Bemutatkoztak a TTK új dékánjelöltjei
Versenyképesség
Miklósi Ádám szerint a természettudományos tudományterületből adódó verseny folyamatos fejlődést követel, amit a professzor a Vörös Királynő hipotézissel magyarázott: folyamatosan kell futnia annak, aki fel akarja venni a versenyt a világgal. Sajnos a TTK több éves lemaradásban van a nemzetközi trendekhez képest, így a következő években komoly kihívásokkal kell szembenéznie minden téren. Kacskovics Imre megítélése szerint a TTK-n menedzser típusú professzor tudja biztosítani a stabil körülményeket a zavartalan oktatáshoz és kutatáshoz. Célja, hogy a kar jobban kihasználja a benne rejlő hatalmas potenciált. Az oktatás korszerűsítése nélkülözhetetlen, a kutatás kapcsán több EU-s pályázatot kell elnyernünk, és meg kell erősödjön a kimagasló alapkutatásra épülő innováció – fogalmazott. Az ipari kapcsolatok sokrétű kiépítése nélkülözhetetlen, úgy az oktatáshoz, mint az úgynevezett harmadik misszió teljesítéséhez. Mindezek együttesen segíthetnek abban, hogy a TTK versenyképes maradhasson a kiélezett hazai és nemzetközi versenyben. Mindkét jelölt egyetértett abban, hogy létfontosságú az Európai Uniós pályázatok számának növelése.
Középpontban a fiatalítás
Miklósi Ádám kiemelte, hogy a fiatal kutatók és munkatársak bevonzása és megtartása létfontosságú a kar fejlődése érdekében, ezért a fiatalokat helyzetbe kell hozni, majd számon kell kérni az elvégzett munkát. De a fiatal oktató-kutatók is csak akkor lehetnek sikeresek, ha csökkennek az oktatási és adminisztrációs kötelezettségeik. Kacskovics Imre szerint a fiatalok bevonása valóban fontos, azonban törekedni kell a jelenlegi kiváló munkatársak megtartására és megbecsülésére, amelynek egyik eszköze a megfelelő minőségbiztosítási irányelvek kidolgozása és ennek alapján a jutalmazási rendszer kiépítése.
A dékáni feladatok
A két dékánjelölt egyetértett abban is, hogy a TTK felbonthatatlan egysége az intézetek szoros együttműködése mentén valósítható meg. Miklósi Ádám szerint a hatékony működéshez szükség van egy dékáni munkafolyamatokat támogató menedzseri munkacsoportra, amely a mindenkori dékánt segíti feladatai ellátásában. Kacskovics Imre szerint a jelenlegi struktúra alkalmas a dékáni feladatok ellátására. A megfelelő előkészítést követően, a dékánhelyettesek és az intézetigazgatók külső szakértő tanácsadók bevonásával végeznék az operatív munkát.
Egyszerű és átlátható oktatás
Miklósi Ádám célkitűzése: kevesebbet jobban tanítani. Az oktatás modernizációjával el kell érni, hogy az egyetemi hallgatók piacképest tudást kapjanak és szívesen jöjjenek vissza más képzésekre. Szerinte a tanárképzés alapvető megújítás nélkül nem lehet sikeres. A tanárok továbbképzésével is elő kell segíteni, hogy a középiskolások szívesen válasszák a természettudományos képzéseket. Kacskovics Imre szerint a probléma forrása az, hogy túl sok a kurzus, és nehezen áttekinthető a rendszer. Szerinte ezen változtatni kell, a kötelező vizsgák számát pedig 5-re korlátozni. A kurzusok csökkentésével, a gyakorlati képzések színvonalának emelésével, a doktori iskolák vonzóvá tételével elérhető a hallgatói létszám emelkedése. Fontos, hogy az élethosszig tartó tanulást általánosabbá tegyék, amivel ellensúlyozható a fiatal hallgatók csökkenő száma és az ebből eredő kevesebb bevétel.
Idegen nyelvű képzések
Mindkét jelölt egyetértett abban, hogy az alapképzésnek magyarul kell folynia, azonban a MSc- és a PhD- képzéseket angolul kell tartani, ehhez néhány éves átállási időszakot tartanka hasznosnak.
Kommunikáció
Mindkét dékánjelölt egybehangzó véleménye, hogy az egyik legfontosabb feladat a kar külső és belső kommunikációjának és PR-tevékenységének megújítása. Egy kommunikációs csapat megalakításával vissza kell állítani a TTK jó hírnevét a médiában.
Kutatás + fejlesztés + innováció
Mindkét jelölt egyetértett abban, hogy alapkutatás nélkül nincs innováció, ezért ideális körülményeket kell teremteni, hogy a munkatársaknak legyen idejük és energiájuk a kutatásra. Miklósi Ádám szerint a TTK eddig nem volt elég sikeres az európai pályázatok elnyerésében, amit részben a kar szűkös nemzetközi kapcsolatrendszere okozott. Halaszthatatlan feladat az oktatóbarát adminisztráció kialakítsa, mert így külföldi kutatók is szívesebben jönnének a TTK-ra dolgozni. Kacskovics Imre kiemelte, hogy a kar az elmúlt években jelentős mértékű pályázati támogatást nyert el az innováció és az iparági kapcsolatok erősítésére, ezt a lehetőséget pedig ki kell használni. Eötvös Loránd kezdeti alapkutatásait látványos és nagy jelentőségű alkalmazás, majd további alapkutatás követte. Amit Eötvös csinált, azt ma innovációnak hívják. Legyünk büszkék rá és kövessük! – fogalmazott a jelölt.
Az ELTE-s belépési azonosítóval rendelkezők Kacskovics Imre vezetői munkatervét itt, Miklósi Ádámét pedig ezen a linken ismerhetik meg.
Korábban: