Mit csinál a HistoGenes?

A kari Tudományos Bizottság kezdeményezésére új beszélgetéssorozat indul az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A "Diszciplínák párbeszéde" alkalmain egy-egy bölcsészettudományi kutatócsoport, szakmai műhely vezetője/képviselője hív meg szakembereket, akik más tudományterületek felől közelítve mutatnak érdeklődést a kutatásaik iránt. A beszélgetőpartnerek más karokról vagy éppen egyetemen kívüli intézményekből is érkezhetnek, hiszen a BTK kutatási együttműködéseiben sokféle szállal kötődik más hazai és külföldi intézményekhez.

Az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert HistoGenes projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. A pályázat keretében az ELTE BTK Régészettudományi Intézet és az ELKH Régészeti Intézet Archaeogenetikai Laboratórium közös kutatócsoportja több külföldi partnerrel működik együtt. A nemzetközi projekt egyik témavezetője Vida Tivadar egyetemi tanár.

A HistoGenes történeti genetikai (paleogenetikai) kutatással olyan kérdések is kutathatóvá válnak, amelyek eddig részben vagy egészben a történelem, illetve a régészet hatókörén kívül helyezkedtek el. Kis léptékben vizsgálhatóvá teszik a rokonsági kapcsolatokat egy közösségen belül. Választ adhatnak arra a kérdésre, hogyan is képzelhető el egy család a kora középkorban? Vérségi alapon szerveződött-e egy közösség, vagy a családhoz, közösséghez szociális vagy gazdasági (a háztartásban élő szolgák stb.) alapon is lehetett kötődni? A lakóközösségek esetében vizsgálhatók a rokonsági és nemi viszonyok, a társadalmi szerveződés (státusz, hierarchia), a táplálkozás, az életmód, a munkakörülmények, a háború és erőszak előfordulása, az egészség és a betegségek.

Magasabb szinten lehetővé válik a heterogén közösségek összetételének vizsgálata. Kérdés, hogy az újonnan érkező népek nagy tömegeket takarnak-e, vagy csak egy szűk fegyveres csoportot, akik rátelepedtek a már itt élő lakosságra? Milyen biológiai hátterű csoportok érkeztek, hogyan keveredtek el az már itt talál lakossággal, egyáltalán milyen volt a számarányuk a különböző csoportoknak, megfogható-e törés vagy lakosságcsere? A hunok és avarok esetében vizsgálható a közép- és belső ázsiai genetikai örökséget hordozó csoportok megjelenése a régióban. A projekt keretében a Közép-Duna medence térségében mintegy 6000 temetkezésből származó emberi minta paleogenetikai vizsgálatára nyílik lehetőség, ami új dimenziót nyit az ősi DNS genetikai elemzésében és az eredmények történelmi értelmezésében.

A meghívott vendégek: Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus, az ELKH BTK Régészeti Intézet Archaeogenetikai Laboratórium laborvezetője és Mende Balázs Gusztáv antropológus, az ELKH BTK Régészeti Intézet témacsoport-vezetője

Az eseményt Sonkoly Gábor dékán nyitja meg. A beszélgetést Varga Zsuzsanna, a Tudományos Bizottság elnöke vezeti.