Évezredes titkok nyomában

Az óegyiptomi történelem izgalmas korszakának megismeréséhez vihetnek közelebb az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének ásatásai: az egyiptológusok az ókori Théba nekropoliszában Hatsepszut királynő korának egyik legbefolyásosabb személyisége sírkápolnáját tárják fel. Az ásatásokat Bács Tamás habilitált egyetemi docens, a Tanszék vezetője irányítja.

„Hatsepszut Kr. e. 1479-1458 közötti uralkodása óriási váltást jelentett, hiszen ekkor születik meg az, amit újbirodalmi kultúrának nevezünk. Ennek a rendkívül innovatív korszaknak egyik főembere volt Hapuszeneb, Amun főpapja. Hapuszeneb Felső- és Alsó-Egyiptom főpapjainak vezetője, azaz az ország összes papjának az elöljárója volt. Az életével kapcsolatos legérdekesebb kitétel, hogy Hapuszeneb volt felelős a királynő Királyok Völgyebeli sírjának megépítéséért. Egy nagyon izgalmas kor nagyon izgalmas személyiségéről, emblematikus figurájáról van szó” – hangsúlyozta Bács Tamás.

A Hapuszeneb számára készült 67-es számú sír (TT67) a magyar ásatási terület legdélibb részén található. „Tulajdonképpen egy hatalmas sírkápolnáról van szó, Hapuszeneb végső nyughelyét viszont eddig nem sikerült megtalálnunk. Ennek három lehetséges magyarázata lehet: az akna, amelynek mélyén helyezték el a főpap múmiáját, távolabb lévén a kápolnától kívül esik a koncessziós területünkön. A másik eshetőség, bár erre eddig nincs bizonyíték, hogy a Királyok völgyében kapott egy aknasírt, illetve, hogy Hatsepszut híres kegyencéhez, Szenenmuthoz hasonlóan sírkamrája a királynő Deir el-Bahari halotti temploma közelében található. Eredetileg pompázatosan nézhettek ki a sziklakápolna falfestményei, a köves gipszréteg azonban az évezredek során lepergett és a festés megsemmisült. A sziklakápolna igazából építészetileg izgalmas, de rendkívül érdekes az első keresztteremben fennmaradt eredeti díszítés is, a punti expedíciót ábrázoló jelenettöredék, amelynek híres előképe Hatsepszut Deir el-Bahari halotti templomában található. Hapuszeneb sírkápolnáján kívül egyetlen temetkezésben sem került elő ez az ábrázolás, a freskótöredék ráadásul segít az építmény datálásában is, hiszen arról tanúskodik, hogy Hatsepszut uralkodásának 9. évében, vagy nem sokkal azután készült” – emelte ki Bács Tamás.

Az elmúlt ásatási szezon eredményeit sorolva az egyiptológus kitért arra, hogy a munka jelentős részét a homlokzat egyik pillérének konzerválása tette ki. A sziklában egy könnyen porladó réteg található, amely a bejárati pillérnek pontosan a közepén fut, így félő volt, hogy leomolhat, miután ezen a helyen a plafon már az ókorban is leszakadt. Más expedíciókhoz hasonlóan az ELTE egyiptológusai korabeli technikák alkalmazásával, helyi nyersanyagok felhasználásával igyekeztek visszaépíteni a pillért. Az expedíció nemcsak a sziklakápolna kultusztermét, tengelyes termét és kereszttermét tisztította meg a törmeléktől, hanem a nagy előudvarát is. A tengelyes terem padlójába vájva eddig ismeretlen kis sírakna is előkerült, ami évszázadokkal később készülhetett, mint a TT67-es sír.

A kutatók jövőre tervezik Hapuszeneb sírkápolnájának tudományos feldolgozását. A publikáció közelebb vihet egy izgalmas korszak, Hatsepszut királynő korának megismeréséhez.

Fotó: Gebauer Szabolcs (MTI)

Forrás: Híradó.hu