Társadalmi felelősségvállalás az innováció szolgálatában
November 5–6-án rendezték meg az ELTE Innovációs Napjait „A társadalmi felelősségvállalás innovatív megközelítése” mottóval. A kétnapos esemény célja az volt, hogy bemutassa az egyetemmel együttműködésben kimagasló eredményeket elért innovátorokat, és közelebb hozza egymáshoz a felsőoktatási kutatókat, a vállalkozói szemléletű hallgatókat, valamint a hazai KFI-támogató intézményeket, vállalati és nonprofit szakmai műhelyeket – a társadalmi innováció és felelős működés jegyében.
A rendezvényt Darázs Lénárd, az ELTE rektora nyitotta meg. Kiemelte: a rendezvény fejlődését jól jelzi, hogy az eredetileg egynapos program mára kétnapossá bővült. Hangsúlyozta, hogy az ELTE minden évben az innovációs ökoszisztéma egy-egy aktuális, szerkezeti kihívását állítja középpontba. „A technológiai innovációnak óriási a pénzigénye, de
a vállalatok versenyképességét a társadalmi és oktatási innováció is alapvetően befolyásolja,
sőt a társadalmi jóllétet is segíti” – fogalmazott. A rektor külön kitért arra is, hogy a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium a Nyelvtudományi Kutatóközpont integrációjával mára egyedülálló nyelvimodell-fejlesztési központtá vált, míg a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium világszínvonalú eredményeket ér el.
Az Aula Magnában tartott ünnepségen adták át az ELTE Innovációs Díjait, amelyekkel az egyetem a hallgatói és oktatói innovációs teljesítményeket ismeri el.
A hallgatói kategória díjazottjai idén a Magyar Egyetemi Startup Program (HSUP) döntősei, a Football Saviour csapat (ötletgazda: Fürge Márk; társalapítók: Bologa Eduárd és Gurics Máté), valamint a HackSynth projekt (társalapítók: Imolai Dávid és Hatvani Eszter) lettek. A Football Saviour a futballvilág LinkedInjét építi; statisztikai és videós adatokkal, illetve mesterségesintelligencia-alapú megoldásokkal járulnak hozzá a tehetséges labdarúgók edukálásához és felfedezéséhez. A Hacksynth a növekvő kiberbiztonsági igényekre kínál attraktív megoldást: autonóm penetrációs tesztelő ügynök, amely nagy nyelvi modellek segítségével automatizálja az etikus hackerek munkáját.
A Bölcsészettudományi Kar Innovációs Díját a zsűri Jávor-Szelid Veronikának és Rommel Annának ítélte oda MetaHealth projektjükért, amely a humán területek és az egészségügyi innováció összekapcsolásával teremt új értéket. A kutatás az egészségügyi kommunikáció hatékonyságát vizsgálja a metaforák tudatos és kritikai alkalmazásával, azt elemzi, miként segíthetik a metaforák a betegek és gyógyítók közti megértést, a betegségélmény újraértelmezését és a megküzdést különböző területeken – például evészavarok, demencia, krónikus betegségek, onkológiai ellátás és stresszkezelés esetében.
A díjátadót követő plenáris előadások során Takács Eszter, a KPMG társadalmi felelősségvállalásért felelős vezető tanácsadója elmondta, hogy a vállalatok ESG-szempontból három típusba sorolhatók: klasszikusok, szabálykövetők és innovátorok. Hangsúlyozta, hogy a CSR ma már egyre inkább a környezeti felelősségvállalásra épül, és elképzelhető, hogy a jövőben új fogalmak is megjelennek ezen a területen. Bemutatta a KPMG hatástervét, amely négy pillérre – a bolygó, az emberek, a prosperitás és a vállalatirányítás – épül, és számos területen támogatja a felelős működést. Külön kiemelte a Felelős Társadalomért Programot, amely civil szervezeteket segít pro bono szolgáltatásokkal, eszközadományokkal és működési támogatással.
Kiss Gyöngyvér, a Civil Impact ügyvezető igazgatója a Bridge to Benefits programot mutatta be, amely a forprofit és nonprofit szektor közötti együttműködések erősítését szolgálja. A program célja, hogy közös társadalmi és környezeti értékteremtést tegyen lehetővé a vállalatok számára CSR-stratégiák és akciótervek kidolgozásával, a civil szervezetek számára pedig képzések, workshopok és fejlesztési lehetőségek biztosításával. A Civil Impact 2021 óta több mint ötven partnerséget hozott létre kkv-k, nagyvállalatok és civil szervezetek között olyan területeken, mint az egészségügy, az oktatás vagy a környezetvédelem.
Takács Mihály és Lengyel Anna cégük, a futar.hu fenntarthatósági kezdeményezéseit ismertették. A 20 fős vállalat 2023-ban Üzleti Etikai Díjat nyert, és működését az alulról jövő kezdeményezések, a civil együttműködések és az önálló, kreatív munkavállalói szemlélet jellemzi. Stratégiájának célja, hogy egyszerre valósítsa meg a karbonkibocsátás csökkentését és a növekedést. E törekvés egyik példája a Bútorbank program, amely a bútorhulladék újrahasznosításával segíti a nélkülöző családokat.
A délelőttöt záró kerekasztal-beszélgetésben Szabados Zsuzsanna, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese, valamint Kiss Gyöngyvér és Takács Mihály vettek részt, a moderátor pedig Veisz Ákos, a BDO Magyarország ügyvezetője volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a társadalmi értelemben is felelős szervezeti működés innovatív, hatásaiban mért megközelítése tekinthető a CSR fejlődése következő lépcsőfokának, mint egyfajta „CSR 2.0”. A beszélgetés során elhangzott, hogy
a fenntarthatóság nem a profit ellenében, hanem azzal összhangban működik,
és a munkavállalók bevonása, valamint az önkéntes, pro bono tevékenységek kulcsfontosságúak a hosszú távú vállalati sikerhez. Szó esett arról is, hogy bár a gazdasági nehézségek sok vállalatot óvatosságra intenek, a recesszió egyben lehetőséget is teremt az innovációra és a felelős, tudatos működés megerősítésére.
ELTE Innovációs Napok 2025 - 1.
ELTE Innovációs Napok 2025 - 1.
ELTE Innovációs Napok 2025
ELTE Innovációs Napok 2025
0
/
0
0
/
0