„A hallgatói igények jelentősen megváltoztak”
Mi indokolta az új Alapszabály elkészítését?
Az előző másfél évben nem először fogalmazódott meg igényként a hallgatói önkormányzat teljes szervezeti megújítása, új alapszabály írása. A nyár végi események felgyorsították a folyamatot, több hiányosságra és hibára is felhívták a figyelmet. Az előző szabályzatot lassan tíz éve készítették, amióta a hallgatói igények jelentősen megváltoztak, ahogy a felsőoktatási környezet is. A hallgatók ma nagyobb nyilvánosságot, közvetlenebb beleszólást, és az érdekképviseleti munka minőségének kielégítő biztosítását várják el a mozgalomtól.
Az Alapszabály elkészítése előtt a hallgatók véleményére is kíváncsiak voltatok.
A nyilvánosság olyan érték, aminek hiányában egy érdekképviseleti szerv védtelen. A munka megkezdése előtt ezért olyan kérdőívet készítettünk, amiben voltak a teljes hallgatóságot érintő kérdések, és speciális kari kérdések egyaránt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szervezet feladatai közül mire tennének nagyobb hangsúlyt a hallgatók, melyek azok a testületek, vagy tisztségek, amelyek megválasztásába közvetlenebb beleszólást várnak el, hiányolnak a rendszertől. Kérdések irányultak arra is, hogy melyek azok a területek, amelyekbe a mostaninál nagyobb átláthatóságot tartanak elvártnak. Minden témakört részletesen megvitattunk, és mindegyikben tudott előrelépni a HÖK, maga a szövegezés, kodifikáció három hónapot vett igénybe. Az alapszabály egyik legfontosabb vívmánya talán a választási reform. Az új választási rendszerre kellett a legnagyobb figyelmet fordítanunk, hiszen a választásnál kezdődik egy szervezet élete, onnan nyeri eredendő legitimációját, ez meghatározza működését, kapacitását és képességeit, nem utolsó sorban pedig jelentős hatása van az egész szervezet megítélésére is.
Melyek a választási reform főbb elemei?
Három pontban foglalnám össze a változtatásokat: Korábban minden kari és kollégiumi választás teljesen különböző rendszerek alapján működött, más-más időpontokban, ami egyrészt azt eredményezte, hogy egymáshoz nehezen hasonlítható, következésképp nehezen összeegyeztethető legitimációs utak alapján kerültek kiválasztásra a képviselők, tisztségviselők. Mivel eltérő időpontokban rendezték meg választásaikat a részönkormányzatok – szeptembertől májusig –, így a szervezet fluktuációja nehezen kiszámítható, összegyetemi szinten nehezen tervezhető volt. Mindezeken segít, hogy a tisztújításokat egy időpontra szerveztük át, minden év márciusának első hétfőjén hirdeti majd meg az ELTE HÖK a választásokat. Így a szavazások koordináltan, egy ütemben kezdődnek majd meg. A második része a változtatásoknak, hogy a választások közvetlenségében minimumokat állítottunk fel, a részönkormányzati elnököt ezután legfeljebb egy áttét választhatja el a hallgatótól, ugyanakkor erősen ajánlott – és ezt a hallgatók is világosan kifejezték – a közvetlen elnökválasztás bevezetése, így idén négy karon közvetlenül választanak majd a hallgatók HÖK elnököt. A reform harmadik része, hogy az idei évtől kezdve a képviselőválasztások elektronikus úton, az UniPoll felületén zajlanak. Világos hallgatói igény, hogy a papír alapú választást felváltsa az online választás, ennek az adatok szempontjából legbiztonságosabb módját kellett kiválasztani.
Kötődik-e a választás érvényessége meghatározott részvételi arányhoz?
A Nemzeti Felsőoktatási Törvény 25%-os eredményességi küszöböt állapít meg, melyet minden részönkormányzatnak el kell érni a törvényi legitimitáshoz, ugyanakkor a változtatások éppen azt a célt kívánják szolgálni, hogy a minimum feltétel elérése önmagában ne váljon a választás középpontjává, hanem a hallgatók jóval magasabb részvétele határozza meg a HÖK munkáját. A hallgatókat az új választás rendszeréről, és a kiírás részleteiről tájékoztatjuk minden hivatalos csatornán és a Neptunon keresztül levélben is. A jelölt állítás hétfőn kezdődött és a karonként eltérő időpontban fejeződik be, ezt követi a kampányidőszak, majd a választás.
Melyik négy karon lesz közvetlen elnökválasztás?
Minden részönkormányzat maga döntött az új választási rendszere meghatározásában, a már említett minimum elvárásokon belül. A BGGyK, PPK, TáTK és a TTK hallgatói választanak majd közvetlenül HÖK-elnököt. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a többi részönkormányzat választási rendszere is a közvetlenség irányába változott.
A Hallgatói Önkormányzat javaslatára az ELTE Szenátusa az országban elsőként hozott döntést arról, hogy mind a közéleti ösztöndíjak, mind pedig a hallgatói jutalmak nyilvánossá váltak. Milyenek az első félév tapasztalatai, hol érhetők el a nyilvánosságra hozott adatok?
Evidens volt, hogy lépnünk kell, hogy az adatok megismerését a lehető leggyorsabban biztosítani kell. A Hallgatói Követelményrendszer tavalyi módosítása szerint a kari közéleti ösztöndíj és az egyetemi közéleti ösztöndíj, valamint a kari egyetemi KHTEÖ (kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíja) esetében az a tény, hogy a hallgató ilyen ösztöndíjban részesül, valamint az ösztöndíj célja, összege – az Egyetem adatvédelmének, adatbiztonságának és adatkezelésének rendjéről szóló szabályzatban foglaltak szerint – nyilvánosságra hozható. Az adatok hiánytalanul elérhetően adatigénylés esetén. Ezzel szabályzati szinten megteremtettük az átláthatóság lehetőségét, nyilvánvaló ugyanakkor az az igény is, hogy létrehozzunk egy olyan felületet, ahol az ösztöndíj utalással kapcsolatos adatok rendszeresen frissítésre kerülhetnek.
Az elmúlt időszak eseményei a hallgatói önkormányzatokba vetett bizalmat is csökkentették. Hogyan lehet ezt visszaszerezni?
Szükség van az új rendelkezések adta lehetőségek minél világosabb bemutatására. Arra, hogy minden fórumon elmondjuk, hogy a hallgatók például az új ügydöntő szavazások kezdeményezésével ezután még hatékonyabban, közvetlenül is beleszólhatnak a saját képviseletük munkájába. De a bizalom nem egyik napról a másikra áll helyre, abban bízunk, hogy a kiegyensúlyozott és áttekinthető képviselet feltételeinek megteremtése jó alapot ad erre. Ugyanakkor, amint mondtam, a választás kiemelt jelentőségű, a bizalom egyik legfontosabb mércéje.