítsége olyan helyekre is eljuthat, ahová korábban nem érhetett el. Végül szintén fontos szempont, hogy maga az interakció is testre szabható, a kimenet rugalmas, hiszen ma már léteznek fejmozgással, tekintettel vezérelt eszközök, a kimeneti oldalon pedig videót, képet, szöveget, hangot is használhatunk. Győri szerint bőven akadnak még kérdések ezen a területen, többek között választ kell találni arra, hogy milyen eszközök milyen környezetben és miként lehetnek hatékonyabbak. Példaként említette a robotok alkalmazását, amelyekkel már a '90-es évek eleje óta kísérleteznek, de csak 2012-ben sikerült egyértelműen bizonyítékot találni azok pozitív hatására. „Messze vagyunk még attól, hogy minden kérdést meg tudjunk válaszolni, de nyilvánvaló, hogy a szisztematikus kutatás révén képesek vagyunk erre” – összegezte mondanivalóját a szakember.

Stefanik Krisztina, a BGGyK adjunktusa az autizmus diagnosztizálásáról beszélt. Mint elmondta, az autizmus spektrumzavar diagnosztikája napjainkban már kifinomult és megbízható eljárás lehet, egyelőre azonban viszonylag kevés az olyan ellátóhely, ahol ez megvalósulna. „Minél korábban és a lehető legpontosabban kell diagnosztizálni az autizmust, hiszen valódi emberekről, családokról beszélünk, így az esetleges tévedés komoly következményekkel járhat” – érvelt a szakember amellett, hogy a diagnosztikában a lehető legérzékenyebb eszközök használatára van szükség. Ezután elmondta, hogy a diagnosztikában a hagyományos és a technológiai módszerek mellett ma már kombinált megközelítést is alkalmaznak, amely ötvözi a kettő előnyeit. A módszer fejlesztése jelenleg is folyamatban van, de Stefanik Krisztina szerint akár már ősszel bemutathatják fejlesztésüket az ezen dolgozó szakemberek.

A következő előadásban Havasi Ágnes, a BGGyK doktorandusza arról beszélt, milyen hatalmas segítséget jelent az autizmussal élők számára a kommunikációban a modern technológia. Elmondása szerint az óvodáskorban diagnosztizáltak között 30–40 százalék a nem beszélők aránya, de még felnőtt korban is mintegy 15 százalék marad. Havasi Ágnes kijelentette, a kommunikáció nem kiváltság, hanem jog, méghozzá „olyan jog, amely minden más jogot előrevisz”, lehetővé teszi azok érvényesítését. Az akadályozott autizmussal élők számára így – amennyiben szükséges – alternatív módokat kell biztosítani arra, hogy részt vehessenek a kommunikációban. Ehhez olyan eszközöket használhatunk, amelyek a beszédet átmenetileg vagy tartósan helyettesíteni tudják, céljuk pedig az, hogy biztosítsák az autisták részvételét a társadalmi folyamatokban. A szakember ismertette az ilyen célra használt különféle eszközöket, és elmondta, legnagyobb előnyeik általában a könnyű használat, a hordozhatóság, az egyénre szabhatóság. A doktorandusz arról is beszélt, hogy leggyakrabban az iskolákban használnak ma ilyen eszközöket, és az autisták szinte mindig segítség kérésére alkalmazzák őket, információ átadására csak igen ritkán.

Várnagy-Tóth Zsombor, a BGGyK tudományos segédmunkatársa arról beszélt, milyen alapos vizsgálatokat, hatástanulmányokat kell a készítőknek, fejlesztőknek elvégezniük ahhoz, hogy egy eszközt valóban hatékonynak nyilváníthassanak. Elmondta, ma rengeteg eszköz és applikáció elérhető, amelyek autisták számára készültek, ezek közül azonban igen kevésnél vizsgálják csak meg, hogy ténylegesen mennyire hatékonyak. Az utolsó előadást Csákvári Judit, a BGGyK adjunktusa tartotta, aki szintén az információ, a visszajelzések begyűjtésének fontosságát hangsúlyozta. Csákvári Judit szerint olyan eszközöket kell kifejleszteni, amelyek akár kis módosítással, testreszabással hozzáigazíthatóak mindenki egyedi igényeihez. Beszélt arról is, hogy az ilyen eszközök hátránya sokszor a magas költség, a karbantartás, illetve az, hogy használatukat alaposan be kell tanítani. Az eszközök használata nem egyszerű, és minden helyszín, ahol használják őket, külön megközelítést kíván – jelentette ki a szakember.

Az előadásokat követően a szabad sáv következett, ahol röviden felszólalhattak a témával kapcsolatban azok, akik előzetesen jelezték ezt a szándékukat a szervezők felé, majd az előadók és az érdeklődők nyitott kerekasztal-beszélgetésen cseréltek eszmét az autizmus és a digitális technológiák kapcsolatáról.