Figyel a kutyád? Lehet, hogy új szavakat tanul
„Drágám, elviszed Lunát a P-A-R-K-ba?” – mind a szülők, mind a kutyatartók jól tudják, hogy bizonyos szavakat jobb betűzni, hogy a kis fülek ne „hallgathassák ki” a beszélgetést. Nem véletlenül: másfél éves korban a kisgyermekek már képesek új szavakat megtanulni pusztán mások közötti beszélgetés alapján. A kutatás szerint a kutyák egy szűk, különösen tehetséges csoportja hasonló módon tanul: ezek az ebek a közvetlen megszólításból és a kihallgatott beszédből egyaránt sikeresen sajátítanak el új tárgyneveket.
Mi teszi ezt a felfedezést különlegessé?
A legtöbb kutya gond nélkül megtanulja az olyan parancsszavakat, mint az „ül” vagy a „fekszik”, ám a tárgyak megnevezésének megértése csak keveseknek megy. A Gifted Word Learner (GWL, azaz tehetséges szótanuló) kutyák viszont játék közben, szinte észrevétlenül, akár száznál is több játék nevét is elsajátítják.
A kisgyermekek többféle módon tanulnak új szavakat. Különösen figyelemre méltó, hogy gyakran akkor is elsajátítanak kifejezéseket, amikor csupán felnőttek beszélgetését hallgatják. Ehhez képesnek kell lenniük követni a beszélők tekintetét és figyelmét, felismerni a kommunikációs jeleket, valamint kiszűrni a lényeget a folyamatos beszédfolyamból. Sokáig nem volt ismert, hogy a tehetséges szótanuló kutyák hasonló módon képesek-e új tárgyneveket megtanulni akkor is, ha nem közvetlenül hozzájuk szólnak.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a kihallgatott beszédből való szótanulást lehetővé tevő szociokognitív folyamatok nem kizárólag emberre jellemzőek – mondja Shany Dror, vezető kutató, az ELTE és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem munkatársa. – Megfelelő körülmények között egyes kutyák viselkedése feltűnően hasonlít a kisgyermekekéhez.”
Hogyan derítették ki a kutatók, hogy a tehetséges szótanuló kutyák “kihallgatással” tanulják a játékok neveit?
Az első kísérletben a kutatócsoport 10 szótanuló tehetséges kutyát vizsgált két helyzetben:
- Közvetlen megszólítás: a gazdák két új játékot mutattak a kutyáknak, és játék közben többször is megnevezték azokat.
- Kihallgatott helyzet: a kutyák kívülállóként figyelték, ahogy gazdáik egy másik személlyel beszélgetnek az új játékokról, anélkül, hogy közvetlenül hozzájuk szóltak volna.
A kutyák mindkét helyzetben összesen mindössze nyolc percig hallották az új játékok nevét, több rövid alkalomra elosztva. Az új szavak elsajátításának teszteléséhez a kutatók az új játékokat egy másik szobába helyezték, majd a gazdák név szerint kérték meg a kutyákat, hogy hozzák oda nekik a megfelelő tárgyat (például: „Hozd a Teddyt!”). Az eredmények szerint
mindkét helyzetben tízből hét kutya megtanulta az új neveket.
A kutyák teljesítménye már az első próbák során nagyon pontos volt: a közvetlen megszólításos helyzetben 80%-os, a kihallgatásos helyzetben pedig 100%-os helyes választ mutattak. Összességében a tehetséges kutyák a kihallgatott beszédből éppolyan sikeresen tanultak, mint közvetlen tanítás során, ami a csecsemőkkel végzett kutatások eredményeit tükrözi.
És ez még nem minden: a tehetséges kutyák egy kulcsfontosságú kihívást is leküzdenek
A második kísérletben a kutatók új kihívás elé állították a kutyákat: a gazdák először megmutatták nekik az új játékokat, majd egy vödörbe tették azokat, és csak akkor nevezték meg, amikor a kutyák már nem láthatták őket. Ez időbeli szétválasztást hozott létre a tárgy látványa és a neve hallása között, mégis a tehetséges kutyák többsége sikeresen elsajátította az új neveket.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tehetséges szótanuló kutyák rugalmasan képesek különböző módszerekkel elsajátítani új tárgyneveket” – mondja Fugazza Claudia, az ELTE Etológia Tanszék vezető kutatója.
Mit tanulhatunk ebből a kutatásból?
A tanulmány szerint a “kihallgatott” beszédből való tanulás képessége általános, fajok között megosztott szociokognitív mechanizmusokon alapulhat, nem pedig kizárólag az emberi nyelvhez kötődik.
Mindezek mellett a tehetséges szótanuló kutyák ritkaságnak számítanak, és figyelemre méltó képességeik valószínűleg az egyéni adottságok és a különleges élethelyzetek kombinációjából származnak.
„Ezek a kutyák kivételes lehetőséget nyújtanak annak feltárására, hogy milyen kognitív képességek tették lehetővé az ember számára a nyelv kialakulását – mondja Miklósi Ádám egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője. – De nem állítjuk, hogy minden kutya így tanul – ettől nagyon messze vagyunk.”
A kutatás az ELTE Etológia Tanszékén működő Genius Dog Challenge kutatási projekt része, amely a tehetséges szótanuló kutyák egyedi képességeit vizsgálja az MTA Nemzeti Agykutatási Programjának támogatásával. A kutatók arra bátorítják azokat a kutyatartókat, akik úgy gondolják, hogy kutyájuk több játék nevét is ismeri, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot e-mailben, Facebookon vagy Instagramon.
A címlapon: Augie (Don Harvey)