Lehetőség a magyar nyelvű tudományos párbeszédre

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2015. július 7–15. között ötödik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemet a határon túli magyar anyanyelvű egyetemisták számára. A rendezvény a tizenöt éves sikeres múltra visszatekintő Budapesti Nyári Egyetem folytatása, melyen idén több mint százötven hallgató vesz részt. A rendezők a korábbi évek hagyományaihoz híven idén is lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a Magyarország határain kívül élő magyar fiatalok az anyaországban anyanyelvükön képezhessék tovább magukat, szaktárgyuk egy-egy speciális területén. A rendezvény szekcióinak közös megnyitóját 2015. július 7-én rendezték az Aula Magnában.

A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Mezey Barna, az ELTE rektora, aki kiemelte, hogy a Kárpát-medencei Nyári Egyetem az idei évben felnőttkorba lépett. Folytatván az elmúlt húsz év tradícióit, az ötödik jubileumi programsorozat során is lehetőséget nyújtanak a külhoni magyar hallgatók számára a tudományos párbeszédre, a szellemi fejlődésre, a különböző intézmények közötti szakmai együttműködésre és személyes kapcsolatépítésre. Ahogy fogalmazott, a tudomány magyar nyelven való művelése az, ami összeköti a jelenlévőket, hiszen a magyar nyelv és ezzel együtt a tudomány, valamint a kultúra nemzeti identitásunk fő letéteményesei. A rektor úr beszédében Görömbei András irodalomtörténész gondolatát idézte: „Minden felfedezés, minden tudományos eredmény, amelyet a magyar tudósok érnek el, magyar nemzeti öntudatot és önismeretet erősíti. Fontos, hogy a tudomány a maga tiszta eszközeivel, körültekintő objektivitásával stabil és folytonos megújulásra képes nemzeti önismeretet és öntudatot biztosítson a nemzeti közösségnek”.

A jelenlévőket köszöntötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki Magyarország új Alaptörvénye kapcsán az állammal, annak felelősségével és feladataival kapcsolatban osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Beszédében kiemelte, hogy az állam állampolgárok közössége, melynek fenntartásában kulcsszerepe van a jelenlévő, jövő értelmiségét jelentő fiataloknak. Hangsúlyozta az egyetemi évek fontosságát, ahol mindenki számára lehetőség nyílik egy stabil kapcsolatrendszer kialakítására és annak bővítésére, erőgyűjtésre, lélekerősítő találkozásokra, melyek a nemzeti összetartozás érzését is erősítik.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szintén az anyanyelv, a tudomány és a nemzet összefüggéséről beszélt, melyek állapota és minősége szoros összetartozásban áll. Köszöntőjében kiemelte, hogy nem véletlenül a nyelvújítás törekvései előzték meg azt a nemzeti és tudományos fejlődést, amely a reformkorban többek között a Magyar Tudományos Akadémiát is életre hívta. A nyelv nem individuális, hanem közösségi létforma: tudományos közösség műveli, melyek eredményei ennek révén jutnak el a nemzetközi szakmai közönséghez. A magyar állam feladata így a nemzeti nyelv erősítése, a tudományos kutatások támogatása, melyek mind az anyaországban, mind pedig a határon túlon a nemzeti identitás fontos alapkövei.

Az ünnepségen felszólalt még a Külgazdasági- és Külügyminisztérium képviseletében Magyar Levente gazdaságpolitikáért felelős államtitkár, aki a magyar anyanyelven való tanulás fontosságát említette, Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért felelős főpolgármester-helyettes, aki a speciális, külön szekciókban történő továbbképzést és a főváros adta tudományos és kulturális lehetőségeket emelte ki, melyekkel a jelen lévő fiatalok a nyári egyetem programjai során ismerkedhetnek meg. Gyetvai Árpád politikai főtanácsadó az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevében köszöntötte a résztvevőket, és a jövőbeni új oktatásstratégiai lehetőségekről és oktatói ösztöndíjakról beszélt, melyek még szorosabbá fűzhetik a magyarországi és külhoni egyetemek közötti együttműködést. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a „szabadegyetemek idejének” nevezte a 21. századot, kiemelve, hogy minden siker és tudományos eredmény kulcsa a kooperáció, azaz a termékeny együttműködés és -gondolkodás. Balázs Ervin, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke köszöntőjében a jövőbeni közös mesterképzésekről és a minőségi alapú együttműködésről beszélt. Végezetül Dúró Dóra, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke szólalt fel, aki a felelősségvállalás és a tudatosság fontosságára hívta fel a figyelmet.

A nyári egyetem plenáris nyitóelőadását László István osztályvezető (FÖMI, Távérzékeléses Ellenőrzések Módszertani Osztálya) tartotta „A távérzékelés – felvételkészítés több száz kilométerről” címmel. Előadásában beszélt a távérzékelés tudományterületének kialakulásáról és történetéről, a felvételkészítés és az előfeldolgozás menetéről, az anyagok tematikus kiértékeléséről, valamint a távérzékelés gyakorlati hasznáról. Prezentációja utolsó részében rövid kitekintést adott a kutatások és eredmények más tudományterületen való alkalmazásáról is.