Nyílt nap a legiotáborban

A nyílt napon kedvező időjárás esetén Bartus Dávid, Számadó Emese és Delbó Gabriella régészek mutatják be a feltárást az érdeklődőknek, akik az ásatásról készített drónos felvételeket is megtekinthetik. A 23 hektár alapterületű táborban 2017-ben 600 négyzetmétert tártak fel, ennek alapján a tábor 6 építési periódusát lehet elkülöníteni. A leletanyag tekintetében kiemelkednek a falfestmények, melyek jelentős mennyiségben kerültek elő.

Számadó Emese, a múzeum igazgatója elmondta: „a kutatások során a tábor északi részéből előkerült egy félköríves épület, alatta pedig a korábban ott állt kaszárnyaépületek maradványai. A téglákon Terentius és Frigeridus duxok, azaz a tartomány katonai elöljáróinak nevei találhatók, így a létesítményt a 370-es évek elején emelhették”.

Az épület tanúja lehetett annak, hogy a táborban vesztette életét 375. november 17-én I. Valentinianus császár. Az uralkodó a szomszédos kvádok ellen vezetett sikeres hadjáratot, majd fogadta békéért könyörögő követeiket. A tárgyalás során Valentinianus megdühödött, a krónikák szerint szidalmazta a delegációt, majd agyvérzést kapott és meghalt.

A római határ, a limes mentén fekvő Brigetio Komárom keleti városrésze, Szőny alatt található. A Kr. u. 100 körül felépített állandó kőtáborban állomásozott a Római Birodalom határait védő 30 legio egyike, a Legio I. Adiutrix. Az erődítmény vonzáskörzetében először katonaváros alakult ki, majd ettől 2-3 kilométerre polgárváros létesült. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a II. század végén, a III. század elején municípiumi rangot kapott, később már coloniaként említik.

A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani.