Az élet fogalma a fenomenológiában

Az élet fogalma a fenomenológiában
04/18 - 04/19

2019. április 18. - 2019. április 19.

ELTE BTK Filozófia Intézet (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/I)

04/18 - 04/19

2019. április 18. - 2019. április 19.

ELTE BTK Filozófia Intézet (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/I)


Az ELTE BTK Filozófia Intézet április végén rendezi meg szakmai konferenciáját, amely az „élet” fogalmának különböző rétegeit, vonatkozásait és regisztereit járja körül.

„A fenomenológia, alapkaraktere szerint, tudományos életfilozófia” – mondta Husserl 1927-ben. Az „élet” fogalma a fenomenológián belül és azon kívül is meghatározó, sokat kutatott és sok vitát kiváltó koncepciónak számított. A fogalomnak az az alakja, amely a 20. század elejének életfilozófiáiban jelen volt, és a fenomenológiai mozgalom fejlődésére is alapvető hatást gyakorolt, a német romantikából eredt, ahol alkalmasnak tűnt arra a feladatra, hogy a modernitásban megjelent, megmerevedett ellentétek (természet—szellem, tudatos—tudattalan) között közvetítsen, ezeket az ellentéteket fellazítsa és egy nagyobb egész mozzanataiként kapcsolja össze.

A fogalom ebben a formában és ezzel a funkcióval származott át a romantikus diskurzustól Schopenhauer és Nietzsche munkáin át Bergsonig, Dilthey-ig és a Husserl korabeli életfilozófiák más képviselőiig. Egységet és rendszert teremtő koncepcióként jelen volt a különböző, a fenomenológiával is szoros kapcsolatban lévő természetfilozófiai és filozófiai antropológiai áramlatokban is, többek között Eduard von Hartmann, Ludwig Klages, Palágyi Menyhért munkáiban, vagy a fenomenológián belül olyan szerzőkéiben, mint Scheler, Plessner, Gehlen, Buytendijk, esetleg Hedwig Conrad-Martius). További fontos területet képeznek az élet fogalmával kapcsolatos vizsgálódások és viták a francia fenomenológia területén (pl. Sartre, Lévinas, Merleau-Ponty, Ricoeur, Richir, Marion vagy éppen a fogalmat egész filozófiájának központjává tévő Michel Henry).

A szervezők az élet-fogalom fenomenológiai tárgyalásainak témaköréről (Husserlnél, Heideggernél és más szerzőknél), a fogalommal kapcsolatos viták korabeli kontextusáról (korabeli és későbbi életfilozófiai szerzők, kapcsolatuk a fenomenológiával, illetve a fenomenológiai mozgalom egyes alakjaival), a fogalom filozófiatörténeti előzményeiről (német romantika, klasszikus német filozófia, életfilozófiák a 19. században), a 20. és 21. század későbbi periódusaiban jelenlévő életkoncepciókról, valamint ezeknek más területekkel való összefüggéseiről (pszichológia, biológia, társadalomtudományok, irodalomtudomány) szóló előadásokat várnak a konferenciára. 

Részletes program