Kincsek a gyűjteményből

2019.03.15.
Kincsek a gyűjteményből
Érdemes követni az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Facebook-oldalát, ahol nemcsak közérdekű információkat tesznek közzé napról napra, de a gyűjteményből előbányászott, az Egyetem és a Könyvtár életével kapcsolatos szövegekkel és képekkel aktuális eseményekre is reflektálnak. Március idusán például Jedlik Ányos, a Bölcsészeti Kar 1848-as dékánjának visszaemlékezését idézik. Az utóbbi hónapok posztjaiból válogattunk.

Az 1848. március 15-i események szervezői, a márciusi ifjak közt több egyetemi hallgató is volt: Vasvári Pál, Vidats János, Hatala Péter, Korányi Frigyes, Nyáry Albert (borítóképünkön). 

A tömeg 10 órakor épen az egyetemi nagyobb épülethez ért, hol az előadásokból szétbocsátott bölcsészetiek borzasztó lárma között egyesülvén, …. 12 pont egekig ható éljenzések között felolvastatott, az egész tömeg Landerer könyvnyomdájába vonult …”

– idézik legfrissebb posztjukban a Pesti Királyi Egyetem bölcsészkarának akkori dékánja, Jedlik Ányos szavait a levéltár munkatársai.

A március 7-i nőnapra készülve annak jártak utána, ki is volt egyetemünk első beiratkozott női hallgatója. Glücklich Vilma 1896 februárjában kezdte meg tanulmányait a Bölcsészeti Karon. Későbbi munkatársa szerint „mindig mulatva mesélte, milyen furcsán bámultak rá férfikollégái, ha egymaga nő beült a padba”. Bár az egyetemi tanulmányok lezárását jelentő doktori szigorlatig nem jutott el, a középiskolai tanárképesítő vizsgát letette 1897-ben – tudjuk meg a posztból. 

A közelmúltban hunyt el egyetemünk volt hallgatója, Tandori Dezső költő, író, műfordító, akinek emlékére az Egyetemi Lapok 1959. június 1-jei számából került fel az oldalra egy kis tudósítás :

Eljárt az idő, már tizenegy óra. Pontosabban 10 óra 55 perc. Ekkor lépett ki a 10-es teremből Tandori Dezső másodéves német-magyar szakos hallgató. Elsőnek fejezte be a dolgozatát. Készségesen nyilatkozik. – Harminc sor Arany Jánosról szóló kritikai szöveget fordítottam németre. Hasonló szövegeket kaptak  a többiek is. Kellő gyakorlattal rendelkezem a fordításban A lehetőség megvolt, most mindenki aszerint boldogul, ahogyan élt vele.
Ő hat éve tanul németül. Módszere nincs Sokat gyakorol, sokat olvas. Ez elég is. – Úgy érzem, jól sikerült az írásbelim, és részemről nem jelentett nagy megerőltetést.

A tudósítás megjelenésekor az ELTE újságja, az Egyetemi Lapok épphogy megindult: első száma 1959. május 12-én került ki a nyomdából, az akkori rektor, Ortutay Gyula köszöntőjével. Az utolsó lapszámokat 3 Ft-ért lehetett megvenni 1989 májusában, a lapnak ekkor az ELTE filozófia-magyar szakján 1971-ben végzett Nyakas Szilárd volt a főszerkesztője, aki innen indult el rádiós pályáján.

Szintén az Egyetemi Lapokból idéz (február 14-én) az oldal egy írást a könyvtár 1959-es könyvállományának bemutatására. A nagyszombati juzsuita kollégium 1635-ben az újonnan alapított egyetem rendelkezésére bocsátotta a XVI. század óta fennálló könyvtárát, pontosan 1489 kötetet. A cikk írásának idején a könyvtár már „egymillió könyv tárháza”, egészen pontosan 1.050.769 egységet őriz és kezel. A könyvállomány növekedése azóta sem állt meg, az azóta eltelt hatvan évben ötven százalékkal, mára másfél millióra gyarapodott a könyvek száma!

Egy másik (február 25-i) bejegyzésével a könyvtár Eötvös Lorándra emlékezik. A Magyar Tudományos Akadémián január 14-én rendeztek tudományos ülésszakot egyetemünk névadója, Eötvös Loránd halálának 100. évfordulója alkalmából, ahol az egykori fizikus, földrajztudós, rektor, akadémiai elnök, miniszter és sportember alakját is felidézték. Arról azonban nem esett szó, hogy Eötvös diákkorában szívesen írogatott verseket is. Az Egyetemi Könyvtár leleményes munkatársainak köszönhetően ma olvashatjuk 16 éves korában írt versét is az ismeretlen kedveshez:

Eötvös egyébként híresen szigorú vizsgáztató volt, de néha azért ő is megenyhült – írják az oldal kezelői.  A 2019. január 21-i Facebook-bejegyzésben közzétett kis történet éppen egy ilyen pillanatát mutatja be: 

–Nos kolléga, felismeri-e, hogy mi ez? – A hallgató fordítva vette kezébe a hőmérőt, úgy, hogy a higanyos gömbje felfelé nézett, a számok pedig tótágast álltak a beosztáson. – Ez kérem egy hőmérő – mondotta. – Eddig kitűnő. Most arra feleljen a jelölt úr, hogy miképpen kell ezt tartani. – A hallgató ránézett a hőmérőre, majd határozottan válaszolta: – Így professzor úr. – Eötvös nem tudta megállni, hogy hangos hahotába ne törjön ki, és kezével a térdét csapkodva a következőket mondotta a hallgatónak: – Nézze barátom, maga olyan ostoba, amilyenhez fogható még nem ült előttem vizsgán. Azért én magát mégis átengedem elégségessel, mert az életben egyenesen szükség van ilyen ostoba emberekre. Mi is lenne, ha kint az életben csupa okos ember szaladgálna?

Alumnusunk volt Babits Mihály is, aki 1919-ben – éppen száz éve – néhány hónapig tanított is egyetemünkön. A február 12-én feltett képen a költő az ELTE egyetemi katedráján látható, alakját Márton Ferenc székely festőművész, grafikus örökítette meg.

Meglepő módon november közepén tették fel a könyvtár munkatársai a tanévkezdéssel kapcsolatos legfrissebb leletüket. Mint írják, "383 évvel ezelőtt, 1635. november 13-án kezdődött meg a tanítás egyetemünkön. A novemberi dátum nem véletlen, hiszen még az 1860-as években is ebben a hónapban kezdődött a tanév. A 20. század elején azután áttértek a szeptemberi tanévkezdésre, ami – az alábbi képeslap szerint – igen nagy népszerűségnek örvendett":

A vizsgaidőszak közepén pedig nemcsak az 1942-es leckekönyvet hasonlíthattuk össze a mai online felülettel (17 éve vezették be egyetemünkön az elektronikus tanulmányi rendszert, és hat éve az utolsó papíralapú index is eltűnt), az 1901-es egyetemi jogászbál táncrendjét elnézve reménykedhettünk abban is, hogy a hagyományoknak megfelelően a január idén sem csak a vizsgákról, hanem a mulatásról is szól majd.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Facebook-oldala