12. századi kódextöredék került elő egy 19. századi könyv kötéséből

2026.01.06.
12. századi kódextöredék került elő egy 19. századi könyv kötéséből
A BME egyik muzeális könyvtári kötetében talált töredéken Szent Ambrus Lukács evangéliumához írt magyarázatának részletei találhatók. Az ELTE doktoranduszának felfedezése jelentős fragmentológiai és könyvtörténeti értékkel bír.

Nem mindennapi felfedezést tett Leitgéb Mária, az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Doktori Iskola hallgatója, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék tudományos segédmunkatársa, könyvtárosa. Martin Pierre Gauthier (1790–1855) francia építész Les plus beaux édifices de la ville de Gênes et de ses environs című, Genova és környéke legszebb épületeit bemutató, kétkötetes művének egyik példányában középkori kódextöredékekre bukkant.

A BME tanszéki könyvtárának muzeális gyűjteményében őrzött példány második kötetének gerince részben levált, így vált láthatóvá az az öt pergamenből készült kódextöredék-csík, amelyekkel a 19. század elején a könyvkötést megerősítették. A fragmentumokat elsőként Bibor Máté, az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet adjunktusa vizsgálta meg, majd a részletes elemzést Sarbak Gábor és Hende Fanni, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársai végezték el.

A kutatások szerint a töredékek egy 12. századi, latin nyelvű, feltehetően franciaországi eredetű kódexből származnak, amely Aurelius Ambrosius (Szent Ambrus) Lukács evangéliumához írt magyarázatának (Expositio evangelii secundum Lucam) részleteit őrizte meg. Mivel a Genovát bemutató kötet 1818-ban jelent meg, a kódextöredékeket ezt követően használhatták fel a könyv kötésének megerősítésére.

Az úgynevezett őrzőkönyv – amelynek egyik kötetében a fragmentumok fennmaradtak – nagy valószínűséggel a 19. század folyamán került Magyarországra. Leitgéb Mária kutatásai alapján előbb Wéber Antal építész (1823–1889) tulajdonában lehetett, majd az 1880-as években a Műegyetemre, azon belül a Hauszmann Alajos vezette Száraz-, Mű- és Díszépítészettan Tanszékre került. A kötet azóta is folyamatosan a jogutód tanszékek állományában található.

A felfedezés rávilágít arra, hogy a könyvtári gyűjteményekben őrzött, későbbi korokból származó kötetek is rejthetnek eddig ismeretlen középkori forrásokat, és kiemeli a fragmentológiai kutatások szerepét a kulturális örökség feltárásában.

További részletek a BME Építészmérnöki Karának honlapján 
Leitgéb Mária nyilatkozata az Agenda c. kulturális műsorban (Mediaklikk) 
A HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport honlapja