Háromezer érdeklődő az ELTEfeszten

2021.10.08.
Háromezer érdeklődő az ELTEfeszten
2021. október 8-án az ELTE már 9. alkalommal szervezte meg minden kart összefogó nyílt napját, ahol a továbbtanulás előtt álló fiatalok első kézből kaphattak információt az Egyetemről.

A tavalyi, a pandémia miatt online térben zajló interaktív pályaválasztó fesztivál után idén újra személyes jelenléttel, ugyanakkor zárttérben kötelező maszkhasználattal valósult meg az ELTEfeszt. Péntek reggel mintegy háromezer érdeklődő hallgató töltötte meg a Trefort-kerti Campust.

A program Borhy László rektor köszöntőjével, aki elmondta, milyen közösség tagjai lesznek a diákok, ha az ELTE-n kezdik meg egyetemi tanumányaikat. „Régi szlogenünk szerint az ELTE „a tudás közössége”. Sokféle ember tanul és tanít az ELTE kilenc karán, de összeköti őket a tudásvágy és az, hogy jól akarják végezni a dolgukat – fogalmazott az Egyetem vezetője. – ELTE-snek lenni olyan kapcsolati tőkét, lazább és szorosabb kapcsolatokat is adhat, a tehetséges emberek olyan koncentrációját kínálja, amely elkíséri az embert egész életében.” Borhy László szót ejtett többek között a nemzetközi és sportolási lehetőségekről, a különböző ösztöndíjakról és a tehetséges és szorgalmas hallgatók által már egyetemi éveik alatt elérhető sikerekről, majd az ELTE-s diploma birtokában befutható karrierről és a megszerzett versenyelőnyről is.


Borhy László

Borhy László beszéde végén a hagyományokhoz hűen köszönetet mondott azoknak a kimagasló oktatói-tehetséggondozói munkát végző középiskoláknak is, amelyeknek diákjai a legnagyobb számban nyertek felvételt az ELTE-re. Idén Eötvös-emlékérmet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a nyáron kiváló eredménnyel bekerült új hallgatók felkészítéséért a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium, a  Kőbányai Szent László Gimnázium, a  Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium, a győri Révai Miklós Gimnázium és az  Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium közössége is.

A párhuzamos délelőtti főelőadásokat Csorba László történész, a Bölcsészettudományi Kar Művelődéstörténeti Tanszékének egyetemi tanára, a Közösségépítés: család és nemzet, hagyomány és innováció kutatás nevű tématerületi kiválósági program vezetője és Vásárhelyi Gábor mérnök-fizikus, a Természettudományi Kar Biológiai Fizika Tanszékének tudományos főmunkatársa, az idei ELTE Innovatív Kutatója Díjjal elismert csapat tagja tartotta.

A modernizáció szükségszerűen felborítja a hagyományos közösségeket, a mai tömegtársadalomban pedig önmaguktól nem jönnek létre új közösségek – forgalmazott Csorba László "Család, nemzet, közösség – a tudományos mikroszkóp alatt" című előadásában. A tudós szerint ebben a helyzetben a gyermekek elsőszámú szocializációs terepe maga a család, a tömegtársadalmakban a család jelenti a közösségek épülésének első fázisát, amelyben a gyermek automatikusan fogadja el a szűkebb környezete által közvetített értékrendet. A felnőtté válás folyama során aztán a fiatalok ezt az értékrendet megkérdőjelezik, felülvizsgálják, ebben hatalmas szerepük van a különböző csoportoknak, legyen az az iskola vagy akár egy hobbi köré szerveződő baráti közösség. A csoportok szerepe különösen fontos, egyrészt azért, mert az egyén magát a csoport tükrében szemlélve alakítja ki saját identitását, másrészt mert a csoport döntő befolyással van az egyén véleményére, értékrendjére.


Csorba László

A közösségszerveződés spektrumának másik végén áll a nemzet, amely a valláshoz hasonló alapokon és módon szerveződik. Bár az emberiség története során voltak előfutárai (például a nyelv), a mai értelemben vett nemzetek valójában csak a XVIII. században jelentek meg – mondta el a történész. Míg a nacionalizmus képviselői más nemzeteket morálisan alábecsülnek, addig a patriotizmus fő összetartó ereje a közös nemzeti célokban rejlik. Az egyént érő számos, olykor egymással ellentétes hatás közti látszólagos ellentmondást pedig az oldja fel, hogy az ember többes identitású lény, vagyis egyszerre több csoporthoz is tartozik és különböző hatások, értékrendek, vélemények elegyeként alakítja ki saját, egyéni identitását.

A párhuzamosan zajló Hogyan lesz a madarak reptéből innováció? című főelőadáson Vásárhelyi Gábor felidézte, kutatásuk annak a ténynek a felismerésével kezdődött, hogy a különböző, egymástól különböző élőlények (pl. halak, madarak, emberek) csoportos mozgása az egyének intelligenciáján túlmutató univerzális mintázatokat mutat. Ezt a Vicsek Tamásról, a biológiai kollektív viselkedés tudományterületének egyik legtöbbet hivatkozott tudósáról elnevezett statisztikus fizikai modell írja le. Az ELTE híres professzora 1995-ben az elsők között végzett számítógépes szimulációt a témában, és kutatásaiért 2020-ban a rangos Lars Onsager-díjat is megkapta. (Az erről szóló szakcikkre az elmúlt negyed században átlagban kevesebb mint két naponta érkezik egy tudományos hivatkozás.)


Vásárhelyi Gábor

A kutatócsoport tagjai aztán mesterséges egyedeket is kezdtek létrehozni, hogy bemutassák: ezekkel az alapelvekkel (a rövid hatótávú taszítás, a közepes hatótávú irányillesztés és a nagy hatótávú vonzás) valóban lehetséges csoportos mozgás. 2014-ben 10 csoportosan irányított, önvezető drónt tudtak egyszerre reptetni, 2020-ban már 60-at. A fejlődést a gépi optimalizáció, a drónok tanulása, „evolúciója” tette lehetővé. A kutatók azonban nem álltak meg a tudományos eredményeknél, 2015-ben azok üzleti hasznosítására létrehozták a Collmot Kft. egyetemi spinoff céget, amellyel az együtt mozgó drónok jelentette látványosságra koncentrálnak. Mindezért 2021-ben a Biológiai Fizika Tanszék kutatói az ELTE innovatív kutatója díjat vehették át.

A délutáni párhuzamos főelőadásokat Ormos Mihály közgazdász, az idén karrá vált Gazdaságtudományi Kar Pénzügy és Számvitel Tanszékének egyetemi tanára, valamint Balázs Judit pszichiáter, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszékének egyetemi tanára tartotta.

Oktatás, tanulás a 21. század egyetemén című előadásában Ormos Mihály először felidézte, a mai napig mennyire meghatározó az egyetemek humboldti felfogása Európa és Észak-Amerika felsőoktatásában. A Wilhelm von Humboldt nevével fémjelzett egyetemkoncepció szerint az egyetemet a kutatás és a tanítás egysége, az individuum méltóságának tisztelete, valamint az önállóság és szabadság értékei jellemzik. Az egyetem feladata a még meg nem oldott problémák kezelése, így szembeállítható az iskolával, amely a kész, befejezett ismeretek átadását tűzi ki célul. Az egyetemek nem csupán gyakorlatban hasznosítható szaktudást adnak, hanem értelmiségképző szerepük is van, önálló gondolkodásra nevelnek és partnerként kezelik a hallgatókat.


Ormos Mihály (ELTE GTK)

A közgazdász ugyanakkor a legújabb változásokról és oktatásinnovációkról beszélt. A COVID miatt az egyetemi hallgatók és oktatók belekóstoltak a távoktatásba, amely nem válthatja le a jelenléti oktatást, de jól használható részeit be kell építeni az oktatásba. A mesterképzések hallgatói például nagy arányban dolgoznak, ezért hasznát vehetik a jó minőségben rögzített, online szabadon nézhető előadásoknak, amivel a GTK él is. Szintén jó szolgálatot tesznek az ELTE-n használt e-learning platformok, mint a Canvas és a Moodle. Kitért továbbá az objektív számonkérés problémáira is, az ún. open book exam (minden forráshasználatot engedő vizsga) esetében ugyanis az internet plagizálásra is módot adhat és lehetetlenné teszi az alapvető definíciók megtanulásának ellenőrzését. Erre a problémára jelenthet megoldást a GTK most átadott, modern Vizsgaközpontja, ahol a hallgatók az online kérdésekre saját eszközök használata nélkül, kontrollált körülmények között válaszolhatnak.

A pandémia káros hatásai több hullámban érték a társadalmat. Először az idős hozzátartozók iránti aggodalom jelent meg, majd a középkorúakat érintő problémák (munkahely, biztos megélhetés elvesztése). A kutatókat és a szakembereket is meglepte azonban, hogy a negatív hatásoknak leginkább kitett korosztály a tizenéveseké volt – mondta A pandémia hatása a mentális egészségre című előadásában Balázs Judit pszichiáter, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi tanára. A hallgatóságból érkező vélemények és hozzászólások alapján a fiatalok számára különösen megterhelő volt, hogy szinte egyik napról a másikra kellett átállni az online oktatásra, megszűnt a hagyományos értelemben vett társasági élet, a közös bulizás és sporttevékenység, miközben a szülőkkel való folyamatos összezártság is konfliktusokat okozott. A kutató ezt kiegészítette még azzal, hogy járvány idején megjelent a szorongás, a depresszió, megrendült a jövőbe vetett hitünk, felerősödött a technikai eszközökkel kapcsolatos függőség, növekedett az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat.


Balázs Judit (ELTE PPK)

A negatív hatások enyhítése során különösen fontos a személyes kapcsolatok ápolása, a rendszeres sport és rekreáció vagy a megfelelő alvásidő. Súlyos problémák esetén azonban mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, a depressziós embernek ugyanis hiába mondjuk, hogy „szedje össze magát”, a betegség lényege pont az, hogy az érintett ezt önerőből képtelen megtenni – figyelmeztetett a pszichiáter. Balázs Judit végül felhívta a figyelmet az október 10-én tartandó Mentális Egészség Világnapjára, amelynek egyik fő üzenete, hogy pszichiátrai betegség esetén ne legyen „ciki” szakember segítségét kérni.

Oktatóink egész nap előadásokkal, mintaórákkal és interaktív workshopokkal adtak ízelítőt az ELTE-n folyó tudományos munkából, kutatásaikból, a kertben pedig az egyetemi élettel kapcsolatos, színes, szórakoztató szabadidős programok és nyereményjátékok közül lehetett válogatni.


Andor György, a GTK dékánja tart előadást