(Ellen)hatások
A kongresszus megrendezését még 2020-ban vállalta el a Japán Tanszék, de az eseményt a járványhelyzetre tekintettel 2022 februárjára halasztották. A konferenciát a szervezők végül hibrid formában tartották meg, az előadók mintegy harmada lehetett jelen Budapesten – a járványügyi előírások szigorú betartása mellett –, míg a többi előadó online csatlakozott.
A konferencia fő témája idén (Ellen)hatások [(Counter)influences] volt, amely lehetőséget adott rá, hogy a japán eszmetörténet belső viszonyrendszerét, a japán bölcselet ázsiai és európai recepcióját, illetve a Japánon kívüli gondolkodásmódok japán befogadását számos aspektusból vizsgálják a résztvevők.
Hamar Imre, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese, az ELTE Távol-keleti Intézet igazgatója megnyitójában kiemelte: bár a rendezvényt mintegy két éven át szervezték, résztvevőszáma a nehézségek közepette folyamatosan emelkedett, ami bizonyítja, hogy a tudomány jegyében megvalósuló nemzetközi együttműködéseket a járvány sem akaszthatta meg.
A konferencia komoly sikerrel zárult: a speciális körülmények ellenére több mint 20 ország képviseletében, mintegy 70 előadás hangzott el részben előre szervezett, részben az egyéni jelentkezésekből összeállított szekciókban.
Az előadók között a szakma elismert képviselői mellett pályakezdő kutatók, doktoranduszok is voltak.
A rendezvény főszervezői teendőit Takó Ferenc, a Japán Tanszék oktatója, az ELTE Ígéretes Kutatója látta el.
A rendezvény rangját számos tény jelzi. Plenáris előadást tartott három nemzetközi hírű kutató, Árokay Judit (Heidelbergi Egyetem), Graham Parkes (Bécsi Egyetem), emellett Naoki Sakai (Cornell Egyetem), Raquel Bouso (Pompeu Fabra Egyetem), az ENOJP elnökének vezetésével kerekasztal-beszélgetést is rendeztek. Szabó Balázs egyetemi adjunktus (ELTE Japán Tanszék) irányításával az aikidó eszmei oldalát bemutató speciális program is megvalósult.
A European Network of Japanese Philosophyosophy (ENOJP) 2014-ben jött létre annak érdekében, hogy konferenciák szervezése, kutatások kezdeményezése és támogatása, illetve folyóirata, a többnyelvű European Journal of Japanese Philosophy révén segítse a japán eszmetörténeti és a kapcsolódó komparatív filozófiai kutatásokat európai nyelveken (nem kizárólag angolul).
Az ELTE BTK-n már az 1930-as években volt japán nyelvoktatás, a nyelv és a kultúra oktatása szakos keretek között több mint 35 éve folyik. Ezen idő alatt az eszmetörténeti, filozófiai kutatások mindig is meghatározó részét képezték a Tanszéken folytatott tudományos munkának, illetve a megjelentetett kiadványoknak.
A februári rendezvény a TOSHIBA International Foundation támogatásával jöhetett létre. A részletes program az esemény honlapján található. Az előadások jelentős része rövidesen a YouTube-on is elérhető lesz.