Magyar nyelvstratégia és helyesírás

2014.10.29.
Magyar nyelvstratégia és helyesírás
2014. október 3-án Marosvásárhelyen a Magyar Nyelvőr Alapítvány közzétette: Magyar Nyelvőr Díjjal ismerte el az ELTE két oktatójának munkáját: Balázs Gézát, a Mai Magyar Nyelvi Tanszék vezetőjét számos, a nyelvet népszerűsítő konferencia, mozgalom kezdeményezőjeként, a nyelv megbecsülését növelő rádióműsorok készítőjeként díjazták, Tóth Etelka, a Tanszék főiskolai docense pedig a magyar helyesírás ügyének szolgálatáért részesült elismerésben. Ez alkalomból készítettünk velük interjút.

Balázs Géza: „Ápoljuk és fejlesztjük tovább a nyelvi hagyományokat”

Melyek a mai magyar nyelvművelés kérdései, irányai?
A régi kérdésföltevések szinte mind aktuálisak, Lőrincze Lajos pozitív nyelvművelés programja is időszerű, igaz, a rendszerváltozás óta új törekvések, irányzatok, módszerek és személyiségek jelentek meg, a nyelvi ismeretterjesztés sokszínűvé vált. Ebből a legfontosabb a nyelvművelés többszintűsége, a nyelvstratégia megjelenése.

Melyek a magyar nyelvstratégia fő elemei?
A magyar nyelvstratégiát a 90-es években dolgoztam ki, és 2001-ben jelentette meg a Magyar Tudományos Akadémia. A lényege, hogy tudományosan kijelölje és egységben kezelje a különböző területeket az oktatástól a média nyelvéig, célja pedig a magyar nyelv hosszú távú fennmaradása.

A nyelv fennmaradásával kapcsolatban a magyar kultúrában hírhedtté vált az ún. „herderi jóslat”: a magyarok ,,szlávok, németek, románok és más népek közé vannak beékelve, s századok multán talán nyelvüket is alig lehet felfedezni.” Ön szerint van-e alapja az aggodalomnak manapság?
A nyelv féltése természetes emberi érzés, a saját kultúra iránti ragaszkodásból fakad. Nem baj, ha féltjük a nyelvünket, a kultúránkat, de nem jó, ha ez pesszimizmushoz vezet, sokkal jobb, ha pozitív, gyakorlatias módon állunk hozzá: ápoljuk és fejlesztjük tovább a nyelvi hagyományokat.

Hogyan tapasztalja, mennyire népszerű dolog a nyelvművelés a hallgatók körében?
Nálunk az egyetemen magyar szakon már jó ideje nincs nyelvművelés. Helyén kommunikációs órák vannak. Viszont 1998 táján bevezettük a minden bölcsész számára kötelező retorikát – ez az óra tapasztalataim szerint népszerű, olyannyira, hogy a magyar szakosok speciális óráját már becézik is: Kukori (Kultúra – kommunikáció – retorika).

Milyen hatással van az internet nyelvhasználata a köznyelvünkre hosszút távon?
Az internet hatására új nyelvi létmód jött létre, a digitális vagy másodlagos írásbeliség, hatását az élet minden területén érezzük és érezni fogjuk. Az általam alapított Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport (2000) számos konferenciát rendezett és kiadványt jelentett meg a témában – némelyik meglátásunk, kutatásunk első ebben a témában.
 
Milyen érzés volt először átvenni a Magyar Nyelvőr Díjat?
Van már néhány közösségi kitüntetésem, most is örültem, hogy egy civil alapítvány tüntetett ki. Örülök, ha van visszajelzés a munkámról.

Tóth Etelka: „Az írásgyakorlatnak meg kell felelnie az adott kor igényeinek”

Milyen irányba fejlődik a helyesírásunk?
A fejlődés helyett inkább változásra helyezném a hangsúlyt. A változás pedig annak tükrében zajlik, ahogy a nyelv is változik. Ebben a szellemben született meg első helyesírási szabályzatunk is, a Magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai című munka, amelyet a Tudós Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia bocsátott ki 1832-ben. Ez az elv azóta sem változott, ugyanakkor látnunk kell, hogy az eltelt, lassan évszázadokban mérhető idő alatt helyesírásunk letisztult, és a hagyományokat tiszteletben tartva egységes rendszerré szilárdult. A magyar helyesírás szabályai 1954-ben megjelent 10. kiadását a helyesírási egység megerősítőjeként tartjuk számon. Az 1984 óta érvényben levő 11. kiadás a nyelvtudomány és más szaktudományok eredményeit figyelembe véve elődjéhez képest még rugalmasabban foglal állást egyes kérdésekben, és meg vagyok győződve arról, hogy ez a nyitottság és rugalmasság lesz a jellemzője a 12. kiadásnak is. Az, hogy milyen gyorsan reagál a helyesírás az idegen szavakra, nagymértékben függ a közmegegyezésen alapuló írásgyakorlattól. Ennek megfelelően egyes szavak, ilyen a fájl, a lájkol vagy a szelfi, gyorsan beilleszkedtek a magyar rendszerbe, mások, mint például a shop, a show vagy a wellness masszívan őrzik az eredeti alakjukat.

Mitől függ egy új szabály elfogadása/ régi megváltoztatása?
Az írásgyakorlatnak meg kell felelnie az adott kor igényeinek. A digitális kommunikáció, a szaktudományok fejlődése újabb és újabb nyelvi problémákat vetnek fel, amelyekre a helyesírásnak is felelnie kell. Nálunk ez úgy történik, hogy az Akadémia felkérésére egy bizottság, amelyet jelenleg Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságnak hívnak, kidolgoz egy ajánlást, amely tartalmazza, hogy milyen mértékben van szükség az érvényben levő helyesírási szabályzat korszerűsítésére. A szabályzat végül a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával jelenik meg.

Néhány más nyelvhez viszonyítva mennyire bonyolult a helyesírásunk?
Minden nyelv külön kultúrát megtestesítő, önálló rendszer. Ebből következően szubjektív döntés, hogy valaki számára egy rendszer megismerése, elsajátítása egyszerűbb vagy bonyolultabb folyamat. Az Európai Unió alapelvei között nem véletlenül jelenik meg értékként a nyelvi sokszínűség, a többnyelvűség tiszteletben tartása, amelyet a nyelvek egyenjogúságának elismerésével szigorúan garantálnak is az uniós szerződések. Az európai helyesírások múltjáról, jelenéről és jövőjéről kiváló áttekintést ad egy Balázs Géza és Dede Éva szerkesztésében 2009-ben Európai helyesírások címmel megjelent kiadvány, amely 23 európai nyelv helyesírását mutatja be tudományos megközelítésben. Akit érdekel a téma, annak igazi csemege lehet, és el tudja dönteni, hogy a magyar helyesírás egyszerűségét vagy bonyolultságát hova helyezi el a skálán.

Milyen az egyetemi hallgatók helyesírásának általános színvonala?
Aki bekerül a felsőoktatásba, az nem véletlenül kerül be. Találkozom persze olyannal is, aki az önéletrajzában anyaegyetemének megnevezésében Eötvös Lorándot hosszú ó-val írja, és lehetne további elrettentő példákat hozni, de igazából nem ez a kérdés. „A szó veszélyes fegyver, és van, aki fegyvertelen” – énekelte a 20. század hetvenes éveiben Szörényi Levente és az Illés-együttes. Azt gondolom, ha sikerül megértetnünk a hallgatóinkkal, ezzel a formálódó, fiatal értelmiséggel, hogy a leírt és a kimondott szavaknak súlyuk van, akkor tudni fogják, hogy tértől és időtől függetlenül felelősek mindazért, amit kimondanak, és amit leírnak. Ha ide sikerül eljutnunk, akkor azt is tudni fogják, hogy ez a felelősség a hogyan? kérdését is magában foglalja.

Mit jelent az ön számára a Magyar Nyelvőr Díj?
Harmincöt éve vagyok a pályán. Ez alatt az idő alatt olyan tudósokkal dolgozhattam együtt, mint Papp Ferenc, Fábián Pál, Deme László és a jelenben Keszler Borbála. A Magyar Nyelvőr Díj, amely nagy megtiszteltetés számomra, azoknak az értékeknek is szól, amelyeket ezek a nagyszerű emberek képviseltek, képviselnek nyelvi kultúránk megőrzése érdekében, és szól azoknak a kollégáknak, fiataloknak is, akikhez mindig oda lehet fordulni, ha felvetődik egy nyelvhasználati kérdés, és az említett tudósokhoz hasonló elkötelezettséggel segítenek válaszokat találni.

A cikk az ELTE Rektori Titkárság gyakornoki programjának keretében készült.