Az Egyetem stratégiájának közös alakítására hívjuk az ELTE polgárait a nyílt vita és az együttműködés felsőoktatási hagyományának jegyében!

2012. március 29-én 18 órakor dr. Mezey Barna, az ELTE rektora fórumot tart a felsőoktatási változások egyetemi hatásairól és az egyetemi stratégia kidolgozásáról.

A részvételi demokrácia megoldásait alkalmazva előzetes témafelvetések, hozzászólások, kérdések formájában is várjuk az érdeklődők közreműködését!

Részvételi szándékát az online jelentkezési lap kitöltésével jelezheti, ahol kérdések, hozzászólások megfogalmazására is mód van. A 2012. március 25-ig beérkezett kérdésekről internetes szavazással nyilváníthat véleményt az Egyetem közössége, ennek eredménye alapján véglegesülnek a Rektori Fórum fő témái.

Időpont: 2012. március 29., 18:00
Helyszín: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, IX. előadó (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3., III. emelet.)

Az élen lenni Közép-Európában

Az ELTE véleménye a felsőoktatási törvény tervezetéről

Az ELTE vezetése a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága által nyilvánosságra hozott „A nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvény tervezete” című munkaanyagról 2011. október 23-án a következő általános megjegyzéseket fogalmazta meg:

• Nem vitatható, hogy a felsőoktatásnak új felsőoktatási törvényre van szüksége. A jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény inkoherens, a szabályozásra alkalmatlan; a sokszor egymásnak, vagy más, változatlanul hagyott rendelkezéseknek is ellentmondó módosítások nyomán teljesen használhatatlanná vált.

• Az új törvénytervezetet – a felsőoktatási intézmények autonómiájának elvéből kiindulva, az intézményi szintű szabályozásnak nagyobb teret engedve – a szükségesre szorítkozó, tömör és világos normarendszerként kellett volna megalkotni.

• Hiába rövidült le jelentősen a törvény, ha 26 – még kezdeményeiben sem ismert – átfogó végrehajtási rendelet kapcsolódik hozzá. A felsőoktatási törvény jelenlegi tervezete klasszikus kerettörvény, a lényeges kérdések szabályozását és a garanciák esetleges rögzítését rendeleti szabályozásra utalja. A kikerülő részek következtében az anyag szerkezetileg kiegyensúlyozatlanná vált, egyes kérdések a súlyukat messze meghaladó mértékben, mások pedig egyáltalán nincsenek kifejtve. Amellett, hogy a magyar joghistóriában a kerettörvény-modell nem a jogállami korszakokhoz kötődik, a nehezen kezelhető, szétfolyó részletszabályozási gyakorlat veszélyét is hordozza. Javasoljuk a törvény készítőinek: a kormányrendeletekben szabályozott kérdések megvitatására biztosítsanak lehetőséget!

• A felsőoktatási törvény keretéből kikerült, alapvető jelentőségű kérdésekre nem sikerült konszenzusos megoldást találni, a törvény tervezetének kodifikációs folyamatában a szükséges egyeztetés elmaradt. Ennek következtében félő, hogy a konfliktusok felerősödnek az alsóbb szintű jogalkotási folyamatban.

• A törvénytervezetben hangsúlyosan meg kellene jelennie az autonóm működés garanciáinak. A felsőoktatási intézmények autonómiája az Alaptörvény és a jogszabály által meghatározott keretek között terjedjen ki az oktatás, a kutatás tárgyának, tartalmának és módszereinek megválasztására, a vezetők kiválasztására, az intézmény működési rendjének és belső struktúrájának kialakítására, valamint az ágazati sajátosságokból következő, specialitásokat érvényesítő, ugyanakkor az egységes és hatékony állami vagyongazdálkodást biztosító gazdálkodásra is!

• Lényegi ellentmondás van a felsőoktatási intézmény mint költségvetési szerv gazdasági működése és a nemzetközi felsőoktatási piacon rugalmasan eljáró, a rangsorokban jól szereplő, hallgatókat Magyarországra csábító intézmény működési feltételei között. A piaci magatartás tilalma egyben a nemzetközi versenyképesség felszámolását is jelenti. A tervezet nem szolgálja a nemzetközi versenyképességet, mivel azt elsősorban a nemzetközi versenynek megfelelő finanszírozás segítené elő.

• A finanszírozás kérdéseit a tervezet nem tárgyalja. Szó van az oktatók fizetéséről, a hallgatói ösztöndíjakról, a hallgatók által fizetendő díjakról, és arról, hogy a tudományegyetemeknek mekkora arányban kell pályázati és egyéb pénzt behozni – azonban arról, hogy az állam milyen formában és milyen összegben ad támogatást, nem lehet megtudni semmit. Ez összességében előreláthatatlanná és tervezhetetlenné teszi a jövőbeli működést.

• Az ELTE EHÖK ebben a formában a teljes törvénytervezetet elfogadhatatlannak tartja.

Állásfoglalást adott ki az MRK elnöksége