A tanárképzéstől a hallgatói kifizetésekig

Milyen tervei vannak az Egyetemnek az online oktatott kurzusokkal és a diplomát adó online képzésekkel kapcsolatban?
Az intézmény jelenleg készülő E-learning stratégiája elsősorban a hibrid (blended) oktatási formák (azaz a frontális, az e-tanulás, a távtanulás és a nyílt elemek, például a MOOC ötvözésének) széleskörű alkalmazását javasolja az ELTE oktatási programjaiban, az oktatási tartalmakkal összhangban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem prioritása a diák-tanár személyes kontaktus és a távoktatási formák ötvözése, így a digitális technológia alkalmazása a kontakt óráknak is része, a módszerek és az arányok az egyes kurzusoktól függnek. Az egyetem az idei szemesztertől kezdve szervezett képzésekkel, a várhatóan ősszel induló folyamatos oktatás-módszertani támogatás kiépítésével és a jó gyakorlatok megosztásával kívánja ösztönözni és segíteni azokat a kollégákat, akik vállalkoznak a blended oktatási módszerek alkalmazására. Az eddiginél lényeges gyorsabb, koncepciózusabb előrehaladáshoz az egyetem vezetése egy egyetemi szintű stratégiával és a feltételek javításával, az oktatók ösztönzésével kíván hozzájárulni, de alapvető fontosságú az oktatók szándéka, aktív részvétele és innovatív ötletei is.

Tervezik-e a duális képzés elindítását?
Az ELTE jelenleg nem tervezi ilyen képzés elindítását, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy Egyetemünkön hosszú idő óta létezik a szakmai gyakorlatok rendszere, számos szaknak rendkívül szoros a kapcsolata a piaci szereplőkkel, a hallgatók potenciális munkáltatóival. Az ipari együttműködések keretében jellemző egyfajta „fordított” duális képzési modell. Ennek keretében például az informatikai képzésben nem a hallgató megy a vállalthoz, hanem laboratóriumi fejlesztéseivel, kutatás-fejlesztési feladataival az ipari partner jelentkezik az egyetemen; hallgatóink tehát a karon dolgozva sajátítják el speciális tudásukat.

Tervezik-e figyelembe venni az OMHV visszajelzéseket, vagy az továbbra is csak tárgyfelvételes pluszpontot jelent?
A Rektori Kabinet Minőségügyi Irodája és a karok delegáltjaiból álló munkacsoport a Hallgatói Önkormányzattal együttműködve jelenleg végzi az oktatói munka hallgatói véleményezését érintő folyamat egészének áttekintését és ajánlások kialakítását az egyetem és a karok vezetői számára, beleértve az eredmények felhasználásának lehetséges módjait. A javaslatok arra irányulnak, hogyan érvényesülhetnek jobban a hallgatói vélemények részben a szakgondozás folyamatában (a szak mintatantervének, kurzuskínálatának, a kurzusok tematikájának rendszeres időközönkénti felülvizsgálatában), részben pedig az oktatók teljesítményének értékelése során. Olyan, pozitív ösztönzőként ható javaslatok is úton vannak, amelyek elősegítik, hogy minél több értékelés váljon nyilvánossá.

Mi az Egyetem álláspontja a tanárképzés megreformálásával, a tanári mesterképzés tanegység-listájának aktualizálásával kapcsolatban?
A tanári mesterképzés 2008-ban indult, az osztatlan tanárképzés bevezetése miatt a mesterképzésre az idei tanévben veszünk fel hallgatókat utoljára. Az eltelt időszakban érdemi változtatásra nem volt szükség, a kompetenciaalapú képzés koncepcióját, programját eredményesnek értékelték a képzésért felelős kollégák. A program folyamatos fejlesztését biztosította a visszajelzések szervezett gyűjtése, mely alapján a reflektív tartalmak, a portfólió és az egyes tantárgyak tartalmainak és tanulástámogató eszközrendszerének frissítése zajlott. Az osztatlan tanárképzés kialakítása során a korszerű nemzetközi trendeknek megfelelően alakult a komplex pedagógiai-pszichológiai tantárgyblokkok kompetenciastruktúrája, tartalmai és tanulástámogatási rendszere, kiemelt hangsúlyt kapott a reflektivitás és az egyéni tanulási utak támogatása, megújítva a szakmai gyakorlatok rendszerét is.

Hogyan értékeli a tanárképzés első közös képzési ciklusának vége felé közeledve az új rendszer egyetemen belüli sikerességét és támogatottságát?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem célja – a tanárképzés mindkét modelljében – olyan tanárok képzése, akik szaktárgyuk kiemelkedő művelői és megalapozott, korszerű pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani tudással is rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy még nem fejeződött be az osztatlan tanárképzés egyetlen ciklusa sem – három évvel ezelőtt tértünk át az új rendszerre –, értékelni csak egyes vonatkozásokban lehet. Az osztatlan tanárképzésnek az egyetemen kialakított modellje széleskörű támogatottságot élvez a tanárképzésben résztvevő szaktárgyakat oktató kollégáink körében. Az ELTE sikeres a tanárszakokra jelentkező hallgatók számát tekintve is: 2013-ban 444 főt, 2014-ben 488-at, 2015-ben pedig már 597 főt vett fel. Bízom abban, hogy ez a tendencia folytatódik és sikerül az egyetemnek érdemben hozzájárulnia a tanárhiány pótlásához, amely különösen a természettudományi területet érinti.

Az ELTE erőssége a széleskörű szakpár-kínálat is: 2013-ban a Bölcsészettudományi Kar 19 szak általános és középiskolai osztatlan tanári tantervét alakította ki, a Természettudományi Kar 6 szak tantervét, az Informatikai Kar egy szakét. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar a képzések tanári felkészítés moduljának tanterveit készítette el. 2013 óta az új rendszerű, osztott tanári mesterképzésekből három újat dolgoztunk ki és akkreditáltattunk. A 2016-os felvételi eljárásban 30 közismereti tanárszakot hirdetünk, összesen 250 különféle szakpárosításban. Már most látható, hogy a két szak időben történő elvégzése komoly kihívást jelent a hallgatóink egy része számára. Valamennyi karunk komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítse azokat a hallgatókat, akik a vártnál lassabban tudnak haladni, valamint csökkentse a véglegesen lemorzsolódó hallgatók számát.

Milyen új kezdeményezések, reformok várhatók az Informatikai Kar tekintetében?
Az IK részben most, részben az őszi félévtől több új oktatási kezdeményezés indítását tervezi. Az idei félévben kurzusfelvételi, vizsgabeosztási tanácsadást indított: egy informatikus, műszaki tanár kolléga személyes konzultációkon segíti a hallgatókat abban, hogy eligazodjanak a tantervi hálóban és az előfeltételek rendszerében, valamint hogy annyi tárgyat és vizsgát vállaljanak, amennyit el tudnak végezni. A Kar a tavaszi félévtől az első évfolyam második féléves hallgatói számára is felajánlja, hogy a kezdő szemeszterhez hasonlóan fix csoportokat válasszanak: ez azt jelenti, hogy 20-20 hallgató egy-egy tanulói csoportra tervezett órarend szerint együtt vesz részt a gyakorlatokon. A tanulói közösséget egy mentor tanár „osztályfőnökként” segíti. Az IK-n a tavaszi félév óta kötelező az előadások látogatása, a jelenléti ívek kiváltására pályázaton keresik az innovatív informatikai megoldásokat. 2016 őszétől az elsőéveseknek kétszer háromnapos tanulás-módszertani kurzust terveznek, diáktanácsadó pszichológusok vezetésével, kortárs segítő hallgatók bevonásával. A Kar egy második, az angol nyelvű hallgatók problémáira fókuszáló diáktanácsadót is felvesz. Az IK további kurzusok MOOC formában történő kidolgozását tervezi, valamint folytatja azt az innovációs labor programot is, amelyben a start-up indítását tervező hallgatókat támogatják az EIT vállalkozásfejlesztési szakemberei. A tehetséges középiskolások megszólításának érdekében a Kar együttműködik a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal, közös programot indítanak, valamit számos gimnáziumban is tartanak sikeres előadásokat.

Az IK a Kenti Egyetem hasonló programja nyomán az ELTE bármely hallgatójának felvehető, 60 kredites informatikai kurzusokból álló csomagot állít össze: a korszerű informatikai ismeretek versenyképesebb tudást biztosíthatnak a bölcsészet-, a társadalom- és a természettudományi terület hallgatóinak. A csomagban a tervek szerint nagy mennyiségű adat elemzésével, folyamatok modellezésével, természetes nyelvű források feldolgozásával és elemi programozási ismeretekkel foglalkoznak. A tanárszakos hallgatók számára algoritmikus gondolkodást, némi programozási ismeretet tartalmazó csomagot állítanak össze, így a hallgatók a modern oktatástechnológiai eszközöket értő módon alkalmazhatják szaktárgyuk oktatásában.

Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az ELTE BTK Germanisztikai Intézet szakmai ellenőrzésével kapcsolatban?
A Germanisztikai Intézet munkája és tevékenysége nyitott, transzparens, az Intézetben a Magyar Akkreditációs Bizottság által akkreditált intézeti képzési és kimeneti követelményekben lefektetett minőségbiztosítási elvek érvényesülnek, a munkatársak azokat követik. Az intézeti tananyagok és tankönyvek a Könyvtárban elérhetők, az oktatási órákon túl az Intézet által szervezett szakmai programok, konferenciák témái, programjai, publikációi, kül- és belföldi szakmai kapcsolataink honlapunkon betekinthetők. Az Intézet nyitott a szakmai óralátogatásokra, az oktatók szívesen fogadnak érdeklődőket fogadóóráikon, betekintést nyújtanak a náluk megvédett PhD, MA és BA dolgozatokba, természetesen a megadott feltételek betartása mellett.

Milyen lehetőségei vannak az intézménynek a feladatuk ellátására alkalmatlan oktatók eltanácsolására?
A jelenlegi jogszabályi környezet olyan egységes, formalizált, objektív és érdemi ismérveken nyugvó, mindenki számára előre megismerhető és igazodási pontként figyelembe vehető értékelési rendszert követel meg, amelynek alapján az oktató „alkalmatlansága” vita nélkül megítélhető. Jelenleg az oktatók közalkalmazotti viszonyának megszüntetése, ha ennek okaként az egyetem az oktató alkalmatlanságát kívánná megjelölni, nehézségekbe ütközik. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény lehetővé tenné ugyan a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését, ha a közalkalmazottak esetében kötelezően elvégzendő minősítés során alkalmatlannak bizonyul valaki, de az ennek megítéléséhez szükséges kritériumok egyelőre hiányoznak. Ezek kidolgozását az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetése napirendre tűzte, s a humánpolitikai stratégia kimunkálásával egy időben, belátható időn belül megszülethet egy működőképes, hatékony teljesítményértékelési rendszer.

Miért késtek az Erasmus-ösztöndíjak? A késés miatt több hallgató került nehéz helyzetbe.
Az Erasmus+ program az ELTE legnagyobb mobilitási projektje, az egyetem vezetése kiemelten fontosnak tartja sikerességét. A 2015/2016 tanév első félévében az ösztöndíjak valóban jelentős késéssel érkeztek meg, elsősorban a hosszú egyeztetési folyamatnak köszönhetően. Az ELTE a Tempus Közalapítvánnyal közösen próbált mindkét fél számára elfogadható hallgatói szerződést elkészíteni, melyet azután a hallgatókkal is alá kellett íratni. Az egyeztetést jelentősen lassította az egyetem szokásos augusztusi zárva tartása is; végül szeptember másodikára készült el a végleges változat. A szerződések szeptember 4-én postára kerültek, és az abban vállalt határidőre, a mindkét fél által aláírt változat megérkezésétől számított 30 napon belül átutalták az ösztöndíjakat. A jövőben még nagyobb figyelmet fordít az ELTE az Erasmus+ programra, ennek első lépése, hogy januárban a pénzügyi rendszer leállása ellenére ezek az utalások zavartalanul haladnak, és a jövőben az egyeztetés alatt lévő Erasmus+ eljárásrend segítségével csökken az egyetemen belüli adminisztráció, szigorúbb határidők érvényesek a sikeres működés érdekében.

Tervezi az ELTE, hogy nem csak kérésre, hanem proaktívan, minden hónapban vagy félévben közzéteszi a HÖK-ös kifizetéseket?
2015 őszétől számos változtatás lépett életbe az egyes kari és egyetemi ösztöndíjak bírálatának szabályaiban, a bírálók kiválasztásában, az ösztöndíjak mértékében, valamint az ösztöndíjak szerkezetében egyaránt. Ezen ösztöndíjreform keretében a Kancellária közbenjárásával, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat kezdeményezésére az egyetem arra törekedett, hogy a bírálati folyamatok minden karon egységesek, ezáltal áttekinthetőek legyenek. Az átalakított pályázati rendszerhez egységes bírálatokban kiegyensúlyozottan ugyanannyi közalkalmazott és hallgató vesz részt, ezáltal a kifizetések előkészítésében vállalt teher és felelősség is megosztottá vált. Közös megállapodással átrendeződött az ösztöndíjak szerkezete úgy, hogy megszűntek a korábbi években kritikákkal illetett gyakorlatok, helyükre két új tudományos ösztöndíj lépett, rögzítetté vált ösztöndíj nemenként a maximálisan adható ösztöndíjak mértéke is. Az egyetem ezek mellett progresszív, átlátható módon rendezte a hallgatói foglalkoztatás rendszerét is. Az ELTE ösztöndíjrendszere komoly, mélyreható változtatásokon ment keresztül, most minden szereplő igyekszik beletanulni az új típusú feladataiba, ez a közös munka az elkövetkezendő évek során még inkább megbízhatóságot kell majd kölcsönözzön. A magam részéről úgy látom, hogy a rendszer megfelel minden törvényi, rendeleti szabályozásnak, és a legszigorúbb átláthatósági elvárásoknak egyaránt. A napokban elkészült az Egyetem adatvédelmi szabályzatának módosítására vonatkozó tervezet, melynek elfogadása esetén lehetővé válik egyedi közzétételi listák létrehozása. Ezek - az egyetem döntését, és a kifizetést követően - kérés nélkül is közzétehetők lennének az ELTE honlapján.

Miért kell perelni a 2014 szeptembere előtti kifizetésekért, mikor már két bírósági ítélet is kimondta, hogy a HÖK-ös kifizetések a nyilvánosságra tartoznak?
Amennyiben a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) tisztségviselőit érintő ösztöndíjak – a HÖK-ben ellátott tisztségükre (ellátott közfeladatukra) tekintettel – nyilvános adatnak minősülnek, az azokkal kapcsolatos közzétételi kötelezettségének az ELTE minden esetben eleget tesz.

Ön mit gondol a közpénzek nyilvánosságáról?
Az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot, az információkhoz való szabad hozzájutást alapvető demokratikus értéknek tartom. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ezen elvek figyelembevételével alakította az utóbbi években, és szükség szerint fogja is alakítani saját hatáskörében a gazdasági folyamatokat.

A rektori interjú itt tekinthető meg, a videó szerkesztett leirata itt olvasható.