A digitális mesék kutatója

Friss kutatási eredményeiről a közelmúltban a népszerű holland napilap, a Het Parool is beszámolt. Mi volt az, ami felkeltette az érdeklődésüket?
A digitális mesekönyvek, mesekönyv appok hatékonyságáról végzett vizsgálatainkkal kapcsolatban érdeklődtek a disszertációm megjelenése kapcsán. Leginkább az érdekelte őket, hogy melyik digitális meséket találtuk az óvodások információfeldolgozása és kognitív fejlődése szempontjából a legalkalmasabbnak, és milyen bizonyítékokkal támasztottuk ezt alá.

Kutatásai folyamán a Leideni Egyetemen a kisgyermekek nyelvi fejlődését vizsgálta.
Az alapképzésem közben a Pennsylvaniai Egyetemen volt lehetőségem látogató diákként különböző kurzusokon részt venni, többek között Amy Jordan gyerekmédiáról szóló órája és kutatása ragadott magával, és ő volt az, aki támogatott abban, hogy a kommunikáció alapszak után pedagógiai-pszichológiai irányban jelentkezzek mesterképzésre. Ekkor találtam a Leideni Egyetemen egy különleges kutatói mesterképzést a Pedagógiai Intézetben, ahová felvételt nyertem. Itt  Adriana Bus, a Leideni Egyetem Neveléstudományi Intézetében a Tanulási Problémák tanszék vezetője volt az, aki felkért egy általa elnyert projektben a doktori pozícióra, melyben ő volt a témavezetőm és mentorom. Adriana a kisgyermekkori nyelvi és írás-olvasás készségek fejlődésének nemzetközileg kiemelkedő szakértője, vele a doktorim befejezése óta is együttműködünk, immáron az ELTE-ről.

Manapság már nemcsak a klasszikus, papír alapú mesekönyvekkel találkoznak a gyerekek. Milyen hatásai vannak a digitális eszközök betörésének a mesék világába?
Az igazság az, hogy erre a kérdésre nincs egyértelmű válaszom. A doktori kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a digitális eszközök által lehetővé vált elemek és funkciók egy része kifejezetten segíti a gyerekek szövegértését és szótanulását, más elemek ellenben elvonják a gyerekek figyelmét a meséről és így megnehezítik a szövegértést. Meta-analízist végeztem, vagyis statisztikailag összevontam a területen végzett összes kísérlet eredményét. Azt találtam, hogy a gyerekek jobban értik a multimédiás meséket, mint a statikus képekkel illusztrált papíralapú mesekönyveket, és így több szót is tanulnak belőlük. Multimédiás mesék alatt olyan meséket értek, amelyek automatikusan játszódó multimédiás elemeket tartalmaznak, mint például az animált illusztráció és a háttérzene. Ezek a nemverbális elemek párhuzamosan illusztrálják a narrációt. Ezzel szemben az interaktív mesék esetében a gyerekek aktiválhatják az illusztráció különböző részleteit és kisebb játékokkal játszhatnak  a mese közben. A kutatásaim eredményeként arra jutottam, hogy ezek az interaktív elemek hátráltatják a gyerekek szövegértését, mivel elterelik a figyelmüket a meséről.

A digitális technológia ígéretes lehetőség a mesék szempontjából. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy egy elektronikus mese feltétlenül jó. Jelen pillanatban a kisgyerekeknek szánt tabletes applikációk holland és magyar piacát vizsgáljuk, kifejezetten a legnépszerűbb appokra fókuszálva, és a kép nagyon szomorú. Sajnos tipikusak a tanulási szempontból nagyon alacsony minőségű appok, amelyek szembemennek a kutatási eredményeink által felrajzolt irányelvekkel, és sok esetben primitív történeteket mondanak el, csak angolul elérhetőek, vagy nem is tartalmaznak semmiféle nyelvi inputot.

A beszédfejlődéshez vagy épp a szókincs gazdagodásához hogyan járulnak hozzá ezek a nemverbális elemek?
Az automatikus multimédiás elemek, mint például az animáció, a zoomolás, a zene és a hanghatások mind nemverbális módon illusztrálják a mese szofisztikált és absztrakt szövegét. Mivel az emberi agy könnyen dolgoz fel verbális és nemverbális információt párhuzamosan, így ezek a multimédiás elemek nem zavarják a narráció befogadását. Sőt, amennyiben megfelelően festik le a mese nehéz szövegét, könnyen hozzájárulhatnak annak megértéséhez és az abból való szótanuláshoz, ugyanis extra információt nyújtanak.

A mozgás jól illusztráhatja például azt, hogy mit jelent, amikor a mackó legyezi, „izzítja a tüzet”. Hasonlóan, a háttérzene szépen lefestheti azt, amikor mackó „csalódott”, hogy a pillangó nem érti, hogy azt próbálja neki elmondani, hogy szerelmes belé. A gyerek figyelmét a zoomolás az összetett illusztráció egy bizonyos részletére irányítja, ami kulcsfontosságú a történet szempontjából. Tehát a multimédiás elemek extra nemverbális információval tudják segíteni a gyerekek meseértését és szótanulását, viszont fontos megjegyezni, hogy ez csak abban az esetben történik meg, ha az elem jelentőségteljes a mese szövegének szempontjából. Azok a multimédiás elemek, amik pusztán dekoratív szerepet töltenek be, mint például a háttérben dülöngélő fák vagy csipogó madarak, nem adnak hozzá a meséhez, így valószínűleg nem segítik a mese értését.

Ma a multitasking korát éljük: mennyire képesek befogadni a gyerekek a folyamatosan áramló információtömeget? Vagy ez számukra már nem jelent akkora kihívást, hiszen bele születtek?
Ez egy sokat vitatott, összetett kérdés. Én személy szerint igen károsnak tartom a multitasking jelenségét, mind hatékonyságunk, mind pedig pszichológiai egészségünk szempontjából. A kisgyermekek még a felnőtteknél is kevésbé képesek váltogatni a különböző feladatok között, ugyanis figyelmük és végrehajtó funkcióik még alulfejlettek. Az interaktív mesék esetében például azt az elméletet állítottuk fel, hogy a gyerekek a mesehallgatás és a különböző interaktív elemekkel való játék két tevékenysége között kénytelenek váltogatni, amire egyszerűen még nem képesek, így a játék elvonja a figyelmüket a meséről.

A tágabb kérdést illetően nem tudom, hogy mennyire tudjuk, illetve mennyire kell megvédenünk gyerekeinket a multitasking és az információözön világától. Ígéretesebbnek látom azt a megközelítést, hogy felkészítsük őket ezekre a kihívásokra. Egyre inkább érdekelnek például a kisgyerek figyelemirányítási és fenntartási készségeinek, munkamemóriájának és egyéb végrehajtó funkcióinak fejlesztési lehetőségei és ennek különböző módszerei.

Kutatásai során a témában fellelhető és ahhoz kapcsolódó külföldi szakirodalom eredményeit összegezte. Hol tartanak a külföldi és hol a magyarországi kutatások? Mennyire népszerű és aktuális ez a téma?
Lévén, hogy a mesekönyvolvasásnak igen jelentős szerepe van a kisgyerekek nyelvi fejlődésében és az írás-olvasás készségek megalapozásában, valamint fontos része az óvodai és otthoni tevékenységeknek, igazán fontos és aktuális azt vizsgálni, hogy a digitális mesék betörése milyen hatással van a mesekönyvolvasás készségfejlesztő szerepére. Kiemelten fontos kideríteni, hogy hogyan tudnak a számítógépes eszközök hozzájárulni a hátrányos helyzetű, illetve speciális nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez. Például azok a gyerekek, akiknek kisebb a szókincse vagy nehezebben tudják a figyelmüket a mesét felolvasó pedagógusra, felnőttre irányítani és azt fenntartani, valószínűleg nehezen értik meg a mesét, amit csupán szóban hallanak. Az eredményeink is azt mutatják, hogy a multimédiás mesék kifejezetten a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű gyerekeknek nyújtanak nagy segítséget.

A terület kutatási eredményei változatosak, ahogyan az azokban vizsgált különböző digitális mesék is heterogének. Az elektronikus mesék a digitalizált könyvektől a filmszerű mesékig széles skálán mozognak. Ezt használtuk ki a meta-analízisben, ahol ezeket a különböző eredményeket szintetizáltuk, és a különböző típusú digitális mesék hatékonyságát hasonlítottuk össze. Ellenben még sok mindent nem tudunk: mi a szerepük a különböző multimédiás elemeknek, hogyan lehetne a mese mellett az írott szövegre is felhívni a gyerekek figyelmét, és így a technikai írás-olvasás készségeiket is fejleszteni, vagy hogyan érdemes bevonni ezeket a meséket az óvodai oktatásba, csoportos mesehallgatás, egyéni foglakozás során, illetve hogy a speciális nevelési igényű gyerekeknek milyen elektronikus mesék segítenek. Tehát még bőven van igény ezen a területen tudományos kutatásra, az erősen kontrollált kísérletektől az óvodai alkalmazások hatékonyságát célzó vizsgálatokig.

Kutatási területéhez kapcsolódóan mik a jövőbeli tervei? Milyen irányba szeretné tovább folytatni? Vannak olyan más részterületek, amelyek a beszédfejlődés-kutatás mellett fokozottan érdeklik?
A digitális mesék területén további kísérleteket tervezek, például a háttérzene és az érzelmi töltetű szavak tanulását illetően. Az is érdekes lehet, hogy a gyerekek jobban átérzik-e a szereplők érzéseit, indíttatásait a multimédiás mesék esetében. Emellett kifejezetten érdekel, hogy hogyan tudják a multimédiás mesék segíteni a figyelem- és viselkedészavarokkal küzdő gyerekek szövegértését és tanulását.

Mint említettem, a végrehajtó funkciók fejlesztésének különböző gyakorlatai is érdekelnek, és egy olyan projektet tervezek, amiben az óvodások koncentrációs és figyelemkészségeit próbálnánk meg fejleszteni az iskolára való felkészítés céljából. A kutatási eredmények alapján ígéretesnek látom a végrehajtó funkciók fejlesztésénél a mozgásos és meditatív tevékenységeket. Hosszú távú célom egy ilyen intenzív, az iskolakezdést előkészítő program kidolgozása.