„Mi még kézbe adhatjuk a valóságot”
Mádlné Szőnyi Judit általános rektorhelyettes köszöntötte a konferenciát, és szólt az ELTE Fenntarthatósági Zászlóshajó Programjáról. Hangsúlyozta, hogy korunk kihívásaira önmagában a kutatás nem ad elégséges választ: kulcsszerepe van az egyetem muzeológusokkal közös küldetésének, a jövő generációk természet iránti tiszteletre nevelésének.
„Van önök között influenszer? Ha nincs, az baj” – fordult a résztvevőkhöz Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar dékánja. A felvetés rávilágított a kutatókat, muzeológusokat, intézetvezetőket és szakpolitikusokat egyaránt foglalkoztató kérdésekre: Hogyan is kéne elérnünk a jövő generációját? Hogyan adjuk át számukra azt az értéket és tudást, tudományt, amelyet hazánk múzeumai őriznek? Miben kell megújulni, és mi az, amiben nem szabad?
A témáról szóló diskurzusnak nem is lehetne méltóbb helye az ELTE egyetemi múzeumánál, ahol komoly hagyományai vannak a múzeumpedagógiának, ahol egy helyen valósul meg a kutatók és pedagógusok képzése, ahol a kiállítások a társadalom minden rétegét megszólítják az óvodásoktól az idősekig – mutatott rá Harman-Tóth Erzsébet geológus, az ELTE Természetrajzi Múzeum igazgatója.
Az egész életre meghatározó gyerekkori élményekre utalt köszöntő beszédében több kiemelt vendég is, köztük Scheuer Gyula kancellár, aki geológus édesapjával megélt közös emlékeit idézte fel, és rávilágított: vezetőként és szülőként is látja, mennyi kihívás áll egy mai muzeológus előtt.
A múzeumi szakemberekre jellemző elhivatottság segíthet a kihívások (szűkös erőforrások, növekvő adminisztratív terhek) leküzdésében, valamint abban, hogy az ország múzeumaiban őrzött szellemi és kulturális örökség ne csak tárgyi emlékek gyűjteményeként, hanem igazi szellemi kincsként és új tanulási bázisként maradjon fenn a jövő nemzedékei számára.
Weiszburg Tamás, az ELTE Természetrajzi Múzeum korábbi igazgatója, kezében a 2. világháború alatt sóforrásként felhasznált kősó bányamodell egyik utolsó megmaradt darabjával
Bernert Zsolt, az MNM KK Természettudományi Múzeum főigazgatója a 90. születésnapját ünneplő ELTE-alumnus etológus, Csányi Vilmos gondolatait idézve megjegyezte: a tudománynak csak akkor van esélye arra, hogy fennmaradjon, ha meg tudja mutatni a társadalomnak, hogy miért fontos. Ebben kiemelt szerepük van a múzeumoknak, hiszen lehet, hogy a diákok már kevesebb óraszámban tanulják a természettudományokat, de egy múzeum még mindig a családi programok része, ami lehetőséget ad, hogy az egyre zajosabbá váló, álhírekkel tarkított világban valódi ismereteket adjunk át, megismerkedjünk valódi tárgyakkal, kézbe adjuk az igazságot, ami talán a jövő generációk szemléletét is megváltoztatja.
A megnyitón Felkerné Kothay Klára tudományos titkár tolmácsolta Kecskeméti Tibor köszöntőjét, akinek nagy szerepe volt a találkozó elindításában. Az immár 95 éves paleontológus szintén ELTE-alumnus, a Természettudományi Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese, aki sokáig a természettudományi muzeológia országos szakfelügyelője is volt.
A háromnapos rendezvény csaknem száz résztvevője élő példáját mutatta annak, hogy a múzeumok a frontális előadásokon túllépve tárlatvezetésekkel, szakmai kirándulásokkal is szolgálják az ismeretterjesztést. A második napon a vendéglátó Természetrajzi Múzeum kiállításai, gyűjteményei mutatkoztak be. Nagy érdeklődés kísérte a két nagy kiállítótér, a Biológiai és Őslénytani Kiállítás és az Ásványtár mellett az Őslénytani Tanszék gyűjteményi egységeit és a Matematikai Gyűjteményt is, akár csak az ásványtani, kőzettani és tudománytörténeti tömörraktárat.
A második nap fénypontja a 90 éves Juhász Árpád geológus, „természettudományos influenszer” előadása volt, útmutatót, inspirációt nyújtva a szakembereknek. Ezt követően avatták fel jelképesen a róla elnevezett Juhász Árpád múzeumi felfedezőtermet is.
A résztvevők ellátogattak az ELTE Füvészkertbe is, ahol Papp László igazgató és Ronkayné Tóth Mária immár a Természetrajzi Múzeum színeiben tartott kétórás tárlatvezetést, míg a záró napon Kriska György, az ELTE TTK habilitált egyetemi docense, a hazai kérészmentés emblematikus alakja feleségével, Gánóczy Anitával vezetett izgalmas kirándulást a Dunakeszi Teknős Tanösvényen.
Forrás: ELTE TTK
Természettudományos Muzeológusok 42. Országos Találkozója
Természettudományos Muzeológusok 42. Országos Találkozója
Scheuer Gyula
Scheuer Gyula
0
/
0
0
/
0