Az elektronikus bankolástól a csevegőrobotokig
A HUNGARNET Egyesület az ITM és a Digitális Jólét Program együttműködésével április 6–9. között rendezte meg a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények legrangosabb hazai számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai konferenciáját. A NETWORKSHOP virtuális házigazdája, emellett számítógépes hátterének biztosítója idén az ELTE volt, szervezője hagyományosan a Comp-Rend Kft.
A konferenciasorozat 1992-ben indult, a rendezvény azóta a hazai számítógép-hálózati informatikai élet egyik megkerülhetetlen eseménye lett, ahol találkozhatnak az internet technológiájának kutatói, fejlesztői, a gyártók, a szolgáltatók és a felhasználók.
A NETWORKSHOP 2021 első napján szokás szerint kiscsoportos foglalkozások folytak, az interaktív tutoriálokon idén a PIM és az OSZK munkatársai vezették be a résztvevőket a digitális levélkezelés, a modern katalogizálás és az időszaki kiadványok archiválásának rejtelmeibe, illetve az MTA KIK munkatársai tartottak felkészítést adminisztrátoroknak.
A hivatalos megnyitóra április 7-én került sor. Tick József, a HUNGARNET elnöke és Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője után az idei konferencia társelnökei, Borhy László akadémikus, az ELTE rektora és Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja köszöntötték a résztvevőket, majd Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős helyettes államtitkára megnyitotta a szakmai találkozót.
A plenáris ülésen Ritter Dávid, az ELTE informatikai igazgatója Hol tartunk ma? címmel foglalta össze a NETWORKSHOP eddigi történetét. Mint elmondta, a rendezvény a kezdetektől komoly szakmai színvonalat képvisel, és töretlen iránta az érdeklődés. Tág intézményi kört ölel fel, ezért különösen nagy értéke, hogy fórumot teremt a területen dolgozók számára.
Az elmúlt három évtizedet az alkalmazkodás és a változás jellemezte.
Az egyes szakmai területek információtechnológiai szempontból nagymértékben átalakultak és folyamatosan tovább alakulnak, példa erre a könyvtárak és az oktatás digitális transzformációja. "A jövőben további kihívásoknak is meg kell felelnünk – tette hozzá az igazgató –, a virtuális valóság, a mesterséges intelligencia, a digitális múzeum vagy a jövő egyeteme sok új kérdést vet fel."
Bánki Zsolt, a PIM DBK igazgatója a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia aktuális helyzetét vázolta fel, Sere Péter stratégiai és üzletfejlesztési igazgató pedig azt ismertette, milyen feladatok elé állította az MVM NET Zrt-t a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) és a pandémia.
Csabai István felhasználóként beszélt a rendelkezésre álló adatokról, adatvagyonról. Az ELTE Fizikai Intézet professzora Adatintenzív megközelítés a tudományokban című előadásában a csillagászat fejlődésén keresztül mutatta be, hogyan indul el az emberi kíváncsiságból adatgyűjtéssel minden alapkutatás. Az adatok egyre nagyobb száma, a feldolgozás sebességének gyorsulása és az érzékelésünk hiányosságait pótló műszerek fejlődése végül a modern adattudomány megszületéséhez vezetett és nézőpontváltást eredményezett:
a tudós ma már informatikai eszközökkel adatok között matat a csillagok bámulása helyett.
Ehhez azonban jártasnak kell lennie az adatbázisok kezelésében. A tudomány egyre komplexebb jelenségekkel foglalkozik, ehhez egyre komplexebb modellekre van szüksége, a modellekhez pedig végtelenül sok adat kell. A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium keretében több olyan projekt is fut, amelyek nagy adatbázisokra építve segítik például a rákkutatást vagy akár a járványmegelőzést – mondta a professzor.
A központi program végén Tick József átadta az idei HUNGARNET-díjakat. Az Egyesület díját minden évben az a hazai szakember kaphatja, aki a hálózati műszaki fejlesztés, a tartalomszolgáltatás, illetve e két terület menedzsmentje terén kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Bár egy évben legfeljebb két díj odaítélésére kerülhet sor, a 30. évforduló alkalmából az Egyesület vezetősége két jubileumi díj átadásáról is döntött.
Jubileumi HUNGARNET-díjat kapott Ritter Dávid, az ELTE Informatikai Igazgatója a hazai informatikai infrastruktúra innovatív fejlesztése, különösen a kiterjedt NIIF, illetve HUNGARNET közösség szolgálata terén a hálózat munkásaként, vezetőként, ötletgazdaként, lelkesítő kapitányként az utóbbi 20 évben kifejtett tevékenységéért.
2020-ban tartalomszolgáltatóként elismerésben részesült Tószegi Zsuzsanna, az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézet címzetes egyetemi docense a HUNGARNET közösség szolgálatában a magyar kulturális örökség digitalizálásának egyik apostolaként, az online tartalomszolgáltatások jogszerűségének határozott képviselőjeként végzett évtizedes tevékenységéért.
A konferencia ezután szekcióülésekkel folytatódott, a 3 napon több mint 100 előadás hangzott el. Szó volt az ELKH Cloud projektről, a videokonferencia-rendszerek adatvédelméről, a „távoli” olvasásról, a szerzői “ujjlenyomatról”, a közösségi média archiválásáról, a metaadatokról, az okos egyetemekről és az elektronikus tanulási környezetről, de még a járvánnyal kapcsolatos webarchiválási tevékenységekről is.
Egyetemünk nemcsak az előadások számosságában, de azok tartalmi vonatkozásában is kitett magáért.
A százöt előadás közül tizenötöt az ELTE tanárai, kutatói, munkatársai tartottak.
A fent említett két plenáris előadás mellett a konferencia egyik kiemelt témájához, a digitális bölcsészethez kötődő hét előadás a Digitális Bölcsészet Tanszék oktatói, illetve a tanszékkel szorosan együttműködő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium kutatói nevéhez fűződött. A témák között szerepeltek a nagyközönségnek itt bemutatott új szolgáltatások, a Verskorpusz, a Regénykorpusz, az internetes újságcikk-kereső és archiváló rendszer, szó esett a prozopográfiai adatbázis-fejlesztésről, a stilometriai kutatások eredményéről, a szöveghasonlósági vizsgálatok automatizálásáról, valamint a BTK hallgatói számára szervezett digitális bölcsészeti kurzusokról.
Az Informatikai Igazgatóság munkatársai négy előadást tartottak, melyek témája: az informatikai infrastruktúra monitorozása és felügyelete, az egyetemi levelezőrendszer migrációjának tapasztalatai, a távoktatást lehetővé tevő szoftver használata és egy nagyszabású fejlesztés, az új szuperszámítógép rendszerének tervezése, építése, lehetőségei. A Könyvtár- és Információtudományi Intézet oktatója a könyvtárak helyzetét elemezte az új digitális világban, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár egyik vezetője pedig arról számolt be, milyen munka folyt a Covid járvány miatt bezárásra kényszerült könyvtár zárt ajtajai mögött.