Könyvtártörténet-írás 1945 után

Nagy érdeklődés kísérte a „Könyvtártörténet-írásunk az 1945 utáni korszakról: korábbi és mostani munkálatok” című tudományos rendezvényt, melyet a Könyvtár- és Információtudományi Intézet és Könyvtártudományi doktori program, valamint a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója szervezett 2015. március 23-án az ELTE BTK Kovács Máté-termében.



Kiszl Péter nyitó előadásában kiemelte, hogy a könyv-, könyvtár- és sajtótörténet kutatása és oktatása szerves egységben jelentkezik az intézet törekvéseiben. Elmondta: a történeti alapkutatások folytatása szélesebb körű szakmai együttműködést igényel, ezt felismerve - a mesterszakos és doktorandusz-hallgatókat is bevonva - kapcsolódott be a Könyvtár- és Információtudományi Intézet „A magyarországi könyvtárügy története a Rákosi-korszakban 1945 – 1956” munkacímű kötet készítésének háttérmunkálataiba.

Ezután Sonnevend Péter projektvezető tárta fel a tavaly elindult munkát, melyben kiváló kutatók - Gáborjáni Szabó Botond, Kégli Ferenc, Pogányné Rózsa Gabriella, Pogány György és Varga Katalin - vállaltak önkéntes szerepet. Külön kiemelte, hogy a korszak a korabeli publikus dokumentumokból alig ismerhető meg érdemben, hisz egyre növekvő mértékben, végül már mindent eluralt az orwelli „kettős beszéd”, ezért alapvető fontosságú a levéltári kutatás. A tervezett kötettel szeretnének a szakmai felsőoktatás - és minden érdeklődő - számára jól használható (monografikus feldolgozás + szövegek + bibliográfia, kronológia, mutatók) művet készíteni.

Kovács Ilona ismertette „A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében” című, Kovács Máté, az ELTE Könyvtártudományi Tanszék 1956 és 1972 közti vezetője által összeállított, kétkötetes könyv hatvanas években készült harmadik kötetének közelmúltban megtalált anyagát, amely az 1945 utáni időszakot dolgozta volna fel. A Kovács Máté Alapítvány kuratóriuma arra készül, hogy a fennmaradt anyagot digitális formában (MEK) hozzáférhetővé tegye.

Pogány György előadása – „Személyi tisztogatások a könyvtárakban 1945-46-ban: Igazolóbizottsági eljárások és B-listázás” - fokozott érdeklődést váltott ki, mivel a diktatúrák könyvtárügyében szervesen összekapcsolódott az állomány és a személyzet purifikálása. Sonnevend Péter a „Pillanatfelvétel a szabadművelődési Új Szántás folyóirat (1947-1948) könyvtári mondanivalójáról” című prezentációjában a politika- és a sajtótörténet metszéspontjában kívánta érzékeltetni az átmeneti korban egyetlen olyan orgánum működését, mely könyvtári tematikát is visszatérően vállalt.

Forrás: ELTE LIS