Az ELTE Nyugdíjasklubjának őszi programbeszámolója

Kirándulás a Szentendrei Skanzenben

A múzeumot 1967-ben alapították a Stockholmban 1891-ben létrehozott Szabadtéri Falumúzeum, Skanzen mintájára. Az eredeti ötlet az volt, hogy a XVIII századtól a XX. század első évtizedeig a falusi életet, a vidéki lakáskultúrát, a gazdálkodást, a falusiak életmódját eredeti formájában ismertessék meg az érdeklődőkkel múzeumi keretek között. Szentendrétől mintegy negyedórányi buszozás után érhető el a 46 hektáros területen fekvő és Magyarországon elsőként létrehozott falumúzeum. Tájegységek szerinti épületek, hiteles tárgyak, mezőgazdasági szerszámok mind a múltat vannak hivatva bemutatni a szentendrei falumúzeumban is. Évente áprilistól október végéig mintegy negyedmilliónyi magyar és külföldi turista látogat el a Szentendrei Skanzenbe. Mivel a nagy területen elhelyezkedő falumúzeumot egyetlen látogatás alkalmával nem lehet érdemben bejárni, mi is csak egy részét tudtuk megnézni. Az alföldi mezővárosok házait, kékfestőműhelyt, tímárműhelyt, pékséget, fodrászműhelyt, mézeskalács készítőt, valamint a római kort idéző villa rustica-t tekintettük meg alaposabban. Az egyes házak funkcióit a témához kitűnően értő „háziasszonyok” mutatták be.

Néhány házban a korhoz és a régióhoz kapcsolódó emléktárgyakat lehetett vásárolni. A Jászárokszállási Fogadóban költöttük el ízletes ebédünket. A kiránduláson 21 fő vett részt. A jó hangulatot csak elősegítette a gyönyörű napsütés és vidéki remek levegő.

A kirándulást Dr. Kniezsa Veronika ny. e. docens, az ELTE Nyugdíjasklub szervező Bizottságának tagja szervezete, a beszámolót Dr. Jakabfi Anna ny. e. docens, az ELTE Nyugdíjasklub szervezője készítette.

Beszámoló Filó Kristóf  „A hellenizmus Izrael országában Nagy Sándortól az I. századig”  című előadásáról

Filó plébános úr meghatározta és behatárolta a hellenizmus korát, mint a Kr.e. 336 és Kr.e. 1. század közötti éveket. Kitűnő korismertetést adott ezen időszak hatalmas területének meghatározásával: a mai Görögország, Egyiptom és India nagy része sorolható és nevezhető a hellenizmushoz tartozó országoknak, ám ekkor még pontos határok nincsenek, sivatagos részek és megművelt területek váltakoznak. Az itt élő népcsoportok vándorolnak, és e vándorlások eredményeként a különböző népek nyelve, kultúrája, hagyományai, szellemi irányzatai szinte egyveleget alkotnak, keverednek; csatákban legyőzöttek adót kötelesek fizetni a győzőknek. A nagyrészt gazdasági alapon létrejövő többnejűség napi gyakorlat volt és az anyagi javak határozták meg egy-egy család hatalmát. Nagy Sándor Kr.e. 356 – 323 közötti uralma a még ma is foglalkoztatja a történészeket, régészeket. Az előadáson 32 fő vett részt.

A beszámolót készítette: Dr. Jakabfi Anna, az ELTE Nyugdíjasklub szervezője 

Beszámoló dr. Merkl Hilda "A férfi, aki Magyarországot alkotta" - gróf Széchenyi István országépítő tevékenysége című előadásáról

Előadásában Søren Kirkegaard dán filozófus életstádiumok-elméletéből kiindulva elemezte Széchenyi emberi, hazafiúi, politikusi fejlődését, megvilágítva családi hátterét is. Kiemelte, hogy az államférfi szerteágazó olvasmányaiból, tanulmányaiból, külföldön szerzett tapasztalataiból merített tudásával arra törekedett, hogy Magyarországot az európai nemzetek szintjére emelje, s ehhez latba vetette zseniális szervező képességét, pénzügyi, közgazdasági, jogi és kulturális ismereteit, hatalmas kapcsolatrendszerét és vagyonát. Kiváló szakembereket nyert meg munkatársul, akik értették és partnerként támogatták törekvéseit, hogy létrehozhassa máig ható életművét. Sokat köszönhet neki a nemzet. Szóba kerültek a részvénytársaságok, a Nemzeti Kaszinó, a Hengermalom alapításának körülményei, a Tisza és az Al-Duna szabályozása, a Lánchíd, az Alagút, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, Nagycenk modernizálása, a hazai ipar támogatása. A jól szerkesztett előadás hatalmas anyagot ölelt fel, megmutatva, hogy Széchenyi István mindig hosszú távon gondolkodott. Az életével és halálával kapcsolatos „mítoszok” és máig tisztázatlan körülmények is szóba kerültek. Az előadáson 36 fő vett részt.

Az összefoglalót készítette: Bagyinszki Jánosné, az ELTE Nyugdíjasklub szervezője.

ELTE Alumni