Szinergia, nemzetköziség, átláthatóság
A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében idén online zajlott az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik legfontosabb rendezvénye, az egyetemen folyó sokszínű kutatómunkát bemutató Tudományos Kutatás Napja. Az Egyetemi Könyvtárban ezen a napon minden évben előadást tart három tapasztalt kutató, és bemutatkoznak azok a pályájuk elején járó fiatalok is, akiknek eddigi munkái sokat ígérnek. A program az egyetem kiválóságáról éppúgy tanúságot tesz, mint a tudomány jövőformáló szerepéről – ami idén a Magyar Tudomány Ünnepének is mottója.
A tudomány hosszú távon tervez és messzire tekint előre. Mindig perspektívákat mutat meg: válaszát ma például a nehéz pandémiás helyzetre várja a világ – mondta Borhy László rektor ünnepi megnyitójában. – Vannak tudományos eredmények, amelyek azonnali változást hoznak, mások lassabban kerülnek be a mindennapi gyakorlatba, de ez utóbbiak hasznosulása is felgyorsítható ipari partnerekkel való együttműködésekben. Az ELTE-n folyó munkát is jellemzi ez a kettősség, amit megtapasztalhatunk az ünnepségen is – tette hozzá a rektor.
Vida Tivadar egyetemi tanár, a BTK Régészettudományi Intézet igazgatója Népvándorlás kori közösségek bioarchaeológiai vizsgálata. Eredet, életmód, társadalmi szerveződés címmel tartott előadást. Bevezetésként elmondta: a régész munkája során temetkezési közösségekkel találkozik, ebből próbálja rekonstruálni e közösségek szerkezetét. Az elhunyt mellé tett tárgyak kifejezik az illető identitását, azonban sok tárgy megsemmisül vagy elrabolják, és nem is minden közösség élt ezzel a megoldással, így a régészet számos összefüggést nem tudott rekonstruálni.
Az elmúlt évtizedekben azonban több társtudomány fejlődése új eszközöket adott a régész kezébe,
így például új biológiai módszerekkel új információkat nyerhetünk a maradványokból. Az interdiszciplináris megközelítésű bioarcheológia segítségével megállapítható például, hogy egy közösségben a magas presztízsű férfiak fogyasztották a legtöbb húst. A csontok különböző elváltozásaiból kideríthető, hogy valaki íjász vagy lovas volt-e, alkalmazva a modern sportorvosok tapasztalatait is. Felhasználva azt a tényt, hogy az egyes geológiai környezeteknek állandó a stroncium-szintje, amely az étkezéssel kerül a csontokba, megállapítható például, hogy egy adott egyén vagy közösség vándorolt-e, mivel a fogakban a gyerekkori környezet stroncium-szintje, más csontokban pedig az utolsó életévek szintje marad meg. A professzor végül felvillantotta az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) támogatást nyert projektjét is, amelynek célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. (Vida Tivadar kutatásairól az elte.hu számos korábbi cikkében adtunk tudósítást.)
Máris aktív szereplője a nemzetközi tudományos vérkeringésnek az a 8 fiatal, aki eddigi teljesítményéért idén megkapta az egyetem Tudományos Tanácsától az "ELTE ígéretes kutatója" elismerést. Nagy Tamás, a PPK fiatal oktatója pedig a „Kinyitjuk a tudományt" különdíjban részesült, amelyet a tudásmegosztás jövőbeli útja, a nyílt tudomány területének erősítésére írt ki idén először a Tudományos Tanács. Az ígéretes fiatalok munkájába az ünnepségen kisfilmek útján tekinthettünk be, eddigi pályájukról részletesen pedig itt olvashatunk.
Tausz Katalin, a TáTK professor emeritusa A koraérett jóléti államtól a büntető jóléti államig című, esszészerű előadásában a jóléti állam (welfare state) fogalom használatának változásait – Esterházyra utalva a kifejezés „csodálatos életét” – villantotta fel a kezdetektől (William Temple-től és a Beveridge Reporttól) egészen a jelenkorig, külföldön és idehaza. A jóléti állam általánosságban feladatának tekinti, hogy biztosítsa a polgárai alapvető szociális és anyagi biztonságát, ám a professzor azokkal a tudósokkal értett egyet, akik szerint jóval több pénzbeli és természetbeli juttatások rendszerénél: elválaszthatatlanul hozzátartozik a demokrácia intézményrendszere és a kapitalizmusnak a magántulajdon sérthetetlenségére építő gazdasági szerkezete is.
Tausz Katalin idézte a címbe is kiemelt gondolatot megfogalmazó Kornai Jánost, aki szerint „Magyarország az elmúlt évtizedekben felemás, gazdasági fejlettségéhez képest 'koraszülött' jóléti állammá vált; a fiskális terhek számottevő része jóléti jellegű kiadásokkal függ össze.” Ezután röviden áttekintette a rendszerváltozás utáni magyar politikai kurzusok hozzáállását a fogalomhoz az állam helyett inkább a társadalom gondoskodó jellegét hangsúlyozó Antall Józseftől a „bársonyos reformot” ígérő Gyurcsány Ferencen át egészen Orbán Viktorig, aki programjában a jóléti társadalom helyett a munkaalapú társadalom kialakítását tűzte ki célul. (A Tausz Katalinról korábban készített portréfilmünk itt megtekinthető.)
A rendezvényen bemutatták azokat a fiatal kutatókat is, akik 2020-ban más, komoly tudományos elismerések formájában kaptak akadémiai vagy EU-s támogatást munkájuk folytatásához. (Az ELTE-n 2020-ban induló Lendület-kutatócsoportokról itt olvashatja összefoglalónkat.)
Vida Tivadar előadása rámutatott, hogy az utóbbi évek látványos előrelépése a DNS tanulmányozása terén hogyan segíti a bölcsészettudományok területén a közösségek és csoportok közti kapcsolatok és különbségek feltárását. A DNS és az RNS mellett az élet fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlen harmadik makromolekula típus a fehérje, amelynek fontossága – többek között magyar kutatóknak köszönhetően – napjainkban egyre szélesebb körben válik ismertté.
Fehérjék ezreinek szinkronizált működése teszi a sejtet élő rendszerré; az élettelen vírusok – mint például a Covid-19 – is fehérjékhez (ACE2) kapcsolódva jutnak be az élő sejtbe, ahol aztán elszaporodnak és fertőzést okoznak – mondta a rendezvény harmadik előadója, Perczel András. A Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium és az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport vezetője Egy fel-, le- és félretekeredett hatóanyagfehérje tévelygései és végzetes kicsapódása című előadásában mutatta be, hogyan kerülnek a fehérjék amiloid, vagyis az egészségünket kórosan befolyásoló állapotba.
A fehérjemolekula bonyolult, egyszerre statikus és dinamikus rendszer, fontos tulajdonsága a „tekeredés”,
ezt a mozgásformát vizsgálják a szerkezetkutatók. Konformációs betegség akkor alakul ki, amikor a fehérje félretekeredik, vagyis letér a „helyes és bevált” útjáról. E kóros átalakulást eredményező amiloid állapot felé vezető utat a molekula komplexitása és dinamizmusa miatt nehéz, de mégis fontos feltérképezni. A szokásos NMR, X-ray és krioEM adatok mellett a spektroszkópiai módszerfejlesztéseknek köszönhetően mára sikerült jelentős eredményeket elérni. A kettes típusú cukorbetegség gyógyítása során használt fehérjemolekulák esetében például már gyanítják a kutatók, hogyan lehet elkerülni az amiloid állapotot, aminek meghatározó jelentősége lehet új hatóanyagok fejlesztése esetében. (Perczel András kutatásairól az elte.hu-n többször írtunk, vele készített idei interjúnk itt olvasható.)
Magyari Enikő tudományos rektorhelyettes a különböző tudományterületek összekapcsolódására és a tudományos kutatás szabadságára hívta fel a figyelmet zárszavában. A tudomány ma ezen az úton járva tudja formálni a jövőt.
A teljes rendezvény visszanézhető alább: