A hungarikumok "előszobájában" a Füvészkert

A Hungaricum Bizottság friss döntése értelmében immár 83 hungarikum és 142 kiemelkedő nemzeti érték szerepel a nyilvántartásokban, köztük az ELTE Füvészkertje is. A gyűjteménybe azok a nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert értékek kerülhetnek be, amelyek hírnevünket és megbecsülésünket szerte a világban öregbítik, továbbá hozzájárulnak az új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.

Közép-Európa egyik legrégebbi botanikus kertjét a Nagyszombati Egyetemen alapították 1771-ben. Amikor az Egyetem Pestre került, az orvostanhallgatók okítását szolgáló kert a ferencesek kolostorkertjébe, majd a Múzeum körútra költözött, mai helyét az Illés utcában 1847-ben foglalta el.

A kertben jelenleg 8.000-re tehető a növényfajok és változataik száma, amelyek rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint tekinthetők meg. A kert több évszázados kapcsolatrendszere révén Amerikától Ázsiáig és Ausztráliáig minden kontinensről származóan fel tud vonultatni növényérdekességeket, és több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfajt gondoz, amelyek közül közel 40 faj megóvására – több nemzeti parkkal együttműködve – különös figyelmet fordít. Legidősebb fája a közel 250 éves sajmeggy, idősek a 200 év körüli páfrányfenyők is. Különlegességnek számítanak amazonasi óriás tündérrózsái, amelyek iránt mindig nagy az érdeklődés.

A területen ma több épület található: egyik közülük a feltehetően Pollack Mihály által tervezett egyemeletes, kora klasszicista vadászkastély, mely már a telek megvételekor is itt állt. 1864–65-ben felépült a Pálmaház, 1893-ban pedig az országban ma is egyedülálló Victoria-ház. A kert Molnár Ferenc tolla által vált halhatatlanná, a Pál utcai fiúk itt rejtőztek el a vörösingesek elől. A regényből ismert harang mind a mai napig megkondul zárás előtt.

Az ELTE botanikus kertje a 2021/2022-es tanévben ünnepli megalapításának 250. évfordulóját. Igazgatója hosszú ideje Orlóci László, akinek munkáját a jubileum évében a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el, ugyanakkor Az Év kertésze díjat is neki ítélték. 

A Füvészkert a szabolcsi almatermesztés hagyománya, a székely himnusz és a hetési férfi és női viselet mellett került be a Magyar Értéktárba, a hungarikumok "előszobájába".

Borítófotó: Forgács Zsuzsi / We Love Budapest