A költészet rejtelmei – Interjú Rakovszky Zsuzsával

2018.03.06.
A költészet rejtelmei – Interjú Rakovszky Zsuzsával
Rakovszky Zsuzsa 1975-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karon szerzett magyar-angol szakos tanári diplomát. Első verseskötete 1981-ben jelent meg Jóslatok és határidők címmel. Napjaink egyik legsikeresebb írója, költője korábbi korokat autentikusan megidéző nyelvezetű műveivel vált ismertté. Kossuth-díjas, József Attila-, Márai Sándor- és Babérkoszorú-díjas költő, író, műfordító, nemrég pedig Hazám-díjban részesült. 

Rakovszky Zsuzsa kezdeti alkotói éveit a rendszeres alkotás jellemezte: "Nemigen tudnám eldönteni, mikor is kezdődtek ezek az alkotó évek, mert nagyon korán, gyerekkoromban kezdtem verset írni. Először sokat, aztán ahogy idővel némi kritikai érzék is kifejlődött bennem, egyre kevesebbet, sőt néha teljesen abba is hagytam" – idézte fel a korai időszakot. Így jó néhány év volt szükséges a végleges anyag létrejöttéhez, továbbá a Móra kiadó által indított első kötetes költők műveit megjelentető sorozat is segítségül szolgált a mű megjelenéséhez.

Az alkotás kulisszatitkait, mint a költészet és az írás esetében is, mindig rejtély fedi. A tudatos előkészületekre és mintákra való hagyatkozás ihlet nélkül semmit sem ér, azonban az ihletettség sem elegendő önmagában:

"Az ihlet (ötlet, gondolat, élmény, ami erősen megérint) mindenféleképpen szükséges, – amit én házi használatra "versmagnak" szoktam nevezni – valamiféle váz, gondolati mag. Ha ez a központi mag megvan, akkor lehet dolgozni rajta"

– mondja. A mai napig számos verset kap fiataloktól véleményezésre, azonban nehéz tanácsokkal szolgálnia a jövő költői számára, hiszen nehezen állapítható meg az irodalmi tehetség: „sokszor nagyon nehéz eldönteni, mit válaszoljak: hacsak nem kiugróan jó – vagy rossz – amit küldtek, nehéz megmondani, hogy a versek szerzőjének van-e költői tehetsége, vagy egyszerűen csak okos, érzékeny, mély érzésű fiatal. Különösen nehéz manapság, amikor az ilyen versküldemények csaknem száz százaléka szabadvers.” Azonban fontosnak tartja a kötött formájú versírás elsajátítását, hiszen sohasem tudhatjuk mikor adódik olyan anyag, amely kötött formába kívánkozik. Másfelől a „polgári” foglalkozás meglétét is tanácsosnak tartja, hiszen: „írni csak akkor érdemes, ha az ember úgy érzi, valamit feltétlenül el kell mondania, azt pedig nehéz úgy, ha fél szemmel a "szakmára", fél szemmel az olvasókra kell sandítania, hogy tetszik-e nekik.”

A Hazám-díjat a XXI. Század Társaság 2001. október 31-én alapította értékőrző és értékteremtő életművek elismeréseként: József Attila Hazám című szonettsorozatának címéről nevezték el. A díjat minden évben hét személynek adományozzák egy héttagú kuratórium javaslata alapján, a magyar történelem első köztársasága kikiáltásának napján, november 16-án. A kuratórium a Hazám-díjat többek közt hírneves alumnusunknak ítélte meg, kiváló színvonalú költői és prózaírói munkássága elismeréseként: „Már csak azért is jól esett és megtisztelőnek éreztem, mert a korábbi kitüntetettek közül többeket is nagyon tisztelek, azonkívül örömet jelent a díj neve és az, hogy kapcsolódik József Attilához.”

Rakovszky Zsuzsa legújabb verseskötete a tervek szerint idén jelenik meg, az olvasók nagy örömére. A továbbiakban is hasonló sikereket kívánunk, és ezúton is gratulálunk az újabb kitüntetéshez!

Forrás: ELTE Hírek; fotó: libri.hu

ELTE Alumni 
Facebook