Elhunyt Tarr Béla (1955–2026)
Tarr Béla életműve a kelet-európai tapasztalatból kiindulva az emberi méltóság, az elesettség és az együttérzés kérdéseit vizsgálta egy végletes, apokaliptikus világban. Filmjei – köztük a Családi tűzfészek, a Kárhozat, a Werckmeister harmóniák és a Sátántangó – következetes, radikális filmnyelvükkel és erkölcsi súlyukkal váltak a modern filmművészet megkerülhetetlen alkotásaivá.
1955-ben Pécsett született. Amatőr dokumentumfilmesként került kapcsolatba a Balázs Béla Stúdióval, majd 1977-ben – alig négy nap alatt – elkészítette első játékfilmjét, a Családi tűzfészket, amely azonnal felkavarta a magyar film közegét. Pályáját szoros alkotói kapcsolat kísérte Krasznahorkai Lászlóval, az idén irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett íróval, az ELTE alumnusával; közös munkáik a kortárs magyar kultúra kiemelkedő teljesítményei.
Tarr Béla nemcsak világhírű rendező volt, hanem jelenlévő, szenvedélyes alkotó is. Az ELTE-hez fűződő kapcsolata az 1980-as évek elején erősödött meg, amikor az Állam- és Jogtudományi Kar adott otthont az első Tarr Béla Filmnapoknak. Az 1982–83 telén az ÁJTK VIII. előadójában tartott vetítéseken a rendező személyesen is jelen volt: vitázott, reagált, lelkesedett és indulatba jött – ahogyan csak ő tudott. A Véndiák-bázis környékén vetített filmek, köztük a Panelkapcsolatok és a Családi tűzfészek egy olyan filmes-művészeti közösséget indítottak el, amely sokak számára meghatározó szellemi élményt jelentett.
Ezek az alkalmak túlmutattak az egyszerű filmvetítéseken: találkozási pontot teremtettek a magyar filmes élvonal és az egyetemi ifjúság között, és maradandó nyomot hagytak az ELTE kulturális emlékezetében. Bár Tarr Béla nem az ELTE-n tanult, az egyetem számára fontos szellemi közeg volt – és mi is fontos közönsége voltunk neki.
Az ELTE közössége egy olyan művésztől búcsúzik, aki kérlelhetetlen őszinteséggel, rendíthetetlen következetességgel és mély humanizmussal beszélt a világról. Hiánya fájdalmas, életműve azonban velünk marad – a filmeken, az emlékeken és azokon a beszélgetéseken keresztül, amelyeket elindított bennünk, és amelyek ma is folytatódnak.