Tíz éve a befogadó egyetem szolgálatában

2025.12.04.
Tíz éve a befogadó egyetem szolgálatában
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem – a fogyatékossággal élő emberek november 3-i világnapjához kapcsolódva – ünnepi konferencián emlékezett meg a Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda megalapításának 10. évfordulójáról. A rendezvényen az Egyetem bemutatta, mit tesz azért, hogy az inkluzivitás, az esélyegyenlőség, a társadalmi felelősségvállalás a mindennapi működését meghatározza. Hiszen valódi közösség ott van, ahol a lehetőség veszi át a hiány helyét, a SHÜTI azért dolgozik, hogy ne legyen rá szükség. 

A Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI) az elmúlt egy évtizedben az ELTE egyik legfontosabb támogató szervezetévé vált. Feladata az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása minden fogyatékossággal, tartós betegséggel élő, illetve neurodivergens hallgató, valamint a megváltozott munkaképességű oktatók és dolgozók számára. Az iroda szerteágazó szolgáltatásokat nyújt: gondoskodik a hallgatóknak járó kedvezményekről és mentességekről, személyi segítést, tananyag-hozzáférést és mentorálást biztosít, szemléletformáló programokat szervez, és a speciális szükségletű ELTE-polgárok számára stabil támogatói hátteret teremt.

A jubileumi rendezvény célja az volt, hogy bemutassa ennek a munkának a hatását, emberi dimenzióját és jövőbeli lehetőségeit. Az ünneplésben részt vettek az egyetem vezetői, volt és jelenlegi oktatói és hallgatói, valamint a társegyetemek fogyatékosügyi koordinátorai, az érdekvédelmi szervezetek képviselői és a SHÜTI partnerei is.

Nyitóbeszédében Darázs Lénárd rektor az európai egyetemeszme humanista hagyományát hangsúlyozta, amely a tudáshoz való szabad hozzáférést és az esélyegyenlőséget tekinti alapértéknek. Az egyetem ereje a különböző gondolkodású és eltérő adottságú emberekből formálódó tudásközösségben rejlik. Az esélyegyenlőség nem pusztán igazgatási feladat, hanem az egész egyetem közös felelőssége, amely a fenntarthatósági zászlóshajó program egyik meghatározó pillére is.

A jó dolgok mögött mindig jó emberek állnak – hangsúlyozta Scheuer Gyula kancellár, aki az egyetem „otthonteremtő” feladatáról beszélt. Rámutatott, hogy az elmúlt években ezrek kerültek kapcsolatba a SHÜTI-vel, és ennek révén megtapasztalhatták az elfogadó légkör, a bizalom, a biztonság és a mindennapi segítségnyújtás közösségformáló erejét.

Horváth Marianna vezető kormányfőtanácsos – aki maga is a SHÜTI-alapító Kovács Krisztina tanítványa volt – az Iroda tevékenységét olyan jó gyakorlatnak nevezte, amely országos szinten is követendő. Kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben nemcsak szolgáltatások és projektek jöttek létre, hanem valódi közös tudás és felelősség is formálódott. A fiatal generáció egyre több kihívással néz szembe, ideértve az önértékelési nehézségeket és a társtalanságot is. Ilyen közegben válik igazán érthetővé a SHÜTI legnagyobb értéke: hogy nem ügyekkel, hanem emberekkel foglalkozik. Az akadálymentesség nem csupán fizikai feltételek megteremtését jelenti, hanem szemléletet: emberi és erkölcsi odafordulást, empátiát és figyelmet – azt a fajta jelenlétet, amely az élő, emberséges egyetemi közösséget megteremti. 

Kovács Krisztina, a SHÜTI alapító-vezetője kiemelte azokat a szereplőket – a mintegy 500 kortárs segítő hallgatót, HÖK-tisztviselőket, koordinátorokat, oktatókat, egyetemi vezetőket és minisztériumi szakembereket –, akik évek óta hozzájárulnak a speciális szükségletű hallgatók támogatásához. Beszédében áttekintette a jogszabályi és intézményi előzményeket, az Iroda fejlődésének állomásait, a kialakított szolgáltatásokat (pl. személyi segítés, tananyag-hozzáférés, mentorálás) és innovációkat (pl. speciális sportlehetőségek, professzionális segítőrendszer, online toborzás). A jövő kihívásai kapcsán felvetette, hogy az új technológiák máris nagyban alakítják a támogató rendszert, és még nem látni, milyen formában lesz szükség a SHÜTI-re a következő évtizedben.

Szakmai előadásában Győriné Stefanik Krisztina, a Bárczi tudományos főmunkatárs az univerzális tervezés és az individualizált támogatás kettősségét állította a középpontba. Kiemelte, hogy a sajátos fejlődésű hallgatók sokszor jóval nagyobb árat fizetnek a diplomáért, és az oktatók túlterheltsége megnehezíti a valóban rugalmas oktatást. A cél az, hogy minden hallgató azt a fajta segítséget kapja meg, amire neki egyénileg szüksége van, de úgy, hogy közben a saját autonómiája és teljesítménye ne sérüljön. Az egyetemi támogató rendszer máris óriási eredményeket tud a háta mögött, de rendszerszintű változás, oktatói támogatás és professzionális háttér szükséges ahhoz, hogy az egyetem valóban befogadó legyen. A SHÜTI azért dolgozik, hogy ne legyen rá szükség.

Muntágh Vince, az ELTE HTK Irodalomtudományi Intézet kutatója személyes életútján keresztül mutatta be, hogyan alakult át az esélyegyenlőségi támogatás rendszere az elmúlt másfél évtizedben. 2010-ben, tanulmányai kezdetén a SHÜTI még csak formálódott, így a segítségnyújtás többnyire ad hoc jellegű volt. Erős kontrasztot jelentett számára az egyéves tanulmányút a University of Kent-re, ahol fejlett, intézményes támogatást tapasztalt meg. Kiemelte a jó szándék és a valódi intézményesítés közötti különbséget, amelyet a SHÜTI már hatékonyan képvisel. Hangsúlyozta, hogy az esélyegyenlőséghez nemcsak lehetőségeket kell biztosítani, hanem a hallgatóknak meg is kell tanulniuk felismerni és megfogalmazni saját szükségleteiket.

Az ünnepségen adták át a 2021-ben alapított Inklúziós Díjakat, amelyekkel az Egyetem azokat a polgárait ismeri el, akik kiemelkedően hozzájárulnak az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításához. Az idei díjazottak: Fazekas-Vinkovits Ágnes Sarolta egyetemi adjunktus (BGGYK), Kraiciné dr. Szokoly Mária címzetes egyetemi docens (PPK) és Zahorán Sára, a BTK személyi segítő hallgatója. Inklúziós különdíjat kapott Kovács Szántó Zsolt, a Lágymányosi Kampusz üzemeltetési munkatársa. (A laudációkat ITT olvashatja el.)

A délutáni szekcióban jelenlegi és végzett hallgatók mesélték el felsőoktatási életútjukat – a kezdeti félelmektől az Erasmus-élményeken át a munkaerőpiaci kihívásokig. A beszélgetés résztvevői – Árvai-Palkó Gábor FerencNagy Fruzsina, Kocsi Viktor, Kosztyó Fruzsina, Tóth Viktória és Varga PéterFazekas-Vinkovits Ágnes Sarolta moderálásában őszintén beszéltek a támogatások fontosságáról, az akadályokról és arról, hogyan váltak saját erősségeik tudatos használóivá. A SHÜTI által nyújtott háttér sokak számára döntő jelentőségű volt tanulmányaik sikeres befejezésében. Egyetértettek abban is, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók helyzetéről nyíltan beszélni kulcsfontosságú a támogató közösségek és megfelelő szolgáltatások biztosításához.

A jó hangulatot különleges élménnyel gazdagította az ELTE alumnusa, Szentgáli-Tóth Áron látássérült zongoraművész Gershwin-művek előadásával, valamint az ArtMan Egyesület Tánceánia együttese, amely Bridzs-variációk című inkluzív táncprodukciójával aratott nagy sikert.

A helyszínen a SHÜTI partnerei – többek között a BEAC, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány és az ELTE Trenkwalder Iskolaszövetkezet – is bemutatkoztak. A teljes program akadálymentes volt, a hozzáférést személyi segítők, feliratozók és jelnyelvi tolmácsok biztosították. A moderátor Rakitai Réka volt. 

A rendezvényt Babos János, a Szolgáltató Központ vezetője zárta. Az ünnepség megható pillanata volt, amikor az iroda munkatársai virágcsokorral köszöntötték Kovács Krisztinát, a SHÜTI megálmodóját és vezetőjét, akinek bölcsessége és elkötelezettsége nélkül – ahogy fogalmaztak – nem valósulhatott volna meg mindaz, amit ma a SHÜTI képvisel.

SHÜTI10

SHÜTI10

0

/

0

0

/

0