Mi is az a Visegrádi Együttműködés?

Az Antall József Tudásközpont 2014-ben rendezte meg másodszor a V4 országai köré szervezett Nyári Egyetemét július 8–18. között. A rendezvénynek az ELTE Bölcsészettudományi Kara adott otthont, az F épületi Kerényi-termében zajlottak a programok.

A Nyári Egyetemre online kitöltött jelentkezési lap, önéletrajz, motivációs levél és angol nyelvtudást igazoló papír beküldésével lehetett pályázni. Összesen 253-an jelentkeztek, végül a kiválasztást követően 43-an látogathattak el az eseményre. 19 országból 20 nemzetiség képviseletében érkeztek fiatalok: örmény, katari, kínai, azerbajdzsáni, moldáv, román, fehérorosz, grúz, ukrán, albán, horvát, macedón, montenegrói, szerb, olasz, cseh, szlovák, lengyel, bosnyák és mellettük 2 magyar tanuló vett részt a rendezvényen. Az előadások után egy írásbeli feleletválasztós és egy rövid kifejtős tesztet is ki kellett tölteniük, amelyek sikeres teljesítése esetén oklevelet kaptak.

„A Nyári Egyetem célja, hogy a diákok egy magas szintű oktatási programon keresztül világos képet kaphassanak arról, mi is az a Visegrádi Együttműködés. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az oktatás szintjén a V4 egyelőre nem látható, annak ellenére, hogy számos lehetőség áll a fiatalok rendelkezésére a V4 Alap által. Az oktatás mellett pedig a további cél az interkulturális párbeszéd megteremtése a különböző országok fiataljai között” – mondta el Antall-Horváth Veronika, a projekt menedzsere.

Az előadások apropóját a rendszerváltás 25. évfordulója és a 10 éves európai uniós csatlakozás adta. Olyan témákról esett szó, mint a régió rendszerváltásai, a privatizáció-reprivatizáció, Horvátország az uniós csatlakozás után egy évvel, a 2014-2020-as EU költségvetés, a csatlakozás utáni EU feltételek, Afganisztán, a NATO és az ukrán partnerség, illetve a NATO elvei a Cardiffi Csúcs után.

A meghívottak listájának összeállításáról az Antall Péter igazgatóval, Szilágyiné Bátorfi Edittel és Jeszenszky Gézával való konzultáció után kerekasztal-beszélgetést rendeztek egykori miniszterelnökök és külügyminiszterek (Mikulas Dzurinda, Jan Krzysztof Bielecki, Karel Schwarzenberg, Jeszenszky Géza) bevonásával. Az előadók kiválasztásában fontos érv volt továbbá a szaktudás és az angol nyelv magas szintű művelése is. Ezen kívül a tavaly nagy sikert aratott előadókat – köztük például Balázs Pétert és Gabriel A. Brennauert – idén is meghívták.

A fiatalok nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, például sokan egyáltalán nem ismerik a V4-ösztöndíjakat, amellyel egy félévre 2500 eurós támogatást kaphatnak a hallgatók – mutatott rá Antall-Horváth Veronika. Az Antall József Tudásközpont kötelességének érzi, hogy foglalkozzon a V4-kapcsolatokkal, hiszen a Visegrádi Együttműködés létrejötte Antall József nevéhez fűződik. Ezért szeptember 24–26. között a Visegrád School of Political Studies bevonásával rendeznek közös eseményt, november 7-én pedig a hidegháborúról tartanak majd előadást. A Nyári Egyetemet jövőre is megszervezik, a rendezvénysorozatból hagyományt szeretnének teremteni. Ezen kívül az Antall József Tudásközpont fő tevékenységei közé tartozik a tehetséggondozás, a könyvkiadás, a rendezvényszervezés, a kutatás, a Diplomata Klub, a Dunai Regatta és különböző workshopok megrendezése is. Az intézmény gyakornoki programjával folyamatosan a fiatal tehetségek felfedezésén és támogatásán munkálkodik. A jelentkezéshez hallgatói jogviszony szükséges, projekttől függően általában politológia, nemzetközi tanulmányok és bölcsészhallgatókat várnak. A gyakornokok valós feladatokat kapnak, államtitkárokat, nagyköveteket ismerhetnek meg, illetve akár az ENSZ New York-i képviseletéhez vagy a Londoni Kulturális Intézet csereprogramjába is bejuthatnak.