A fiatal tudományos közösségek hasznáról
Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, Lovász László akkori MTA-elnök kezdeményezésére 2019 májusában alakult meg a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA), melynek idén már 48 tagja van. „A szervezet megalakulását követő első évben különböző munkacsoportokat és bizottságokat hoztunk létre. A Kisgyermekes Kutatókkal és Kutatónőkkel Foglalkozó Bizottság tagjaiként először arra kerestünk választ, hogy milyen típusú aktivitásokat és programokat lehet ebben a témában hatékonyan megvalósítani – mondja a TTK Növényszervezettani Tanszékén dolgozó Solymosi Katalin, a tanulmány levelező szerzője, akit idén az FKA társelnökének választottak meg. – Mivel nem találtunk hasonló, online elérhető útmutatást, ezért a létező szervezetek honlapjait átnézve mi magunk készítettünk áttekintést minderről."
Ennek eredményeként a hazai testület nyolc tagja foglalta össze a változatos jogi és pénzügyi háttérrel, változó hatékonysággal és lehetőségekkel működő nemzeti Fiatal Akadémiák céljait, tevékenységét és lehetőségeit a Nature folyóirat Careers rovata számára. A rangos fórumon megjelenő tudománypolitikai írás kiemeli, hogy e szervezetek segítségével a fiatal kutatók erőteljesebben hallathatják hangjukat, előmozdíthatják a tudományos eredmények társadalommal történő jobb megismertetését, tehetnek a szabad hozzáférésű, ún. open access publikálási kultúra elterjedéséért, és kihasználhatják a multi- és transzdiszciplináris kapcsolat- és hálózatépítési, illetve együttműködési lehetőségeket.
A cikk szerzői: Bálint Erika, Csuka Dorottya, Venglovecz Viktória, Schlosser Gitta, Lázár Zsófia, Gselmann Eszter, Alpár Donát és Solymosi Katalin.
Fontos szerepet játszanak a Fiatal Akadémiák abban is, hogy felkeltsék a fiatal generációk érdeklődését a tudományos pálya iránt. Erre szolgálnak a Finnországban, Norvégiában rendezett Találkozók Kutatókkkal jellegű események. (Freund Tamás MTA-elnök kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia 2020-ban hasonló programsorozatot, Középiskolai ALUMNI programot indított, melybe az FKA mellett a köztestület összes tudósa is bekapcsolódhat.) Egy másik jó példa a holland Fiatal Kutatók Akadémiájának kezdeményezése, akik a 8 évesnél idősebb gyermekek számára egy idegen bolygó meghódításával kapcsolatos, a tudományos gondolkodásmódot fejlesztő oktató játékot indítottak Expedition Mundus elnevezéssel.
A hasonló szervezetek által létrehozott különféle mentoráló és tanácsadó rendezvények komoly segítséget jelenthetnek a pályájuk kezdetén álló ifjú kutatóknak. Ilyenek például a tudománykommunikáció, a pályázatírás vagy a tudományos tanulmány- és cikkírás fortélyaiba bevezető műhelyek és képzések, amelyek tudományágtól függetlenül nyújthatnak segítséget a különböző jó gyakorlatok elsajátításában. A Fiatal Kutatók Akadémiája 2020-ban az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjával kapcsolatban indított el kísérleti jelleggel mentorprogramot.
A Fiatal Akadémiák által végzett felmérések
rávilágítanak arra is, hogy melyek a fiatal kutatók munkájában a leggyakoribb nehézségek.
Ezek között az első helyen a túlzott leterheltség és a határozott idejű foglalkoztatottság áll. Az első jelenség okai között meg kell említeni, hogy a fiatal kutatók túlnyomó többségének a kutatás és a kísérleti munka mellett komoly oktatási terhelése is van, és indokolatlanul nagy adminisztráció is nyomja a vállukat. Tipikusan a fiatal női kutatók esetében merül fel még a kisgyermekek ellátásával kapcsolatos többletteher, illetve a gyermekgondozással töltött idő, amely kiesést jelent a munkából. A Fiatal Kutatók Akadémiái ajánlásokat dolgoznak ki, illetve stratégiákat fejlesztenek a nemi egyenlőtlenségek csökkentésére. Konkrét példa e téren, hogy a magyarországi testület tagjai és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete elérték, hogy a gyermekgondozási céllal otthon töltött idő után 2019-től korhatár kedvezmény járjon az Állami Eötvös Ösztöndíjnál.
A cikkre a Nature szerkesztői cikkajánlója is felhívta a figyelmet, a teljes szöveget itt olvashatja el.