Az anyai idegrendszer

Dobolyi Árpád, a Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa tartja az Élő Adás sorozat következő előadását 2014. november 5-én a Természettudományi Karon arról, hogy az anyai idegrendszer milyen szabályozórendszerek és folyamatok révén birkózik meg a szaporodással járó kihívásokkal.

Az emlősállatok nőstény egyedei hatalmas megterhelésnek vannak kitéve a szaporodás során, hiszen – fajtól függő mértékben ugyan –, de elsősorban rájuk hárul az utódok táplálása és gondozása. Mind a terhesség, mind a szoptatás időszakában megváltoznak perifériás szervek működései, és természetesen a szabályozást végző agyi folyamatok is változáson esnek át.

Az agyhoz kapcsolható anyai adaptációs folyamatok, melyeket rágcsálók esetében ismerünk legjobban, több csoportba oszthatók. Egyrészt fiziológiás változások történnek, melyek lehetővé teszik az utódok táplálását, a tejtermelést. A patkány anyák jelentős mennyiségű folyadékot és tápanyagot veszítenek a szoptatás következményeként, amit pótolniuk kell. Ezt a növekedő folyadék és táplálékfelvétel teszi lehetővé. Emellett az anyák viselkedése is megváltozik, gondozzák és szoptatják a kölyköket, valamint emocionális változásokat is mutatnak. Például bátran, sokszor vakmerően lépnek fel olyan helyzetekben is, melyek máskor szorongást és tétlenséget okoznának. Erre egy jellemző példa, hogy patkányanyák megtámadják a kölykökhöz közeledő idegen hím fajtársat. Ezen változások okaként az irodalom elsősorban a prolaktin és oxitocin hormonok szerepét tartja elsődlegesnek. Emellett új, az anyasággal bekövetkező változásokban szerepet játszó, rövid fehérje típusú idegrendszeri szabályozó molekulákat, úgynevezett neuropeptideket fedeztünk fel rendszerbiológiai eszközökkel, melyek funkcióit szintén tárgyalja az előadás.

Plakát

Időpont: 2014. november 5. 17:00
Helyszín: ELTE TTK Kitaibel Pál-terem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C fszt. 0-823)