Az antianyag eredetének nyomában
A nagyenergiás fizika legújabb eredményeit bemutató egyhetes rendezvényen a maganyag extrém körülmények közötti tulajdonságait vizsgálták. A laboratóriumokban, a nehézion-ütközések nyomán kialakuló anyag az Ősrobbanás utáni néhány mikromásodpercben lehetett jelen, így ezeket az ütközéseket Kis Bummoknak is szokták nevezni. Az Iskola hagyományainak megfelelően az elméleti szakemberek bemutatták legújabb kutatásaikat, amelyekkel a kísérleti fizikusok méréseit segítik, míg a világ vezető laboratóriumainak munkatársai a legfrissebb kísérleti eredményeikről számoltak be, ezzel járulva hozzá az elméleti kutatások irányának meghatározásához.
A nagyenergiás gyorsító komplexumok – mint az Egyesült Államokbeli Relativisztikus Nehézion-ütköztetőnél (RHIC) működő STAR és PHENIX kísérletek, valamint a svájci Nagy Hadronütköztetőnél (LHC) található ALICE és CMS kísérletek, illetve a Szuper Proton Szinkrotronnál (SPS) található NA61/SHINE kísérlet) – összefoglaló előadásokban mutatták be szerteágazó eredményeiket. Az alacsony és közepes energiás atommag ütközéseket vizsgáló FAZIA és HADES kísérletek, az Egyesült Államokban található Jefferson Laboratory kísérletei, illetve a németországi FAIR-nél és a japán RIKEN-ben tervezett együttműködések is részletesen ismertették vizsgálataikat.
Giuseppe Verde, az INFN cataniai intézetének professzora a femtoszkopiai módszerek fontosságát hangsúlyozta az ütközések után kialakuló rendszer megértésében. Az eljárás asztrofizikai eredetéről és alkalmazásáról a nagyenergiás fizikában Csanád Máté, az ELTE egyetemi tanára beszélt, valamint több diák is bemutatott posztert a témában.
A 2025-ös fizikai Nobel-díjhoz is kapcsolódó, a kvantumösszefonódás nagyenergiás atommag ütközésekben betöltött szerepéről szóló előadást tartott Dmitri Kharzeev professzor, az Egyesült Államokbeli Stony Brook Egyetem neves kutatója.
Angelika Tefelska, a Varsói Egyetem doktori hallgatója az NA61/SHINE kísérletnél folyó, az ún. izospinszimmetria sérülését vizsgáló kutatásokról beszélt.
A Nature Communications nagyhírű folyóiratban publikált tanulmány szerint, közepes energiájú argon és szkandium ütközésekben az elektromosan töltött és a semleges kaonok aránya szignifikánsan eltér a szimmetria esetén várt RK = 1 értéktől, ami azt mutatja, hogy az erős kölcsönhatást leíró elméletben az u és d kvark nem felcserélhetőek. A kísérleti együttműködés további, még részletesebb kutatásokat tervez, amelyek az antianyag mélyebb megértését is lehetővé tehetik.
A nehézion-fizikai kutatások egyik legsikeresebb eszközéről, a hidrodinamikai modellezésről Tetsufumi Hirano, a japán Sophia Egyetem professzora tartott előadást az Iskola és az Ortvay Kollokvium közös szervezésében. A professzort, az első Zimányi-medál nyertesét az idei kitüntetett Pásztor Attila, az ELTE kutatója mutatta be, aki saját előadásában a nagyenergiás atommagütközések első elvekből levezetett, úgynevezett rácstérelméleti leírásáról beszélt. A hidrodinamika módszereket a spin figyelembevételével részletesen tárgyalták Wojciech Florkowski, a Jagelló Egyetem professzora, Victor Ambrus, a Temesvári Egyetem professzora és munkatársaik.
Az Iskola jubileuma alkalmából többen tartottak összefoglaló előadást a tématerület történetéről, a magyar kutatók kiemelkedő szerepéről. Marek Gazdzicki, a Frankfurti és a Jan Kochanowski Egyetem professzora részletesen áttekintette a CERN SPS-nél végzett és jelenleg folyó nehézion-fizikai kutatásokat a kezdetektől napjainkig.
Az Iskola névadójáról, Zimányi József Széchenyi-díjas fizikusról, az MTA rendes tagjáról, a hazai és nemzetközi nehézion-fizikai kutatások egyik úttörőjéről egykori diákjai, Biró Tamás (HUN-REN Wigner FK), Csörgő Tamás (HUN-REN Wigner FK és MATE Műszaki Intézet) és Lévai Péter (HUN-REN Wigner FK főigazgató) emlékeztek meg.
A nemzetközi tanácsadó tesület és a szervezőbizottság idén is díjazta a legjobb diákkontribúciót. A győztes Anna Kodym, a Varsói Egyetem BSc-s hallgatója azonos töltésű pionok femtoszkópiai korrelációját vizsgálta a HADES kísérletnél. Munkájáért oklevelet és Wigner-medált vehetett át. Megosztott második helyen Fehérkuti Annát és Oleksandr Vitiukot is díjazta a bizottság.
Az ELTE TTK részéről Csanád Máté által vezetett nemzetközi tanácsadó testület idén négy új tagot vett fel a Zimányi Iskolához tett jelentős kontribúcióik elismeréseként: az ELTE TTK-ról Pásztor Attilát, a prágai Cseh Műszaki Egyetemről Jana Bielcikovát és Barbara Trzeciakot, a Temesvári Egyetemről Victor Ambrust.
Az eseményt az előző évekhez hasonlóan idén is a HUN-REN Wigner FK részéről Kovács Péter, a Lengyel Tudományos Akadémia Magfizikai Kutatóintézet, illetve a MATE Műszaki Intézet részéről Lökös Sándor, illetve az ELTE TTK részéről Kincses Dániel szervezte. A szervezőbizottságban részt vett továbbá a HUN-REN Wigner FK és MATE Műszaki Intézet részéről Kasza Gábor, Szanyi István, illetve az ELTE és HUN-REN Wigner FK számos fizikus hallgatója és fiatal kutatója.