Együtt az erőszak ellen

A nők elleni erőszak megszüntetésének ENSZ által kezdeményezett világnapján, 2014. november 25-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem karain az utóbbi időben a társadalmat és egyetemet megrázó eseményekre reflektálva az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói szervezetei konferenciát rendeztek, a Tanító- és Óvóképző Kar a NaNE Egyesülettel együttműködve pedig workshopot.

Az egyetemi eseményeket megelőzően, november 22-én az Aula Magna adott otthont a 16 Akciónap rendezvénysorozat megnyitójának: az idei Néma Tanúk felvonulás – melynek során az elmúlt egy évben családon belüli erőszak során meggyilkolt áldozatokra emlékeznek – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetem téri épületéből indult.

A Bibó István Szakkollégium, a Büntető Eljárásjogi és Büntetés- végrehajtási Jogi, a Büntetőjogi, a Jogszociológiai és a Kriminológiai Tudományos Diákkörök tudományos konferenciájának megnyitóján Nagy Marianna, a jogi kar oktatási dékánhelyettese hangsúlyozta, az ELTE és a Kar közössége az összefogást és a problémákkal való szembenézést választotta. „Azért is különösen fontos a mai konferencia, mert hallgatóink közül kerülnek ki a jövő bírái, ügyészei, ügyvédei, jogalkotói, szociális segítői, a közigazgatási rendszer működtetői. Ők lesznek azok, akik az átlagembernél nagyobb felelősséget viselnek az áldozatok iránt, feladatuk lesz a gyengék, a kiszolgáltatottak védelme” – tette hozzá. (A teljes beszéd itt olvasható.)

A konferencia első szekcióján a szexuális erőszak okaival és a jogi fellépés lehetőségeivel foglalkoztak. Szomora Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense a jelenleg hatályos Büntető törvénykönyvet (Btk.) bemutatva elmondta, a jogalkotó bevezette a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak tényállását, a szabályozás így az objektivizálódás irányába indult. Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NaNE) vezetője hangsúlyozta, a szexuális bűncselekmények nem a nemi vágy kielégítéséről, hanem a hatalomról szólnak, a mindenkori szabályozásnak ezért nem az elkövető, hanem az áldozat fókuszából kellene kiindulnia. A szakember elmondta, a 2012. évi Btk. valóban objektívebb szóhasználattal él, de a 18 év alatti elkövetők esetén visszalépés történt. Hangsúlyozta, hogy hazánk a régió legszexistább országa, a patriarchális nézetek beszivárognak az igazságszolgáltatásba, a látencia rendkívül magas: a magyar nők nem bíznak a hatóságok munkájában és támogatásában. Az áldozathibáztató attitűd megváltoztatásával kapcsolatban Szomora Zsolt elmondta, nagy szükség van a szakmailag megalapozott, társadalmi nézetformáló akciókra. Wirth Judit kiemelte, hogy sem a rendvédelmi szervek, sem az egészségügyben dolgozók számára nem áll rendelkezésre speciális, ún. „rape kit”, amely segítené őket a szexuális erőszak áldozataival való foglalkozásban, Szabó József Tamás beosztott bíró pedig saját gyakorlatából hozott példákat arra vonatkozóan, hogy a bíróknak gyakran kell „nyomoznia” a tárgyalások során. A készülő büntető-eljárásjogi törvényről szólva elmondta, hogy az áldozatok támogatására és segítésére az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetnek. A kerekasztal végén számos hozzászólás és kérdés érkezett a résztvevő hallgatóktól.

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara a gólyatáborokban történt erőszakos eseményekre reagálva vállalta, hogy stratégiát dolgoz ki a hallgatók támogatására, az erőszak megelőzése és az áldozatok segítése érdekében: november 25-én a NaNE Egyesülettel együttműködve workshopot szerveztek. A foglalkozást Karádi-Héder Enikő és Lóránd Zsófia vezette, 16 hallgató vett részt. A workshop központi témái a jól és nem jól működő párkapcsolatok, valamint az önbecsülés voltak. A NaNE képviselői interaktív, önismereten is alapuló játékokat és gyakorlatokat mutattak be a hallgatóknak, akik a visszajelzések alapján egyértelműen hasznosnak és informatívnak találták az elhangzottakat. A műhelymunka eredményeként a résztvevők egy közös posztert készítettek, amelyen üzeneteket fogalmaztak meg a kar hallgatóinak a témával kapcsolatban. „A Tanító- és Óvóképző Kar ezzel a rendezvénnyel szeretne hagyományt teremteni, valamint minden évben csatlakozni kíván az ENSZ kezdeményezéséhez. A hallgatók visszajelzései alapján ugyanakkor azt is fontosnak érezzük, hogy a témával az alapképzés minden hallgatója találkozzon, melynek lehetőségeiről további egyeztetések kezdődtek” – mondta el F. Lassú Zsuzsa, tanszékvezető egyetemi docens.

Milyen hatással van egy gólyatáborban elkövetett bűncselekmény az egyetem hírnevére? Hogyan támogathatja az intézményi kommunikáció a szexuális erőszakon átesett egyetemi polgárt? „Gólyatábor: válság a négyzeten” címmel 2014. november 19-én szerveztek beszélgetést a Budapesti Corvinus Egyetemen, a központi téma a felsőoktatási intézmények válságkommunikációja volt, de szó esett a hallgatói önkormányzatok státuszáról, a gólyatáborok szervezési kérdéseiről és a nők tudományos életben betöltött szerepéről is.

Perlaky-Papp József krízisstratéga (Budapesti Kommunikációs Főiskola) és Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértő a beszélgetés elején egyetértett abban, hogy az ELTE alapvetően jól kommunikált a gólyatábori krízis során, az egyetem brandje és szakmai hitelessége hosszú távon nem kérdőjeleződött meg. Fábri György, Egyetemünk kommunikációs főigazgatója hangsúlyozta, az ELTE stratégiája és értékpreferenciája az első perctől egyértelmű volt: „semmit sem eltagadni, semmit sem eltakarni.” Hozzátette, az Egyetem elemi-morális kötelezettsége, hogy hallgatóit megvédje, és nyilvános kiállásra ösztönözze. Jancsó Tamás, a TTK doktorandusza a belső kommunikáció problémáira és a média gyakori általánosításaira, az ebből fakadó félreértésekre hívta fel a figyelmet. Lóránd Zsófia, a NaNE önkéntese elmondta: a szexuális erőszak „rendszerszerűségét” és elterjedtségét kell látni, az intézmények médiajelenléténél és hírnevénél jóval fontosabb, hogy az egyetem milyen gyakorlatokat és reformokat vezet be, amelyek támogatják az áldozatokat, és segítik a megelőzést.

2014.11.26.