Négy ELTE-s kutató indíthat NKFIH Excellence projektet
A Kutatási Kiválósági Tanácsa döntött az idei Nemzeti Kutatási Kiválósági Program Excellence alprogramjára 2025. augusztus 31-ig benyújtott pályázatokról. Az alprogramból azok a kutatók nyerhetnek el kiemelt összegű – akár 160+40 millió forintos – támogatást, akik korábbi teljesítményükkel már bizonyították, hogy a nemzetközi tudományos világ élmezőnyébe tartoznak, és eséllyel pályázhatnak az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) által kiírt legnevesebb európai kutatói pályázatokra is.
A testület az öt beérkezett pályázat mindegyikét támogatásra érdemesnek ítélte, az öt kutató összesen 700 millió forintot kap.
Valamennyi nyertes kutató végzett tanulmányokat az ELTE-n, négyen pedig jelenleg is itt dolgoznak.
A támogatott projektek közül három indul az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, egy ELTE-s kutató pedig a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban kezdi meg a munkát.
Halm Tamás András nyelvész a Budapesti Corvinus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) tanult, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kutatott és dolgozott, jelenleg a ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontjában folytat kutatásokat egy igen érdekes területen. Projektjében azt vizsgálja, hogyan működnek azok a hétköznapi, töredékes mondatok, amelyeket mindannyian használunk beszélgetés közben („Jövök mindjárt!”, „Kávé?”). Ezekben gyakran hiányoznak alapvető elemek, ennek ellenére a beszélgetőtárs mégis könnyen megérti őket a beszédhelyzetből és a szövegösszefüggésből. A kutatás segít feltárni, mi számít a mondat valódi „magjának”, és közelebb visz ahhoz, hogy jobban megértsük az emberi nyelv szerkezetét, mondattani összefüggéseit. Ez nemcsak a nyelvtudománynak fontos, hanem hasznos lehet a nyelvoktatásban vagy a fordítástechnológiában, de akár a beszédet feldolgozó mesterséges intelligencia fejlesztésében is, hogy a gép megértse a köznapi, informális, töredékes kommunikációt is.
Littvay Levente politológus tanulmányait a Nebraska-Lincoln Egyetemen folytatta, PhD fokozatát is itt szerezte. A Közép-európai Egyetem után jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjában végez kutatásokat. Projektje, az AskAI képes a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálni, mit gondolhattak az emberek egy adott témáról a múltban, de akár azt is megmondja, hogyan hatna a közvéleményre egy jövőbeli esemény. Ez az „időgép” az egyes kérdések kezeléséhez olyan virtuális válaszadókat hoz létre, akik ugyanúgy reagálnak, mint ahogy azt a valódi emberek tennék különböző korokban vagy helyzetekben. Mindez nemcsak a közvélemény-kutatást forradalmasíthatja, de bármilyen más kutatásban is segíthet hiányzó adatokat pótolni vagy ötleteket tesztelni, hogy a döntéshozók költséges terepmunka nélkül megalapozott helyzetelemzést kapjanak.
Mátyus Edit az ELTE vegyész szakán diplomázott, posztdoktori tanulmányait Zürichben folytatta, majd a Cambridge-i Egyetemen és az ELTE-n dolgozott. A kvantumtechnológia és az atomórák fejlődése és alkalmazása a hétköznapi anyag vizsgálatára új távlatokat nyit a molekulák megismerésében. A projekt célja a molekuláris kvantummechanika számításos módszereinek fejlesztése, amely leköveti a mérési technikák fejlődését, és szükséges a precíziós spektroszkópiai kísérletek értelmezéséhez. Az új kvantumkémiai számítási módszerek amellett, hogy lehetővé teszik új kísérletek tervezését, a következő évtizedekben elvezetnek a molekuláris kvantumállapotok technológiai hasznosításához.
Groma István egyetemi tanár (ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet) projektje a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban indul, célja egy új képlékenységi elmélet kidolgozása, amely figyelembe veszi az anyagok belső szerkezetében zajló hirtelen, „lavinaszerű” átrendeződéseket, drasztikus változásokat, amelyek végül az anyag meghibásodásához vezetnek. Az új modell segít előre jelezni, mikor és hogyan hibásodnak meg a szerkezeti anyagok, ezzel pedig csökkenthető a balesetek kockázata, biztonságosabb és megbízhatóbb mérnöki megoldások születhetnek.
A támogatást elnyert kutatók legkésőbb 2026 januárjában kezdik a projektek megvalósítását. A KKT stratégiai célkitűzése, hogy az NKKP 40 milliárd forintos keretösszegéből olyan kutatások kapjanak támogatást, amelyek jelentős tudományos újdonságot eredményeznek, és ezzel hozzájárulnak a magyar kutatók és a magyar kutatások nemzetközi elismertségéhez is.