Határtalan (?) világegyetem

A görögök világképe szerint az ég véget ér a csillagok szférájánál. Giordano Brunot megégették, mert azt állította, hogy a világ végtelen. Einsteint ugyan már nem égették meg (finomul a kín), de igen csúnyán néztek rá, amikor bemutatta modelljét, mely szerint a Világegyetem véges, de határtalan. És mi minden történt ebben az ügyben az azóta eltelt száz év alatt! (És akkor még nem is beszéltünk a multiverzumról...) A Nemzetközi Csillagászati Unió 100 óra csillagászat programjához kapcsolódó előadás az elmúlt néhány ezer, illetve a legutóbbi néhány év vélekedéseit mutatja be a Világegyetem véges vagy végtelen, határolt vagy határtalan voltáról.

Dávid Gyula 1976-ban diplomázott ELTE-n, a relativisztikus hidrodinamika témakörében írt disszertációjával 1981-ben doktorált, a PhD-fokozatot pedig 2011-ben szerezte meg. 1976 óta egy rövid megszakítással az ELTE Fizikai Intézetének különböző tanszékein oktat. Tanulmányi versenyek szervezőjeként, kiadványok szerkesztőjeként és fordítójaként, számos rendezvény, programsorozat előadójaként kiemelkedő tudományos ismeretterjesztő tevékenységet végez, többek közt az ő nevéhez kötődik az „Az atomoktól a csillagokig” című előadássorozat elindítása is. Munkáját 1991-ben és 1997-ben a Kar Kiváló Oktatója címmel jutalmazták, 2004-ben a TTK TDK Oklevelével, 2008-ban az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Felsőoktatási díjával tüntették ki. Az utóbbi években a nanofizikában és a spintronikában felmerült, a kvantumelmélet alapjait érintő kérdésekben végez kutatómunkát.

A tizennegyedik éve futó „Az atomoktól a csillagokig” sorozatban az ELTE TTK Fizikai Intézetében tevékenykedő kutatók, oktatók és vendégek beszélnek a fizika frontvonalába tartozó érdekességekről, újdonságokról, elsősorban középiskolásoknak, bemutatva azokat a lehetséges tanulmányi utakat is, amelyet a hazai felsőoktatás nemzetközi elismertségnek örvendő egyeteme kínál az érdeklődő fiataloknak. Az elhangzott előadások elérhetők a programsorozat hivatalos Youtube-csatornáján.