Milyen az érett szeretet-kapcsolat?

2015. november 19-én az ELTE PPK-n tartott nyilvános előadást Otto F. Kernberg pszichiáter, a kortárs pszichoanalízis kiemelkedő képviselője, számos könyv szerzője.



A most 87 éves professzort leginkább a nárcisztikus patológiával és a borderline személyiségszerveződéssel kapcsolatos elképzelései, az Áttétel Fókuszú Pszichoterápia (TFP) kidolgozása tették ismertté. Elméleteiben integrálta a freudi pszichoanalízist, a felettes énnel és az ösztönénnel szemben az énműködésnek központi szerepet tulajdonító én-pszichológiát és a korai tárgykapcsolat-elméleteket (amelyek az egyének másokhoz való viszonyát helyezték a középpontba, és azt állították, hogy a fejlődésben meghatározó a szülőkkel való kapcsolat, és különböző fejlődési szakaszokat a kötődés és a leválás segítségével lehet legjobban jellemezni), jelentősen hozzájárulva a modern tárgykapcsolat-elméletek kidolgozásához. Munkássága kezdeti szakaszát meghatározta Heinz Kohuttal, a modern pszichoanalízis egy másik kiemelkedő képviselőjével folytatott vitája, amelynek középpontjában a nárcizmus kérdése állt. Mindketten a korábban terápiára alkalmatlannak tartott páciensek kezelésének lehetőségeit vizsgálták, a nárcisztikus, borderline és pszichotikus patológiák leírását és kezelését kísérelték meg. Míg Kohut eltávolodott a freudi elképzelésektől, Kernberg hűséges maradt Freud metapszichológiájához az ember szeretet és agresszió közötti harcát helyezve elképzeléseinek középpontjába.

Otto F. Kernberg érett szeretet-kapcsolatról szóló előadásában Freud pszichoszexuális fejlődésre vonatkozó elképzeléseit gondolta újra, elsősorban a kurrens pszichoanalitikus elméletek fényében. Míg Freud a szexuális fejlődésben a kisgyermekkori ödipális időszakot tartotta kulcsfontosságúnak, Kernberg az egészen korai időszak eseményeit is ugyanilyen fontosnak látja.



A pszichiáter bevezetőjében az érett szeretet-kapcsolatok három fontos faktorát említette meg: a szexualitást, a tárgykapcsolatokat (az egymáshoz való kötődés egyes vonatkozásait) és az egymással megosztható értékrendszert. Már az előadás elején, majd később is hangsúlyozta, az érett szeretet-kapcsolat nem minden pillanatban egy ideális kapcsolat, nem csak pozitív érzelmek jelennek meg benne. Sokkal inkább egy olyan viszony, amelyben a felek elfogadják, hogy a negatív érzések nem teszik tönkre a kapcsolatot, és a romboló tudattalan késztetések ellenére is igyekeznek megőrizni és erősebbé tenni azt. Az előadás egészét jellemezte Kernberg optimista szemlélete: az általános vélekedéssel ellentétben a szenvedélyről is azt állította, hogy az nem csak a kamaszkorban élhető meg, hanem egy olyan potenciál, amelyhez a későbbiekben is vissza lehet találni. Az érett szeretet-kapcsolat jellemzője emellett, hogy a felek képesek a másikat ideálisnak látni – olyannak, amilyenre egy párkapcsolatban vágynak –, és ezért hálát érezni.

Az előadó a három fontos faktor közül részletesebben a szexualitásról beszélt, kiemelve a korai anya-gyerek kapcsolat fontosságát. Ez az időszak azért kulcsfontosságú, mert ekkor történik meg a libidót meghatározó három fő tényező, a kötődés, az izgalom és a játék integrációja. Kernberg azt állította, hogy nemcsak a Freud által ödipális szakasznak nevezett életkort, hanem már ezt a korai életszakaszt is meghatározza a trianguális helyzet, vagyis a csecsemő már ekkor szembesül azzal, hogy az anya elhagyja őt és az apához csatlakozik. Később a fiúk és a lányok pszichoszexuális fejlődése más utat jár be, de a pozitív kimenetel mindenkinél ugyanaz lehet: megjelenik az a fantázia, hogy a jövőben neki is lehet egy ilyen csodálatos partnere. Ha jó a kapcsolat az anyával és az apával is, a személy későbbi kapcsolatában azt is megélheti, hogy kicsit a saját anyja/apja is. Kernberg szerint a párkapcsolatok zavara is a trianguális helyzetre vezethető vissza, az ebben a korban gyökerező tudattalan fantáziák vezetnek ahhoz, hogy a szexualitás és az intimitás megélése ne történhessen meg ugyanabban a kapcsolatban. Úgy véli, egy „harmadik” megjelenése a kapcsolatban is olyan patológia, amely ebből a helyzetből ered, egyfajta bosszúállás lehet a korai kirekesztettség miatt.



Kernberg gondolatait a németül nem tudók az előadáson Csáky-Pallavicini Zsófia értő tolmácsolásában ismerhették meg.