Az új rendszer jelentős mérföldkőnek számít a hazai mesterséges intelligenciával és digitális kulturális örökséggel kapcsolatos kutatások területén, hiszen

nagyságrendekkel nagyobb számítási teljesítmény biztosít 2021 óta működő elődjénél,

az A100-as GPU szervernél.

Az új szerver nyolc darab NVIDIA H200 GPU-val, nagy kapacitású memóriával és csúcskategóriás hardverrel rendelkezik, értéke meghaladja a 120 millió forintot. Bár a számítógép fizikailag az ELTE Savaria Egyetemi Központjában, Szombathelyen található, a kutatók és hallgatók az ország bármely pontjáról hozzáférhetnek. 

A szerver számos kutatási és fejlesztési célt szolgál: 

• tudományos és kulturális adatfeldolgozásra képes chatbotokat fejleszt 
• nagy nyelvi modelleket (LLM) futtat, összehasonlít és finomhangol 
• vizuális és szöveges adatokat feldolgozó ágensrendszereket épít 
• szöveget egyszerűsít és kulturális örökségi dokumentumokat értelmez. 

Arany János kéziratának digitális feldolgozása

A fejlesztés célja, hogy a DH-Lab hatékonyan támogassa a digitális bölcsészeti, történeti és kulturális örökséghez kapcsolódó projekteket, valamint a mesterséges intelligencia nemzetközi szintű kutatását és oktatását. 

A számítógép alkatrészeit a Lenovo egyetlen európai gyáregységében, Üllőn állították elő, amely a teljes EMEA régiót ellátja szerver- és adattároló elemekkel. A régió technológiai és kompetenciaközpontjaként szolgáló gyár 2021-ben kezdte meg működését a HIPA támogatásával, és minden termékét „Made in Hungary” címkével látja el.

Az új szervert november 3-án mutatták be a nagyközönség és a sajtó számára az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszékén. A rendezvényen jelen volt Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, aki köszöntőjében kiemelte: "Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának egyik célja egy »magyar kulturális modell« létrehozása, amely

lehetővé teszi az ezer éves államiság dokumentumainak feldolgozását.

Az így digitalizált adatok a jövő tervezésében is hasznosíthatók. Erre a feladatra Magyarország legjobb egyetemét, az ELTE-t kértük fel, ahol a szakértelem mellett az új szerverrel már a számítástechnikai kapacitás is rendelkezésre áll."

"A Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumban elérhetővé vált világszínvonalú számítástechnikai kapacitás nem csak a nyelvtechnológiai kutatásokat és magyar nyelvi modellek fejlesztését segíti majd, hanem új magyar kutatási projektek előtt is megnyitja az utat" – hívta fel a figyelmet Darázs Lénárd, az ELTE rektora.

"A DH-Lab missziója, hogy a legfejlettebb mesterségesintelligencia-alkalmazások használatát meghonosítsa a magyarországi és a határon túli kulturális örökség feldolgozásában és közzétételében. A projekt egyszerre erősíti Magyarország függetlenségét a mesterséges intelligencia területén, valamint

összekapcsolja az MI nyelvi képességeinek fejlesztését a kulturális örökséggel és a piaci szektorral"

 – foglalta össze a DH-Lab célját Palkó Gábor habilitált egyetemi docens, a projekt szakmai vezetője.

A köszöntők után az ELTE DH-Lab kutatói látványos bemutatót tartottak: megmutatták, hogyan ismeri fel az MI a több száz éves kézírásokat, hogyan működik a RACKA nyelvi modell és az MTA 200 chatbot.