A rákellenes világnapot ünnepli az ELTE
Február 4-én, a Rákellenes Világnapon a figyelem világszerte a daganatos betegségek elleni küzdelemre irányul. Nem véletlenül: a rák továbbra is a második leggyakoribb halálok világszerte. Éppen ezért kiemelt jelentőségűek azok az innovatív kutatások, amelyek valódi áttörést hozhatnak a gyógyításban.
A daganatos betegségek elleni küzdelem az alapkutatástól az alkalmazott fejlesztésekig számos területen zajlik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Nagy öröm az egyetem közössége számára, hogy ezek a kutatások nemzetközi szinten is figyelmet keltenek.
Az ELTE egyik legígéretesebb rákterápiás fejlesztése jelenleg a LiPyDau nevű liposzómás tumorellenes gyógyszerjelölt, amelyen a HUN-REN TTK kutatóival közösen dolgozik. A gyógyszerjelölt a preklinikai vizsgálatok során kiemelkedő eredményeket ért el: tumoros egerek kezelésében több esetben teljes gyógyulást tapasztaltak. A szabadalmaztatott fejlesztésről szóló tanulmány 2025 végén a rangos Molecular Cancer folyóiratban jelent meg, és jelentős nemzetközi érdeklődést váltott ki.
A kutatók nem álltak meg az első sikereknél: a Kineto Lab. Kft. vezetésével pályázatot nyújtottak be a gyógyszerjelölt további preklinikai vizsgálatainak finanszírozására, ami új lendületet adhat a klinikai alkalmazáshoz.
Ezzel párhuzamosan, az ELTE Egyetemi Kiválósági Alap támogatásával már közel 40 új, "követő" molekula is elkészült. Ezek a szerkezet–hatás összefüggések alapján még szelektívebb és hatékonyabb vegyületcsalád ígéretét hordozzák, és újabb szabadalmaztatható konstrukciókhoz vezethetnek.
Az ELTE-n folyó kutatások célja minden esetben olyan innovatív gyógyszerjelöltek fejlesztése, amelyek hosszú távon valódi terápiás megoldást jelenthetnek a daganatos betegek számára.
A LiPyDau mellett az utóbbi időben a figyelem középpontjába került egy másik, kimagasló aktivitású, kis dózisban alkalmazható új magyar rákellenes gyógyszermolekula-jelölt is. Forradalmian új megközelítés született a RAS fehérje mutációihoz köthető rákok kezelésére, algoritmusból publikusan elérhető szoftver lett, amelyet terápiás szerek és génhibák mutagén hatásainak felderítésére irányuló kutatásokban használnak rutinszerűen, továbbá bevonták a mesterséges intelligenciát a személyre szabott kezelések kidolgozásába. És van kutatás, amely a mobilis genetikai elemek, például transzpozonok („ugráló gének”) szerepét vizsgálja a tumorgenezisben.