Lego-robotokkal a gyermekek fejlesztéséért

2016.11.02.
Lego-robotokkal a gyermekek fejlesztéséért
Ma már természetes, hogy a legtöbb gyermek óvodás korától találkozik, valamint játszik tablettel és számítógéppel, de hogy a speciális nevelési igényű gyerekek fejlesztésébe is kiválóan bevonható a technológia, kevésbé egyértelmű.

Az infokommunikációs technológiai újítások egyre inkább elérhetők a gyógypedagógiában is: egérkiváltók, hangadó gépek, fej- és tekintet-vezérelt eszközök, digitális tesztek és fejlesztő szoftverek formájában. Eközben a robotikát elsősorban a tehetséggondozásban használják. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének munkatársai azon dolgoznak, hogy a Lego-robotok használatával közelebb vigyék egymáshoz a gyógypedagógiát és a robotikát.

"A kar tavaly a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap (FSA) támogatásból 10 Lego WeDo oktatókészletet szerzett be, aminek hatására elkezdtünk közösen gondolkodni arról, hogyan vonhatjuk be ezeket az eszközöket a gyógypedagógiai munka minél több területébe" – kezdi Miksztai-Réthey Brigitta, a Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet munkatársa, aki korábban az Informatikai Karon tanított, ám a gyógypedagógia és az informatika ötvözésében érdekes kihívást talált. "A speciális nevelési igényű gyermek is ugyanazt szeretné csinálni, mint bármely más gyermek, a gyógypedagógia feladata, hogy eszközt adjon a kezébe" – teszi hozzá.

Mohai Katalin, aki gyógypedagógusként és pszichológusként is elkötelezett híve az információ-kommunikációs eszközök minél szélesebb körű alkalmazásának a gyógypedagógiai munkában, fontosnak tartja, hogy ne csak a tehetséggondozásban, hanem a fejlesztésben és a diagnosztikában is helyet kapjon a robotika.

A Lego-robotok ideális játékok, hiszen számos lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyerekeket motiválják. Ezt kihasználva, a gyermekek egyéni érdeklődéséhez igazítva, változatos formában lehet őket használni az oktatásban, tehetséggondozásban, fejlesztésben, terápiában és a diagnosztikában is.

"Azoknál a súlyosan, halmozottan sérült gyermekeknél, akik a hagyományos eljárásokkal nem mérhetőek, mert például nem tudnak szóbeli választ adni és/vagy annyira koordináltan mozogni, ahogy azt az egyes tesztek, vizsgálóeljárások elvárják, a modern technológiák a diagnosztika szolgálatába is állíthatók. Más esetekben a Lego-robotok építése és programozása során fejleszthető a gyermekek algoritmikus gondolkodása, folyamattervezési készségei. Mindemellett az elkészült robotok kiválóan hatnak például a síkbeli és térbeli tájékozódásra, ami nélkülözhetetlen a súlyosan mozgássérült gyermekek önállósodása során, például az elektromos kerekesszékkel való közlekedéshez" – részletezi Mohai Katalin.

A gyermekeknél nagyon fontos a felfedezésen, élményen alapuló tanulás, amit a szakemberek a „life long kindergarden” szakkifejezéssel illetnek.

A hagyományos terápiás foglalkozások azonban sokszor épp ettől az élménytől fosztják meg a súlyos, halmozott fogyatékossággal élő gyermekeket – világítanak rá a gyógypedagógusok a problémára, amin többek között a Lego-robotok felhasználásával szeretnének változtatni.

A nagyszabásúnak tűnő terv végrehajthatóságát sok korábbi magyar és külföldi példa is segíti.  A Legót mint szociális készségfejlesztő eszközt mintegy húsz éve használják az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek terápiájában, hiszen nemcsak egyéni, hanem csoportos feladatvégzésre is alkalmas. Az építőjáték és a programozás összekapcsolása pedig még több és szerteágazóbb lehetőséget nyújt.

Miksztai-Réthey Brigitta szerint a programnyelv akkor jó, ha képes a legegyszerűbb probléma megoldására, és egyúttal a legbonyolultabb, legösszetettebb feladat kezelésére is. Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) által kidolgozott Sratch nevű, ingyenesen letölthető programnyelv éppen ilyen. Ennek magyarországi elterjesztésében az ELTE Informatikai Kara is kulcsszerepet vállalt, hiszen a magyar felület kialakítása mellett tananyagokat készítettek és vetélkedőket szerveznek Scratchmeccs néven. Az eszközök segítségével a programozási feladatokat azok a gyermekek is el tudják végezni, akiknek a Legóval való építkezés mozgásállapotuk miatt gondot okoz. Ők maguk is képesek az elkészült robotokat programozni, vagy önálló számítógépes játékokat készíteni. A figyelemzavaros és hiperaktív gyerekek esetében pedig az építkezés és a programozás folyamatában egyaránt fontos kihívás, hogy a kitűzött célt tervezetten, lépésről lépésre kell megvalósítani, így megtanulhatják a „ha” és „akkor” folyamatok követését is. A programokkal képessé válhatnak az algoritmusok követésére, a közös programozás, feladatmegoldás közben a szociális térben fejlődhet az önszabályozásuk.

Ahhoz, hogy mindez a napi gyakorlat rutinja lehessen, a szakterületek hosszú távú együttműködésére van szükség, amely során jó gyakorlatok és mintatantervek válnak elérhetővé.