Kvantumradír-kísérlet

A kvantummechanika egyik nevezetes alapkísérletét, a kétréses kísérletet –  a fény mellett – elektronokkal, protonokkal vagy akár olyan nagyméretű objektumok nyalábjával is el lehet végezni, mint a C60 molekula. A kétréses kísérletekben, ha ismerjük az útvonalat, azaz meg tudjuk mondani, hogy melyik résen ment át a részecske, akkor az interferenciakép eltűnik: az útvonal ismerete tönkreteszi az interferencia megfigyelhetőségét. Ha az útvonalat (az útvonal ismeretét) "kiradírozzuk", akkor az interferenciakép helyreáll.

A kétréses kísérlet értelmezésbeli problémákat is felvet. Ha azt nézzük, hogy a részecske melyik résen ment át, akkor mindig azt látjuk, hogy vagy az egyiken, vagy a másikon. Ha viszont az interferenciaernyőn a gyűrűket látjuk, akkor a részecskének egyszerre mindkét résen át kellett mennie. Hogyan dönti ezt el a részecske, és mikor? Hogyan befolyásolja a részecskét a megfigyelés? Ha a kutató ernyőt helyez az útjába, akkor megváltoztatja a történetét? Sérül-e a kauzalitás? Mi van, ha egy megfigyelő meglesi, hogy a részecske melyik résen megy át, de meghal, mielőtt bárkinek is elmondaná mérési eredményét? Számtalan izgalmas kérdés, még laikusokat is megmozgató paradoxonok lehetőségével.

Az előadáshoz kapcsolódóan kísérlettel is szemléltetik is a kvantumradírozás jelenségét.

Az atomoktól a csillagokig