A jövő, amelyben mindannyiunknak helye van
A SI FAIR Társadalmi Innovációs Kiállítás és Börzét Mádlné Szőnyi Judit általános rektorhelyettes nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: az egyetemek ma már nem csupán tudásközvetítő intézmények, hanem aktív szereplői a társadalmi változásoknak. Mint mondta, a fenntarthatóság és a társadalmi innováció nem választható kiegészítések, hanem az egyetemi működés alapelvei. Az egyetemek felelőssége, hogy a tudományt és a társadalmat összekapcsolva, a tudást közösségi értékké formálják.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium képviseletében Lengyel Zoltán köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy a társadalmi innováció nem csupán stratégiai cél, hanem nemzeti érdek. Mint fogalmazott, valódi és tartós változást csak rendszerszintű együttműködéssel lehet elérni – olyan partnerségek révén, amelyekben az egyetemek, civil szervezetek, vállalatok és közintézmények közösen dolgoznak a jövő építésén.
Társadalmi innováció az egyetemi gyakorlatban
A rendezvény első keynote előadását Magyar Dániel, az ELTE-s vezetésű Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) koordinátora tartotta. Előadásában bemutatta a Labor működését és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Kompetencia Központ (NCC Hungary) jövőbeli terveit. Mint hangsúlyozta, a TINLAB célja, hogy elősegítse a pozitív társadalmi változásokat kutatás, együttműködés és a kulcsszereplők – egyetemek, civil szervezetek, vállalatok – bevonása révén. Kiemelte: a Nemzeti Kompetencia Központ feladata, hogy összekapcsolja az elméleti tudást és a gyakorlati megvalósítást, ezzel megteremtve a hazai társadalmi innovációs ökoszisztéma hosszú távú fejlődésének alapjait.
Narratívák és jövőformálás – az európai perspektíva
A nemzetközi perspektívát Juan Diaz Bohorquez, az European Worldbuilding Institute igazgatója hozta el. Előadásában a „worldbuilding” módszertanán keresztül mutatta be, hogyan játszanak kulcsszerepet a narratívák és történetek a társadalmi innovációban. Szerinte a jövő formálása nem csupán stratégiák vagy fejlesztési programok kérdése, hanem annak a közös történetnek a megalkotása, amelyet önmagunkról és közösségeinkről mesélünk. A társadalmi innováció akkor tud igazán hatni – fogalmazott –, ha képes új jelentéseket, új jövőképeket teremteni.
Panelbeszélgetések – a jövő és a hatásmérés fókuszában
Az első panelbeszélgetésben Böszörményi-Nagy Gergely, Bram Van Eijk és Magyar Dániel vitatták meg Gemza Péter moderálásában, milyen szerepe lehet a társadalmi innovációnak a jövő társadalmi-gazdasági folyamataiban. A résztvevők szerint a tehetséggondozás és az interdiszciplináris gondolkodás a kulcsa annak, hogy a társadalmi innováció ne csak elszigetelt projektekben, hanem rendszerszinten is megjelenjen. A One Family Foundation, a Brain Bar, valamint a TINLAB a hazai fejlesztési irányokra mutat már ma is példát.
A második panel Kaderják Anita moderálásában a társadalmi hatásmérés kérdését járta körül. A beszélgetés egyik fő üzenete az volt, hogy a hatásmérés nem csupán számszerűsített adatok gyűjtése, hanem egyfajta közös nyelv a társadalmi szereplők között. Segít megérteni, miért fontos egy szervezet munkája, és milyen valós társadalmi értéket hoz létre; bizalmat épít ki a forprofit és a nonprofit szektor között; és hozzájárul ahhoz, hogy a változó világban a siker és a hatás tudatosan definiálható legyen. Lévai Gábor és Drevenyák Eszter szerint ma már az „impact assessment” helyett „impact managementről” kell beszélnünk – vagyis a hatásmérésnek be kell épülnie a napi működésbe, folyamatos visszajelzést és tanulást biztosítva.
A portugál modell mint példa
Az esemény egyik leginspirálóbb előadása Filipe Almeida, a Portugal Social Innovation elnökének prezentációja volt. Almeida bemutatta, hogyan vált Portugália az elmúlt kilenc év során Európa egyik legsikeresebb társadalmi innovációs modelljévé. A siker kulcsa szerinte a hosszú távú kormányzati és uniós támogatás, az átlátható finanszírozási rendszer és a partnerségre épülő döntéshozatal. Portugáliában az innováció nem csupán forráselosztás, hanem ökoszisztéma-építés, ahol a társadalmi vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok együtt formálják a jövőt.
Innovatív ötletek és közösségi inspiráció
A délutáni programban társadalmi innovációs pitch verseny zajlott, ahol tíz kezdeményezés mutatta be projektjét a nemzetközi zsűri előtt. A három díjazott projekt az EmpowHer Career, a Kollabor és a Spacetify lett – mindegyik a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás újszerű megközelítését képviselte.
A napot Juan Diaz Bohorquez interaktív worldbuilding workshopja zárta, ahol a résztvevők személyesen is megtapasztalhatták, hogyan lehet kreatív narratívákon keresztül jövőt formálni.
Az esemény világos üzenetet közvetített: a társadalmi innováció és a fenntarthatóság ma már nem kiegészítő, hanem stratégiai fontosságú terület. Az ELTE és a TINLAB kulcsszerepet töltenek be abban, hogy a tudomány és a gyakorlat között szorosabb kapcsolat jöjjön létre, és hogy a tudás valódi társadalmi hatássá alakuljon.Az előadások, a panelbeszélgetések és a pitch verseny egyaránt azt bizonyították: a társadalmi innováció akkor működik igazán, ha különböző szektorok és gondolkodásmódok találkoznak, és ha közösen alkotunk olyan jövőképet, amelyben mindannyiunknak helye van.
ELTE Innovációs Napok 2025 - 3.
ELTE Innovációs Napok 2025 - 3.
Mádlné Szőnyi Judit
Mádlné Szőnyi Judit
0
/
0
0
/
0