Aktuális  
 
 
 
 
 
 
 
 
   
.: Eötvös Loránd Tudományegyetem :.
.:Új Magyarország :.
2014. augusztus 22. péntek
home
» Sajtó   » Rektori fórum   » Aktuális  
   
Rektori fórum – Aktuális

Az Egyetem stratégiájának közös alakítására hívjuk az ELTE polgárait a nyílt vita és az együttműködés felsőoktatási hagyományának jegyében!

2012. március 29-én 18 órakor dr. Mezey Barna, az ELTE rektora fórumot tart a felsőoktatási változások egyetemi hatásairól és az egyetemi stratégia kidolgozásáról.

A részvételi demokrácia megoldásait alkalmazva előzetes témafelvetések, hozzászólások, kérdések formájában is várjuk az érdeklődők közreműködését!

Részvételi szándékát az online jelentkezési lap kitöltésével jelezheti, ahol kérdések, hozzászólások megfogalmazására is mód van. A 2012. március 25-ig beérkezett kérdésekről internetes szavazással nyilváníthat véleményt az Egyetem közössége, ennek eredménye alapján véglegesülnek a Rektori Fórum fő témái.

Időpont: 2012. március 29., 18:00
Helyszín: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, IX. előadó (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3., III. emelet.)

Az élen lenni Közép-Európában

Az ELTE nemzetközi pozíciójának erősítése és a pedagógusképzés átalakítása az egyetem intézményfejlesztési tervének két fő iránya. Interjú Karácsony András stratégiai rektorhelyettessel arról, hogy milyennek szeretné tudni az ELTE-t négy év múlva. Az interjú itt olvasható »

Az ELTE véleménye a felsőoktatási törvény tervezetéről

Az ELTE vezetése a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága által nyilvánosságra hozott „A nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvény tervezete” című munkaanyagról 2011. október 23-án a következő általános megjegyzéseket fogalmazta meg:

  • Nem vitatható, hogy a felsőoktatásnak új felsőoktatási törvényre van szüksége. A jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény inkoherens, a szabályozásra alkalmatlan; a sokszor egymásnak, vagy más, változatlanul hagyott rendelkezéseknek is ellentmondó módosítások nyomán teljesen használhatatlanná vált.
  • Az új törvénytervezetet – a felsőoktatási intézmények autonómiájának elvéből kiindulva, az intézményi szintű szabályozásnak nagyobb teret engedve – a szükségesre szorítkozó, tömör és világos normarendszerként kellett volna megalkotni.
  • Hiába rövidült le jelentősen a törvény, ha 26 – még kezdeményeiben sem ismert – átfogó végrehajtási rendelet kapcsolódik hozzá. A felsőoktatási törvény jelenlegi tervezete klasszikus kerettörvény, a lényeges kérdések szabályozását és a garanciák esetleges rögzítését rendeleti szabályozásra utalja. A kikerülő részek következtében az anyag szerkezetileg kiegyensúlyozatlanná vált, egyes kérdések a súlyukat messze meghaladó mértékben, mások pedig egyáltalán nincsenek kifejtve. Amellett, hogy a magyar joghistóriában a kerettörvény-modell nem a jogállami korszakokhoz kötődik, a nehezen kezelhető, szétfolyó részletszabályozási gyakorlat veszélyét is hordozza. Javasoljuk a törvény készítőinek: a kormányrendeletekben szabályozott kérdések megvitatására biztosítsanak lehetőséget!
  • A felsőoktatási törvény keretéből kikerült, alapvető jelentőségű kérdésekre nem sikerült konszenzusos megoldást találni, a törvény tervezetének kodifikációs folyamatában a szükséges egyeztetés elmaradt. Ennek következtében félő, hogy a konfliktusok felerősödnek az alsóbb szintű jogalkotási folyamatban.
  • A törvénytervezetben hangsúlyosan meg kellene jelennie az autonóm működés garanciáinak. A felsőoktatási intézmények autonómiája az Alaptörvény és a jogszabály által meghatározott keretek között terjedjen ki az oktatás, a kutatás tárgyának, tartalmának és módszereinek megválasztására, a vezetők kiválasztására, az intézmény működési rendjének és belső struktúrájának kialakítására, valamint az ágazati sajátosságokból következő, specialitásokat érvényesítő, ugyanakkor az egységes és hatékony állami vagyongazdálkodást biztosító gazdálkodásra is!
  • Lényegi ellentmondás van a felsőoktatási intézmény mint költségvetési szerv gazdasági működése és a nemzetközi felsőoktatási piacon rugalmasan eljáró, a rangsorokban jól szereplő, hallgatókat Magyarországra csábító intézmény működési feltételei között. A piaci magatartás tilalma egyben a nemzetközi versenyképesség felszámolását is jelenti. A tervezet nem szolgálja a nemzetközi versenyképességet, mivel azt elsősorban a nemzetközi versenynek megfelelő finanszírozás segítené elő.
  • A finanszírozás kérdéseit a tervezet nem tárgyalja. Szó van az oktatók fizetéséről, a hallgatói ösztöndíjakról, a hallgatók által fizetendő díjakról, és arról, hogy a tudományegyetemeknek mekkora arányban kell pályázati és egyéb pénzt behozni – azonban arról, hogy az állam milyen formában és milyen összegben ad támogatást, nem lehet megtudni semmit. Ez összességében előreláthatatlanná és tervezhetetlenné teszi a jövőbeli működést.
  • Az ELTE EHÖK ebben a formában a teljes törvénytervezetet elfogadhatatlannak tartja.

Állásfoglalást adott ki az MRK elnöksége

A Magyar Rektori Konferencia elnöksége 2012. január 12-én állásfoglalást jelentetett meg a 2012-ben a felsőoktatásba államilag támogatott képzésre felvehetők létszámáról és a keretszámok elosztásáról. Mint ebből kiderül, a testület „megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Kormány a 2012-ben államilag támogatott képzésre felvehető hallgatói létszámot mindössze 34 ezer főben határozta meg”. A szöveg hangsúlyozza: „A felsőoktatás fejlesztése döntő fontosságú Magyarország számára. Versenyképességünk egyik alapja a felsőoktatás által képzett humán erőforrás minősége és mennyisége. Annak érdekében, hogy Magyarország felkészülten álljon az elkövetkező évek kihívásai elé és a versenyképes munkaerő az egyik legfontosabb erőssége maradjon az országnak, inkább az oktatásra fordított támogatások növelésére lenne szükség.”

Az állásfoglalás ezen kívül kitér arra, hogy a felsőoktatási rendszerben elengedhetetlen a kiszámíthatóság és a fokozatosság. A gazdaságtudományi és a jogi képzési területen tervezett 250, illetve 100 fős államilag támogatott hallgatói létszámra reagálva az MRK elnöksége figyelmeztet: „Azok a kiváló diákok, akik éveken keresztül tudatosan készültek a gazdasági vagy jogi pályára, elképzeléseik esetleges hirtelen megváltoztatásával nem válnak automatikusan alkalmassá arra, hogy mérnök, informatikus vagy természettudományi területen továbbtanuljanak.”

A teljes állásfoglalás itt elolvasható.

Eseménynaptár   
2014. augusztus
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
1 2 3 4 5 6 7
.: News :.
Új hallgatóinknak
Felvételi adatok országos összehasonlításban
A tavalyinál is többen kezdhetnek tanulni az ELTE-n
Mi derül ki a ponthatárokból?
Jól boldogulnak az ELTE-s diplomások
.:     •     •  Utolsó módosítás: 2012.03.27.   :.
 T e r v e z t e :: .: I I G  W G . I W D G :.
   
  © 2 0 0 7 - 2 0 1 4   E Ö T V Ö S   L O R Á N D   T U D O M Á N Y E G Y E T E M    M i n d e n  j o g  f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.   •   Telefon :: +36 1 411 6500 • +36 1 411 6700 • +36 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!