A terem kialakítása sajátos elképzelést tükröz: a mesefa-motívum mellett körökbe foglalt, a falfestészetben medalionoknak nevezett, sötétkék alapon elhelyezett mesei motívumok kaptak helyet. A motívumok közt a meseirodalom általános és konkrét nemzetiségi meseelemei egyaránt megtalálhatók. A fa stilizáltsága megfelel a falfestészet hagyományainak, hiszen a növények stilizálása és a síkszerűség érvényesítése a díszítőműfaj alapkövetelménye. A fa megjelenítésének ezt a formáját már a román korban ismerték és alkalmazták, majd a XIX. századi díszítőművészetben újra használták. A fától balra a német meseirodalomból ismert repülő ló látható, melynek szárnyai vannak és libatollak borítják testét. A jobboldali mezőben egy ornamentikával körülölelt nyitott könyvben A mese lelke felirat szerepel – szerb cirill betűkkel. A motívum a mese pozitív, összetett, személyiséget gazdagító hatását jeleníti meg.

A bejárattal szemközti falon az angol gyermekversekből és dajkadalokból ismert Mother Goose kapott helyet. Ő az a figura, akit néha női öltözetben, antropomorfizált szárnyasként, leggyakrabban azonban libán repülő nőalakként ábrázolnak, s maguk a gyermekirodalmi gyűjtemények is Mother Goose címen említenek meg. Egy következő medalionban a boszorkány mint az emberi negatívumok, a lelki rútság megtestesítője látható. Külsejében valójában a belső tulajdonságok fejeződnek ki. A manók, akik a németek és más nemzetek meseirodalmának gyakori, a bányászmeséknek pedig szinte állandó szereplői, szintén saját medaliont kaptak. Végül a meseirodalom állatfigurái közül a macska is megjelenik a terem falán, mint minden meseirodalom ismert szereplője.

A terem kialakításához szükség volt a belső tér átépítésére is, így megszüntették a táblával szembeni fal gipszkartonozásának tagoltságát, a mennyezetről belógó neonlámpákat síkvilágításra cserélték, a falak festését pedig a neutrális fehérről törtfehérre változtatták.